
Az OECD az ingatlanadókból származó bevételek fokozatos növelését javasolja
Fotó: Orbán Orsolya
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben. A Digi 24 által ismertetett dokumentum szerint a lakásokra és egyéb ingatlanokra kivetett adók az OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartoznak, és csak korlátozott mértékben használják az ebből befolyt összegeket fiskális eszközként.
2026. március 17., 19:282026. március 17., 19:28
2026. március 17., 19:292026. március 17., 19:29
Az OECD-jelentés kiemeli, hogy Románia adóbevételei a fejlett országok átlagához képest viszonylag alacsonyak, és ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közszolgáltatások és a jelentős beruházások finanszírozásában. Ugyanakkor a költségvetésre nehezedő nyomás egyre növekszik, mivel olyan területeken van szükség finanszírozásra, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem vagy az innováció – húzza alá az elemzés.
Amely szerint Romániában kevésbé használják az ingatlanokra kivetett adókat, mint a fejlett országok többségében. Ugyanakkor ezeket az adókat a gazdasági növekedés szempontjából a legkevésbé károsnak tartják, mivel a beruházásokat, a gazdasági tevékenységet vagy a foglalkoztatást kisebb mértékben érintik, mint más adónemek.

Románia számára rendkívül fontos a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás – jelentette ki kedden a Román Akadémia székhelyén Daniel David oktatási miniszter.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Romániában nemcsak az ingatlanadókat nem használják ki eléggé, hanem a környezetvédelmi adók is viszonylag alacsonyak más országokhoz képest, és ezek emelése hozzájárulhatna a költségvetési bevételek konszolidációjához és egy hatékonyabb adórendszerhez. Az OECD szerint egy ilyen változás egyúttal lehetővé tenné az olyan adótípusokra nehezedő adóterhek csökkentését is, amelyek erőteljesebben befolyásolhatják a gazdasági tevékenységet.
A jelentésből kitűnik, hogy Románia adóbevételei az elmúlt két évtizedben csökkentek, és továbbra is az OECD-országok átlaga alatt maradnak. Ez a helyzet korlátozza az állam képességét a közberuházások és a szociális programok finanszírozására. Ugyanakkor Románia egyre nagyobb nyomással szembesül az olyan területeken történő kiadások növelése iránt, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális védelem és az innováció, ahol a finanszírozás szintje továbbra is elmarad a fejlett országok átlagától.
különösen a társadalombiztosítási járulékok miatt. Ez nagy „adóéket” eredményez az alacsony bérek esetében, és visszahúzó erő lehet a munkaerőpiaci részvétel tekintetében. A szervezet szerint továbbá az adórendszer szerkezetének reformja, többek között az ingatlanadókból és egyéb forrásokból származó bevételek növelése révén, lehetővé teheti a munkaerőre nehezedő adóterhek fokozatos csökkentését.

Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
A dokumentum ugyanakkor rávilágít az adóbevételek beszedésével kapcsolatos nehézségekre is. Románia továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb áfa-bevételkiesésével küzd, és a feketegazdaság továbbra is kiterjedt.
Az adóbeszedés javítása érdekében az OECD azt javasolja, hogy
Az elemzésből kitűnik, hogy Románia pénzügyi helyzete az elmúlt években jelentősen romlott. A költségvetési hiány 2024-ben a GDP körülbelül 9,3 százalékára emelkedett, és az államadósság is egyre növekszik, bár még mindig az OECD-országok átlaga alatt marad.
– szögezi le az elemzés.
Ebben az összefüggésben az OECD úgy véli, hogy az adóalap kiszélesítése, az adóbeszedés javítása, valamint az ingatlanadókból és a környezetvédelmi adókból származó bevételek fokozatos növelése hozzájárulhat a hiány csökkentéséhez és a közpénzügyek hosszú távú konszolidációjához.
Mint ismeretes, Románia egyelőre nem tagja az OECD-nek. Hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára – aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel és Nicușor Dan államfővel találkozott – úgy nyilatkozott, hogy Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a szervezetbe. Cormann elmondta, hogy szándéka szerint a meghívást júniusban, az OECD Tanácsának következő ülése előtt küldenék el Romániának, a csatlakozási folyamat utolsó szakaszában. A szervezet főtitkára hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben Románia jelentős gazdasági növekedést ért el, a jövedelmek és az életszínvonal tekintetében pedig számottevő előrelépést tett az OECD-országokhoz való felzárkózásban.
A találkozón Ilie Bolojan azt hangsúlyozta, hogy Románia célja 2026-ban csatlakozni az OECD-hez, ami új mérföldkövet jelentene az ország euroatlanti integrációja után.

Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára, aki az OECD küldöttségének vezetőjeként Ilie Bolojan kormányfővel é
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!