
Fotó: Haáz Vince
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.
2023. május 02., 20:272023. május 02., 20:27
Diana Itu, a brassói nyugdíjpénztár igazgatója a napokban konkrét számokkal érzékeltette, mekkora a deficit a megyében – és ugye egy gazdaságilag rendkívül fejlett térségről beszélünk, ami fokozhatja az aggodalmakat.
Az országos átlag 121, miközben olyan megyék is vannak, ahol több mint 130 idős jut 100 gyerekre, tehát a fizetésekből befolyó illetékek és járulékok messze nem fedezik a nyugdíjalap igényeit.
De a deficit még Brassóban is fennáll, sőt egy egyre csak nő: 2022-ben a társadalombiztosításokból befolyó összeg 4 százalékkal, 1,98 milliárdról 2,06 milliárd lejre nőtt, miközben a kiadások 9 százalékkal, 3,44-ről 3,76 milliárd lejre emelkedtek. Tehát tavaly 1,7 milliárd lejes „lyukat” kellett más forrásokból betömni, miközben egy évvel korábban a hiány „csak” 1,46 milliárd lejre rúgott a megyében.
Olyan körülmények között, hogy tavaly jelentősen csökkent az elhalálozások száma a pandémia második évéhez, 2021-hez képest: 6623-ra a korábbi 8042 halálesetről.

Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Tavaly egyébként mintegy 160 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Brassó megyében, akik közül 150 ezren állami időskori juttatásban részesültek, 5000-en külföldi szolgálati idő után is járó, 853-an pedig mezőgazdasági nyugdíjat kaptak. Ugyanakkor 10 300-an speciális nyugdíjat is bezsebeltek, tehát az időskorúak hat százaléka részesült valamilyen különleges juttatásban is.
Bár egyre több szakember próbálja felhívni a figyelmet a nyugdíjalapban tátongó, növekedő űrre, Marius Budăi munkaügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy ilyesmivel riogassanak. A tárcavezető úgy reagált Diana Itu összefoglalójára: kizárt az a feltételezés, miszerint nem lehet majd fizetni a nyugdíjakat. „Nem akarom, hogy ilyesmi keringjen a közbeszédben, nem hiszem, hogy szüleink és nagyszüleink azt érdemelnék, hogy ilyesmit ne zárjunk ki startból.
– szögezte le a munkaügyi miniszter.

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.

Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.
A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.
Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.
A szeszes italok jövedéki adója túl magas, ez egy sikertelen kísérlet volt, amelynek következtében a feketepiac a fogyasztás több mint 40 százalékára nőtt – irányította rá a figyelmet a Spirits Románia.
szóljon hozzá!