Fotó: Gozner Gertrud
2009. február 25., 09:202009. február 25., 09:20
A hitelintézetek által folyósított nem kormányzati hitelek összege 2009 januárjában 4,2 százalékkal növekedett a 2008 decemberében mért adatokhoz képest, és meghaladta a 206,435 milliárd lejt – derül ki a jegybank összesítéséből.
A Ziarul Financiar című bukaresti pénzügyi-gazdasági napilap tegnapi összeállítása szerint egyébként a fogyasztási hitelek növekedésének üteme a tavalyi évben kevesebb mint fele volt az egy évvel korábbinak. A lassúbb növekedés jórészt a tavaly őszi jegybanki megszorításoknak tudható be. Az éves kihelyezett hitelmennyiség 73,8 milliárd lej volt, ami 34 százalékos növekedést jelent. A 2007 végén jegyzett növekedés azonban ennél lényegesen nagyobb volt: a 2006-oshoz képest 81 százalékkal volt nagyobb a fogyasztási hitelek aránya.
Az árfolyamcsökkenés és az infláció hatásaitól eltekintve a legnagyobb visszaesés tavaly novemberben és decemberben következett be.
Bár a hitelezési tevékenység továbbra is növekedő tendenciát mutatott, annak üteme jelentősen lelassult. A jegybank adatai szerint a lej- és a valutaalapú fogyasztási hitelek mintegy fele-fele arányban oszlanak meg. A decemberben kihelyezett valutaalapú fogyasztási hitelek öszszege a szeptemberi 9,2 milliárd euróról 9 milliárdra csökkent. A valutaalapú jelzáloghitel-piac azonban az év végén is növekedést regisztrált, a szeptemberi 4,7 milliárd euróról 4,85 milliárdra nőtt. A valutaalapú hitel az ingatlanbefektetések finanszírozásának 92 százalékát tette ki. Nicolae Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank vezető közgazdásza ugyanakkor úgy véli, 2009-ben a jelzáloghitel-piacon is csökkenés várható. A valutaalapú hitelek piacán csökkenés, míg a lejalapú kölcsönökén enyhe növekedés lehet.
A tavalyi évben jegyzett növekedéscsökkenés egyik oka a pénzpiacok megrendülése, valamint az, hogy a növekvő kamatok miatt a lakosság is egyre kisebb arányban folyamodott banki kölcsönökhöz. Míg 2008 tavaszán a növekedés üteme 70–80 százalékos volt, nyáron már csak 50–60 százalékos növekedést jegyeztek. A banki szakemberek szerint kereslet mindenképpen lesz a hitelek iránt, ám mind az igénylők, mind a bankok óvatosabbak lesznek.
Mint ismeretes, tavaly ősztől a bankok a jegybank által kidolgozott megszorító csomag értelmében a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett folyósíthatnak hiteleket. Ráadásul a hitelezési folyamat lassulásához az is hozzájárult, hogy a válság miatt a külföldi tulajdonú hazai bankok is drágábban jutottak kölcsönhöz az anyabankoktól. A központi bank február elején 25 bázisponttal 10 százalékosra csökkentette az alapkamatot, de az elemzők további hitelkönnyítéseket várnak: az ING várakozásai szerint az alapkamat akár 9 százalékosra is süllyedhet.
Az UniCredit Group még alacsonyabb, 8,5 százalékos alapkamatot vár, míg a lakossági fogyasztás növekedése a bank elemzői szerint minimális, 0,2 százalékos lesz a korábbi években regisztrált 10 százalékhoz képest. Az elemzők a pénzpiaci likviditás növelését várják, többek között azt szorgalmazva, hogy a jegybank csökkentse a kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalék szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok