Brassó városában mintegy félmillió turista fordult meg évente reptér nélkül is
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is, a következő években várható több száz millió eurós beruházásoknak köszönhetően pedig megerősítheti helyét. A gazdasági előretörés fő mozgatórugója az idén megépülő új reptér, illetve a töretlenül fejlődő turizmus.
2023. április 23., 09:232023. április 23., 09:23
Az idei év első negyedében csaknem 2200 lakást adtak el Brassó megyében, miközben Temes 2050, Kolozs megye pedig 1800 adásvételi szerződéssel szerepel az országos kataszteri hivatal nyilvántartásában, azaz
– derül ki az SVN ingatlanbefektetési tanácsadó cég romániai kirendeltségének jelentéséből. A bukaresti média által idézett adatok szerint ezzel a Cenk alatti megyeszékhelyt és térségét már csak a jóval nagyobb fővárost is felölelő Bukarest-Ilfov régió előzi meg.
Idén mintegy háromezer új otthon eladása várható az erdélyi szászok egykori központjában, amely valamivel kevesebb, mint tavaly, viszont jelentős hányadát, mintegy 400 lakást befektetési-turisztikai célokkal vásárolhatnak meg. Ez azért fontos, mert szakértők szerint ennek a szegmensnek köszönhető az előzés.
„Brassó évek óta jelentős előrelépést mutat, becslésem szerint középtávon Románia legdinamikusabb gazdasági fejlődést produkáló térségévé válik. Máris több száz millió eurós beruházásokat látunk új termelési egységekbe, logisztikai projektekbe, és egyre több nemzetközi brand választja Brassót, hogy szálláshelyek létrehozásába fektessen be. A reptér megnyitása jelentős hatást gyakorol a város gazdasági és idegenforgalmi fejlődésére, Brassó és Brassópojána továbbra is nagy befektetési potenciált rejt magában” – nyilatkozta a cég közleménye szerint Ionuț Nicolescu, az SVN Románia elnök-vezérigazgatója.
Mint ismeretes, nyár elején, júniusban várható a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér megnyitása. A rendszerváltás óta elsőként megépített új romániai légikikötő nagyjából 130 millió euróból valósul meg. Adrian Veștea, a beruházást vezető Brassói Megyei Tanács elnöke a napokban büszkén jelezte, hogy gyors léptekkel közeleg a nagy nap, amikor megnyithatják a – közelsége miatt a székelyföldi megyei önkormányzatok által is támogatott – létesítményt. Emlékeztetett, hogy két légitársasággal már meg is egyeztek az első járatok beindításáról. „Örülök, hogy egy száz százalékban román cég rajthoz áll nagy európai vállalatok társaságában, és Brassót választotta fő járatai otthonául.
– közölte a megyei tanács elnöke.
Miután hivatalossá vált, hogy a román Dan Air légitársaság nyolc külföldi légikikötőbe is indít járatokat a várhatóan június 15-én nyíló Brassó–Vidombák Nemzetközi repülőtérről, kiszivárogtak az első jegyárak is.
Mivel egyesek kevesellték az új reptér forgalmát, Veștea közölte, valamennyi társasággal tárgyalásokat folytatnak, amelyek szeretnének Brassóból járatokat indítani. A vállalatok a reptér vezetőségével egyezkednek a díjszabásokról, elemzik a piacot, és ezek ismeretében döntenek arról, milyen járatok üzemeltetése érné meg nekik. A tanácselnök hozzátette,
Augusztustól Londonba, szeptembertől pedig Dortmundba is indít járatokat a Wizz Air Brassóból.
Azt is jelezte, hogy a légitáraságok a bevett gyakorlat szerint fokozatosan, csomagokban vezetnek be új célpontokat. Bár a reptér befogadóképessége, utasterminálja nagy lesz, valamennyi elképzelt járat azonnali beindítása fennakadásokat okozhatna a repülőgépek és a műszaki csapatok véges száma miatt, és a közönség sem tudná azon nyomban „lefedni” valamennyi célpontot. „Tehát ha jelenleg nincs párizsi, római, stockholmi járatunk, nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem jelentünk be új célpontokat” – fogalmazott közösségi oldalán Adrian Veștea.
A tervek szerint júniusban nyit a vidombáki reptér
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Brașov
Utasokból minden bizonnyal nem lesz hiány, hiszen Brassó és környéke rendkívül népszerű a turisták körében, rendre „dobogós” helyen található az országos statisztikai kimutatásokban: eddig csak a megyeközpontban évente mintegy félmillió vendég fordult meg. A tavalyi év végén 56 szálloda szolgálta ki őket, amelyek 6800 férőhelyet kínáltak. Ugyanakkor több ezerre tehető az egyéb turisztikai szolgáltatók által, illetve magánlakásokban felkínált helyek száma is.
Bár az új, még nem hivatalos népszámlálási adatok szerint Brassó város lakossága csökkent (mintegy 15 ezer fővel, 237 ezerre), a megye népessége pedig nagyjából stagnált (546 ezer, 2600 fős csökkenés), a Fekete templom városa rendkívül vonzó célpont a belső migráció számára is, ami a turizmuson kívül főleg az ipar, az IT és a szolgáltatói ágazat fejlettségével, munkaerőigényével magyarázható, a 2011-es népszámlálási adatok szerint még mintegy 7 százalékban magyarok által lakott megyeszékhelyen.
Igaz, hogy a magyar határtól induló észak-erdélyi sztráda „befutását” jó ideje jegelik: a Marosvásárhely–Brassó-szakaszt levették napirendről. Helyette ötlet szintjén az is felmerült, hogy Nagyszeben felé húzzanak alacsonyabb rangú aszfaltcsíkot, onnan pedig a dél-erdélyi sztrádán már elérhető a határ Nagylak felé, vagy Szászsebestől a Torda felé vezető pályán el lehet jutni az észak-erdélyire. Ám Brassó így is csomópont lehet a Comarnic, illetve a Bákó felé tervezett sztrádák találkozási pontjaként.
A fejlődést természetesen az ingatlanárak is tükrözik. Amint arról beszámoltunk, ha enyhe mértékben is, de márciusban tovább nőttek a lakásárak a legtöbb romániai nagyvárosban, így Brassóban is. Miközben Kolozsváron a legmagasabbak a lakásárak romániai összevetésben, a Cenk alatti városban is magasabb átlagárakat regisztrált az Imobialiare.ro ingatlanközvetítő a bukaresti árszinthez képest. A februári 0,4 százalékos emelkedés után márciusban 1,5 százalékos drágulást jegyeztek, ami azt jelenti, hogy a februári 1572 eurós átlagár után
A régi lakások ebben az időszakban 1,3 százalékkal, 1511 euróról 1531 euróra drágultak négyzetméterenként, az új építésű lakások ára viszont 4,6 százalékkal, 1776 euróról 1857 euróra emelkedett négyzetméterenként.
Ha enyhe mértékben is, de márciusban is tovább nőttek a lakásárak a legtöbb romániai nagyvárosban.
Közben idegenforgalmi szempontból is érdekes kezdeményezés, hogy európai uniós kísérleti projekt keretében rendezik újra a turisták körében népszerű Brassó belvárosát, visszafoglalva a közterületet a vendéglátósoktól – jelentette be nemrég Allen Coliban polgármester. A projektben nyolc európai nagyváros vesz részt, Brassón kívül többek között Lisszabon, Nicosia, Belfast és Genova. Az uniós finanszírozású projekt célja úgy éleszteni újra az európai történelmi belvárosokat, hogy megőrizzék kulturális értékeiket, és a lehető legkevésbé avatkozzanak be a környezetbe, a helyiek életébe. Ugyanakkor Allen Coliban merészebb célokat is megfogalmazott: azt szeretné, hogy Brassó legyen Románia „zöldfővárosa”, és 2050-re klímasemlegessé váljon.
Európai uniós kísérleti projekt keretében rendezik újra a turisták körében népszerű Brassó belvárosát, visszafoglalva a közterületet a vendéglátósoktól – jelentette be csütörtökön Allen Coliban polgármester.
Több mint 40 millió lejre pályázik a brassói önkormányzat a Cenk alatti város első napelemparkjának a létesítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!