
Fotó: Haáz Vince
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.
2023. május 02., 20:272023. május 02., 20:27
Diana Itu, a brassói nyugdíjpénztár igazgatója a napokban konkrét számokkal érzékeltette, mekkora a deficit a megyében – és ugye egy gazdaságilag rendkívül fejlett térségről beszélünk, ami fokozhatja az aggodalmakat.
Az országos átlag 121, miközben olyan megyék is vannak, ahol több mint 130 idős jut 100 gyerekre, tehát a fizetésekből befolyó illetékek és járulékok messze nem fedezik a nyugdíjalap igényeit.
De a deficit még Brassóban is fennáll, sőt egy egyre csak nő: 2022-ben a társadalombiztosításokból befolyó összeg 4 százalékkal, 1,98 milliárdról 2,06 milliárd lejre nőtt, miközben a kiadások 9 százalékkal, 3,44-ről 3,76 milliárd lejre emelkedtek. Tehát tavaly 1,7 milliárd lejes „lyukat” kellett más forrásokból betömni, miközben egy évvel korábban a hiány „csak” 1,46 milliárd lejre rúgott a megyében.
Olyan körülmények között, hogy tavaly jelentősen csökkent az elhalálozások száma a pandémia második évéhez, 2021-hez képest: 6623-ra a korábbi 8042 halálesetről.

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Tavaly egyébként mintegy 160 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Brassó megyében, akik közül 150 ezren állami időskori juttatásban részesültek, 5000-en külföldi szolgálati idő után is járó, 853-an pedig mezőgazdasági nyugdíjat kaptak. Ugyanakkor 10 300-an speciális nyugdíjat is bezsebeltek, tehát az időskorúak hat százaléka részesült valamilyen különleges juttatásban is.
Bár egyre több szakember próbálja felhívni a figyelmet a nyugdíjalapban tátongó, növekedő űrre, Marius Budăi munkaügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy ilyesmivel riogassanak. A tárcavezető úgy reagált Diana Itu összefoglalójára: kizárt az a feltételezés, miszerint nem lehet majd fizetni a nyugdíjakat. „Nem akarom, hogy ilyesmi keringjen a közbeszédben, nem hiszem, hogy szüleink és nagyszüleink azt érdemelnék, hogy ilyesmit ne zárjunk ki startból.
– szögezte le a munkaügyi miniszter.

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.

Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Az olasz Sogefi autóalkatrész-beszállító cégcsoport megkezdte más országokban folyó gyártási kapacitása egy részének a nagyváradi futóműalkatrész-gyárba történő áthelyezését – közölte a Profit.ro.
Vannak olyan új vonatszerelvények, amelyeket nem használnak, miközben az utasok rossz körülmények között utaznak – jelentette be Radu Miruță védelmi tárcavezető, aki ügyvivőként ellátja a közlekedési tárcavezetői feladatokat is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
szóljon hozzá!