A kettesen is áll a vásár. Nyugdíjazásunkkor a második pillérben felgyűlt pénzösszeghez is hozzájutunk, egyben vagy részletekben
Fotó: Haáz Vince
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel, mibe fektetik be, egyáltalán mi miért történik, mire jó, mit lehet-kell kezdeni vele. Pedig valamennyi érintett egyszerű módon választ kaphat kérdéseire.
2023. május 02., 10:142023. május 02., 10:14
2026. február 06., 12:462026. február 06., 12:46
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. Most időskori hozzájárulásunk 3,75 százalékát kötelező módon egy magánnyugdíjalapba irányítják.
– olvasható a Wall-street.ro portál cikkében. A legnagyobb az NN, amely több mint kétmillió adófizető pénzével gazdálkodik. Az Allianz Țiriac az AZT Viitorul tău nevű szolgáltatásán keresztül 1,6 millió ügyféllel dolgozik, a Metropolitan Life 1,09 millió, az Aegon vállalat Vital nevű alapjába pedig körülbelül egymillió polgártól folynak be összegek. A többiek a Generali (Aripi), a BCR és a BRD kliensei.
A munkavállalók a második pillér létrehozásakor választhattak magánalap-kezelőt, akik pedig nem tették meg, azokat automatikusan besorolták valamelyik, a hatóságok által engedélyezett befektetőhöz. Ez ma is így működik: a Pénzügyi Felügyelet (ASF) ismertetése szerint azokat a 35 év alatti munkavállalókat, akik nem választottak partnert, véletlenszerűen besorolják valamelyik társaság ernyője alá.
Természetesen sokan így járnak, mert nem különösebben foglalkoztatja őket a téma, vagy nem is tudnak a lehetőségről. Ugyanakkor ha időközben mégis kíváncsivá válik valaki, hová is tartozik, mennyi pénzt irányítanak havonta jövedelméből a második pillérbe, vagy mekkora összeg gyűlt már össze, utánanézhet az ASF által külön erre a célra létrehozott internetes felület segítségével. Az ott található űrlapon csupán a nevet, a személyazonosító számot (CNP) és egy telefonszámot kell megadni, majd megvárni, amíg az illetékes alapkezelő képviselője – legtöbb tíz napon belül – jelentkezik. Miután fény derül a társaság kilétére, az illető cég honlapján egy felhasználó létrehozásával betekintést nyerhetünk személyes pénzügyi fiókunkba. A Wall-street.ro cikkében emlékeztetnek:
Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése.
Fotó: Haáz Vince
A magánnyugdíjalapok kezelőit tömörítő egyesület adatai szerint a társaságok a pénz csaknem kétharmadát (62,3%) államkötvényekbe fektetik, a többit tőzsdei részvényekbe, bankletétekbe és egyéb lehetőségekbe, de túlnyomórészt biztonságos ügyleteket végeznek felük. Az egyesület emlékeztet: törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt. A befizető állampolgárok nem kockáztatnak, ez elméletileg csupán a kezelő esetében állhat fenn. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják.
Utóbbi esetében minimum 500 lejes havi juttatást lehet kérni, legkevesebb két, legtöbb 60 hónapos időszakra. A kettes pillér bevezetése, 2008 és 2021 között több mint 64 ezer nyugdíjas fért hozzá a kötelező magánnyugdíjalapból származó juttatásához, és 90 százalékuk a teljes összeget egyben kérte ki.
Amint arról beszámoltunk, inognak a romániai időskori ellátás alapjai, de természetesen nem a második pillér miatt. A hírek szerint idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni. Viszont kevesebb mint egy évtized múlva kész „földrengés” várható, hiszen hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt az úgynevezett dekrétumgenerációk tagjai (románul decrețeii). Tehát sokkal több nyugdíjast kell majd kifizetni.
Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.
Ugyanis ez szakértők szerint igazából nem is nyugdíjalapként, hanem a piramisjátékok szabályai szerint működik: az elsőként belépőket, a régieket a következők, az újak fizetik, miközben semmilyen befektetést nem eszközölnek a pénzzel, semmiféle termelékenységet nem mutatnak fel. Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló.
Éppen ezért elemzők szerint sokkal jobban járnánk, ha hozzájárulásunk jóval nagyobb hányada jutna a kettes pillérbe, illetve aki teheti, fektessen pluszösszegeket a harmadik pillérbe is, ami a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás. Ugyanis a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra, a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák a befizetett összeget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!