
A kettesen is áll a vásár. Nyugdíjazásunkkor a második pillérben felgyűlt pénzösszeghez is hozzájutunk, egyben vagy részletekben
Fotó: Haáz Vince
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel, mibe fektetik be, egyáltalán mi miért történik, mire jó, mit lehet-kell kezdeni vele. Pedig valamennyi érintett egyszerű módon választ kaphat kérdéseire.
2023. május 02., 10:142023. május 02., 10:14
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. Most időskori hozzájárulásunk 3,75 százalékát kötelező módon egy magánnyugdíjalapba irányítják.
– olvasható a Wall-street.ro portál cikkében. A legnagyobb az NN, amely több mint kétmillió adófizető pénzével gazdálkodik. Az Allianz Țiriac az AZT Viitorul tău nevű szolgáltatásán keresztül 1,6 millió ügyféllel dolgozik, a Metropolitan Life 1,09 millió, az Aegon vállalat Vital nevű alapjába pedig körülbelül egymillió polgártól folynak be összegek. A többiek a Generali (Aripi), a BCR és a BRD kliensei.
A munkavállalók a második pillér létrehozásakor választhattak magánalap-kezelőt, akik pedig nem tették meg, azokat automatikusan besorolták valamelyik, a hatóságok által engedélyezett befektetőhöz. Ez ma is így működik: a Pénzügyi Felügyelet (ASF) ismertetése szerint azokat a 35 év alatti munkavállalókat, akik nem választottak partnert, véletlenszerűen besorolják valamelyik társaság ernyője alá.
Természetesen sokan így járnak, mert nem különösebben foglalkoztatja őket a téma, vagy nem is tudnak a lehetőségről. Ugyanakkor ha időközben mégis kíváncsivá válik valaki, hová is tartozik, mennyi pénzt irányítanak havonta jövedelméből a második pillérbe, vagy mekkora összeg gyűlt már össze, utánanézhet az ASF által külön erre a célra létrehozott internetes felület segítségével. Az ott található űrlapon csupán a nevet, a személyazonosító számot (CNP) és egy telefonszámot kell megadni, majd megvárni, amíg az illetékes alapkezelő képviselője – legtöbb tíz napon belül – jelentkezik. Miután fény derül a társaság kilétére, az illető cég honlapján egy felhasználó létrehozásával betekintést nyerhetünk személyes pénzügyi fiókunkba. A Wall-street.ro cikkében emlékeztetnek:
Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése.
Fotó: Haáz Vince
A magánnyugdíjalapok kezelőit tömörítő egyesület adatai szerint a társaságok a pénz csaknem kétharmadát (62,3%) államkötvényekbe fektetik, a többit tőzsdei részvényekbe, bankletétekbe és egyéb lehetőségekbe, de túlnyomórészt biztonságos ügyleteket végeznek felük. Az egyesület emlékeztet: törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt. A befizető állampolgárok nem kockáztatnak, ez elméletileg csupán a kezelő esetében állhat fenn. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják.
Utóbbi esetében minimum 500 lejes havi juttatást lehet kérni, legkevesebb két, legtöbb 60 hónapos időszakra. A kettes pillér bevezetése, 2008 és 2021 között több mint 64 ezer nyugdíjas fért hozzá a kötelező magánnyugdíjalapból származó juttatásához, és 90 százalékuk a teljes összeget egyben kérte ki.
Amint arról beszámoltunk, inognak a romániai időskori ellátás alapjai, de természetesen nem a második pillér miatt. A hírek szerint idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni. Viszont kevesebb mint egy évtized múlva kész „földrengés” várható, hiszen hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt az úgynevezett dekrétumgenerációk tagjai (románul decrețeii). Tehát sokkal több nyugdíjast kell majd kifizetni.

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.
Ugyanis ez szakértők szerint igazából nem is nyugdíjalapként, hanem a piramisjátékok szabályai szerint működik: az elsőként belépőket, a régieket a következők, az újak fizetik, miközben semmilyen befektetést nem eszközölnek a pénzzel, semmiféle termelékenységet nem mutatnak fel. Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló.
Éppen ezért elemzők szerint sokkal jobban járnánk, ha hozzájárulásunk jóval nagyobb hányada jutna a kettes pillérbe, illetve aki teheti, fektessen pluszösszegeket a harmadik pillérbe is, ami a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás. Ugyanis a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.

Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra, a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák a befizetett összeget.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
szóljon hozzá!