
Fotó: Haáz Vince
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.
2023. május 02., 20:272023. május 02., 20:27
Diana Itu, a brassói nyugdíjpénztár igazgatója a napokban konkrét számokkal érzékeltette, mekkora a deficit a megyében – és ugye egy gazdaságilag rendkívül fejlett térségről beszélünk, ami fokozhatja az aggodalmakat.
Az országos átlag 121, miközben olyan megyék is vannak, ahol több mint 130 idős jut 100 gyerekre, tehát a fizetésekből befolyó illetékek és járulékok messze nem fedezik a nyugdíjalap igényeit.
De a deficit még Brassóban is fennáll, sőt egy egyre csak nő: 2022-ben a társadalombiztosításokból befolyó összeg 4 százalékkal, 1,98 milliárdról 2,06 milliárd lejre nőtt, miközben a kiadások 9 százalékkal, 3,44-ről 3,76 milliárd lejre emelkedtek. Tehát tavaly 1,7 milliárd lejes „lyukat” kellett más forrásokból betömni, miközben egy évvel korábban a hiány „csak” 1,46 milliárd lejre rúgott a megyében.
Olyan körülmények között, hogy tavaly jelentősen csökkent az elhalálozások száma a pandémia második évéhez, 2021-hez képest: 6623-ra a korábbi 8042 halálesetről.

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Tavaly egyébként mintegy 160 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Brassó megyében, akik közül 150 ezren állami időskori juttatásban részesültek, 5000-en külföldi szolgálati idő után is járó, 853-an pedig mezőgazdasági nyugdíjat kaptak. Ugyanakkor 10 300-an speciális nyugdíjat is bezsebeltek, tehát az időskorúak hat százaléka részesült valamilyen különleges juttatásban is.
Bár egyre több szakember próbálja felhívni a figyelmet a nyugdíjalapban tátongó, növekedő űrre, Marius Budăi munkaügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy ilyesmivel riogassanak. A tárcavezető úgy reagált Diana Itu összefoglalójára: kizárt az a feltételezés, miszerint nem lehet majd fizetni a nyugdíjakat. „Nem akarom, hogy ilyesmi keringjen a közbeszédben, nem hiszem, hogy szüleink és nagyszüleink azt érdemelnék, hogy ilyesmit ne zárjunk ki startból.
– szögezte le a munkaügyi miniszter.

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.

Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
szóljon hozzá!