Az OECD az ingatlanadókból származó bevételek fokozatos növelését javasolja
Fotó: Orbán Orsolya
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben. A Digi 24 által ismertetett dokumentum szerint a lakásokra és egyéb ingatlanokra kivetett adók az OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak, és csak korlátozott mértékben használják az ebből befolyt összegeket fiskális eszközként.
2026. március 17., 19:282026. március 17., 19:28
2026. március 17., 19:292026. március 17., 19:29
Az OECD-jelentés kiemeli, hogy Románia adóbevételei a fejlett országok átlagához képest viszonylag alacsonyak, és ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közszolgáltatások és a jelentős beruházások finanszírozásában. Ugyanakkor a költségvetésre nehezedő nyomás egyre növekszik, mivel olyan területeken van szükség finanszírozásra, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem vagy az innováció – húzza alá az elemzés.
Amely szerint Romániában kevésbé használják az ingatlanokra kivetett adókat, mint a fejlett országok többségében. Ugyanakkor ezeket az adókat a gazdasági növekedés szempontjából a legkevésbé károsnak tartják, mivel a beruházásokat, a gazdasági tevékenységet vagy a foglalkoztatást kisebb mértékben érintik, mint más adónemek.
Románia számára rendkívül fontos a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás – jelentette ki kedden a Román Akadémia székhelyén Daniel David oktatási miniszter.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Romániában nemcsak az ingatlanadókat nem használják ki eléggé, hanem a környezetvédelmi adók is viszonylag alacsonyak más országokhoz képest, és ezek emelése hozzájárulhatna a költségvetési bevételek konszolidációjához és egy hatékonyabb adórendszerhez. Az OECD szerint egy ilyen változás egyúttal lehetővé tenné az olyan adótípusokra nehezedő adóterhek csökkentését is, amelyek erőteljesebben befolyásolhatják a gazdasági tevékenységet.
A jelentésből kitűnik, hogy Románia adóbevételei az elmúlt két évtizedben csökkentek, és továbbra is az OECD-országok átlaga alatt maradnak. Ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közberuházások és a szociális programok finanszírozására. Ugyanakkor Románia egyre nagyobb nyomással szembesül az olyan területeken történő kiadások növelése iránt, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem és az innováció, ahol a finanszírozás szintje továbbra is elmarad a fejlett országok átlagától.
különösen a társadalombiztosítási járulékok miatt. Ez nagy „adóéket” eredményez az alacsony bérek esetében, és visszahúzó erő lehet a munkaerőpiaci részvétel tekintetében. A szervezet szerint továbbá az adórendszer szerkezetének reformja, többek között az ingatlanadókból és egyéb forrásokból származó bevételek növelése révén, lehetővé teheti a munkaerőre nehezedő adóterhek fokozatos csökkentését.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
A dokumentum ugyanakkor rávilágít az adóbevételek beszedésével kapcsolatos nehézségekre is. Románia továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb áfa-bevételkiesésével küzd, és a feketegazdaság továbbra is kiterjedt.
Az adóbeszedés javítása érdekében az OECD azt javasolja, hogy
Az elemzésből kitűnik, hogy Románia pénzügyi helyzete az elmúlt években jelentősen romlott. A költségvetési hiány 2024-ben a GDP körülbelül 9,3 százalékára emelkedett, és az államadósság is egyre növekszik, bár még mindig az OECD-országok átlaga alatt marad.
– szögezi le az elemzés.
Ebben az összefüggésben az OECD úgy véli, hogy az adóalap kiszélesítése, az adóbeszedés javítása, valamint az ingatlanadókból és a környezetvédelmi adókból származó bevételek fokozatos növelése hozzájárulhat a hiány csökkentéséhez és a közpénzügyek hosszú távú konszolidációjához.
Mint ismeretes, Románia egyelőre nem tagja az OECD-nek. Hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára – aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel és Nicușor Dan államfővel találkozott – úgy nyilatkozott, hogy Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a szervezetbe. Cormann elmondta, hogy szándéka szerint a meghívást júniusban, az OECD Tanácsának következő ülése előtt küldenék el Romániának, a csatlakozási folyamat utolsó szakaszában. A szervezet főtitkára hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben Románia jelentős gazdasági növekedést ért el, a jövedelmek és az életszínvonal tekintetében pedig számottevő előrelépést tett az OECD-országokhoz való felzárkózásban.
A találkozón Ilie Bolojan azt hangsúlyozta, hogy Románia célja 2026-ban csatlakozni az OECD-hez, ami új mérföldkövet jelentene az ország euroatlanti integrációja után.
Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára, aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel é
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!