Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 25., 09:202009. február 25., 09:20
A hitelintézetek által folyósított nem kormányzati hitelek összege 2009 januárjában 4,2 százalékkal növekedett a 2008 decemberében mért adatokhoz képest, és meghaladta a 206,435 milliárd lejt – derül ki a jegybank összesítéséből.
A Ziarul Financiar című bukaresti pénzügyi-gazdasági napilap tegnapi összeállítása szerint egyébként a fogyasztási hitelek növekedésének üteme a tavalyi évben kevesebb mint fele volt az egy évvel korábbinak. A lassúbb növekedés jórészt a tavaly őszi jegybanki megszorításoknak tudható be. Az éves kihelyezett hitelmennyiség 73,8 milliárd lej volt, ami 34 százalékos növekedést jelent. A 2007 végén jegyzett növekedés azonban ennél lényegesen nagyobb volt: a 2006-oshoz képest 81 százalékkal volt nagyobb a fogyasztási hitelek aránya.
Az árfolyamcsökkenés és az infláció hatásaitól eltekintve a legnagyobb visszaesés tavaly novemberben és decemberben következett be.
Bár a hitelezési tevékenység továbbra is növekedő tendenciát mutatott, annak üteme jelentősen lelassult. A jegybank adatai szerint a lej- és a valutaalapú fogyasztási hitelek mintegy fele-fele arányban oszlanak meg. A decemberben kihelyezett valutaalapú fogyasztási hitelek öszszege a szeptemberi 9,2 milliárd euróról 9 milliárdra csökkent. A valutaalapú jelzáloghitel-piac azonban az év végén is növekedést regisztrált, a szeptemberi 4,7 milliárd euróról 4,85 milliárdra nőtt. A valutaalapú hitel az ingatlanbefektetések finanszírozásának 92 százalékát tette ki. Nicolae Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, 2009-ben a jelzáloghitel-piacon is csökkenés várható. A valutaalapú hitelek piacán csökkenés, míg a lejalapú kölcsönökén enyhe növekedés lehet.
A tavalyi évben jegyzett növekedéscsökkenés egyik oka a pénzpiacok megrendülése, valamint az, hogy a növekvő kamatok miatt a lakosság is egyre kisebb arányban folyamodott banki kölcsönökhöz. Míg 2008 tavaszán a növekedés üteme 70–80 százalékos volt, nyáron már csak 50–60 százalékos növekedést jegyeztek. A banki szakemberek szerint kereslet mindenképpen lesz a hitelek iránt, ám mind az igénylők, mind a bankok óvatosabbak lesznek.
Mint ismeretes, tavaly ősztől a bankok a jegybank által kidolgozott megszorító csomag értelmében a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett folyósíthatnak hiteleket. Ráadásul a hitelezési folyamat lassulásához az is hozzájárult, hogy a válság miatt a külföldi tulajdonú hazai bankok is drágábban jutottak kölcsönhöz az anyabankoktól. A központi bank február elején 25 bázisponttal 10 százalékosra csökkentette az alapkamatot, de az elemzők további hitelkönnyítéseket várnak: az ING várakozásai szerint az alapkamat akár 9 százalékosra is süllyedhet.
Az UniCredit Group még alacsonyabb, 8,5 százalékos alapkamatot vár, míg a lakossági fogyasztás növekedése a bank elemzői szerint minimális, 0,2 százalékos lesz a korábbi években regisztrált 10 százalékhoz képest. Az elemzők a pénzpiaci likviditás növelését várják, többek között azt szorgalmazva, hogy a jegybank csökkentse a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalék szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok