
Az OECD az ingatlanadókból származó bevételek fokozatos növelését javasolja
Fotó: Orbán Orsolya
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben. A Digi 24 által ismertetett dokumentum szerint a lakásokra és egyéb ingatlanokra kivetett adók az OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak, és csak korlátozott mértékben használják az ebből befolyt összegeket fiskális eszközként.
2026. március 17., 19:282026. március 17., 19:28
2026. március 17., 19:292026. március 17., 19:29
Az OECD-jelentés kiemeli, hogy Románia adóbevételei a fejlett országok átlagához képest viszonylag alacsonyak, és ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közszolgáltatások és a jelentős beruházások finanszírozásában. Ugyanakkor a költségvetésre nehezedő nyomás egyre növekszik, mivel olyan területeken van szükség finanszírozásra, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem vagy az innováció – húzza alá az elemzés.
Amely szerint Romániában kevésbé használják az ingatlanokra kivetett adókat, mint a fejlett országok többségében. Ugyanakkor ezeket az adókat a gazdasági növekedés szempontjából a legkevésbé károsnak tartják, mivel a beruházásokat, a gazdasági tevékenységet vagy a foglalkoztatást kisebb mértékben érintik, mint más adónemek.

Románia számára rendkívül fontos a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás – jelentette ki kedden a Román Akadémia székhelyén Daniel David oktatási miniszter.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Romániában nemcsak az ingatlanadókat nem használják ki eléggé, hanem a környezetvédelmi adók is viszonylag alacsonyak más országokhoz képest, és ezek emelése hozzájárulhatna a költségvetési bevételek konszolidációjához és egy hatékonyabb adórendszerhez. Az OECD szerint egy ilyen változás egyúttal lehetővé tenné az olyan adótípusokra nehezedő adóterhek csökkentését is, amelyek erőteljesebben befolyásolhatják a gazdasági tevékenységet.
A jelentésből kitűnik, hogy Románia adóbevételei az elmúlt két évtizedben csökkentek, és továbbra is az OECD-országok átlaga alatt maradnak. Ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közberuházások és a szociális programok finanszírozására. Ugyanakkor Románia egyre nagyobb nyomással szembesül az olyan területeken történő kiadások növelése iránt, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem és az innováció, ahol a finanszírozás szintje továbbra is elmarad a fejlett országok átlagától.
különösen a társadalombiztosítási járulékok miatt. Ez nagy „adóéket” eredményez az alacsony bérek esetében, és visszahúzó erő lehet a munkaerőpiaci részvétel tekintetében. A szervezet szerint továbbá az adórendszer szerkezetének reformja, többek között az ingatlanadókból és egyéb forrásokból származó bevételek növelése révén, lehetővé teheti a munkaerőre nehezedő adóterhek fokozatos csökkentését.

Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
A dokumentum ugyanakkor rávilágít az adóbevételek beszedésével kapcsolatos nehézségekre is. Románia továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb áfa-bevételkiesésével küzd, és a feketegazdaság továbbra is kiterjedt.
Az adóbeszedés javítása érdekében az OECD azt javasolja, hogy
Az elemzésből kitűnik, hogy Románia pénzügyi helyzete az elmúlt években jelentősen romlott. A költségvetési hiány 2024-ben a GDP körülbelül 9,3 százalékára emelkedett, és az államadósság is egyre növekszik, bár még mindig az OECD-országok átlaga alatt marad.
– szögezi le az elemzés.
Ebben az összefüggésben az OECD úgy véli, hogy az adóalap kiszélesítése, az adóbeszedés javítása, valamint az ingatlanadókból és a környezetvédelmi adókból származó bevételek fokozatos növelése hozzájárulhat a hiány csökkentéséhez és a közpénzügyek hosszú távú konszolidációjához.
Mint ismeretes, Románia egyelőre nem tagja az OECD-nek. Hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára – aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel és Nicușor Dan államfővel találkozott – úgy nyilatkozott, hogy Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a szervezetbe. Cormann elmondta, hogy szándéka szerint a meghívást júniusban, az OECD Tanácsának következő ülése előtt küldenék el Romániának, a csatlakozási folyamat utolsó szakaszában. A szervezet főtitkára hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben Románia jelentős gazdasági növekedést ért el, a jövedelmek és az életszínvonal tekintetében pedig számottevő előrelépést tett az OECD-országokhoz való felzárkózásban.
A találkozón Ilie Bolojan azt hangsúlyozta, hogy Románia célja 2026-ban csatlakozni az OECD-hez, ami új mérföldkövet jelentene az ország euroatlanti integrációja után.

Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára, aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel é
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!