A kettesen is áll a vásár. Nyugdíjazásunkkor a második pillérben felgyűlt pénzösszeghez is hozzájutunk, egyben vagy részletekben
Fotó: Haáz Vince
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel, mibe fektetik be, egyáltalán mi miért történik, mire jó, mit lehet-kell kezdeni vele. Pedig valamennyi érintett egyszerű módon választ kaphat kérdéseire.
2023. május 02., 10:142023. május 02., 10:14
2026. február 06., 12:462026. február 06., 12:46
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. Most időskori hozzájárulásunk 3,75 százalékát kötelező módon egy magánnyugdíjalapba irányítják.
– olvasható a Wall-street.ro portál cikkében. A legnagyobb az NN, amely több mint kétmillió adófizető pénzével gazdálkodik. Az Allianz Țiriac az AZT Viitorul tău nevű szolgáltatásán keresztül 1,6 millió ügyféllel dolgozik, a Metropolitan Life 1,09 millió, az Aegon vállalat Vital nevű alapjába pedig körülbelül egymillió polgártól folynak be összegek. A többiek a Generali (Aripi), a BCR és a BRD kliensei.
A munkavállalók a második pillér létrehozásakor választhattak magánalap-kezelőt, akik pedig nem tették meg, azokat automatikusan besorolták valamelyik, a hatóságok által engedélyezett befektetőhöz. Ez ma is így működik: a Pénzügyi Felügyelet (ASF) ismertetése szerint azokat a 35 év alatti munkavállalókat, akik nem választottak partnert, véletlenszerűen besorolják valamelyik társaság ernyője alá.
Természetesen sokan így járnak, mert nem különösebben foglalkoztatja őket a téma, vagy nem is tudnak a lehetőségről. Ugyanakkor ha időközben mégis kíváncsivá válik valaki, hová is tartozik, mennyi pénzt irányítanak havonta jövedelméből a második pillérbe, vagy mekkora összeg gyűlt már össze, utánanézhet az ASF által külön erre a célra létrehozott internetes felület segítségével. Az ott található űrlapon csupán a nevet, a személyazonosító számot (CNP) és egy telefonszámot kell megadni, majd megvárni, amíg az illetékes alapkezelő képviselője – legtöbb tíz napon belül – jelentkezik. Miután fény derül a társaság kilétére, az illető cég honlapján egy felhasználó létrehozásával betekintést nyerhetünk személyes pénzügyi fiókunkba. A Wall-street.ro cikkében emlékeztetnek:
Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése.
Fotó: Haáz Vince
A magánnyugdíjalapok kezelőit tömörítő egyesület adatai szerint a társaságok a pénz csaknem kétharmadát (62,3%) államkötvényekbe fektetik, a többit tőzsdei részvényekbe, bankletétekbe és egyéb lehetőségekbe, de túlnyomórészt biztonságos ügyleteket végeznek felük. Az egyesület emlékeztet: törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt. A befizető állampolgárok nem kockáztatnak, ez elméletileg csupán a kezelő esetében állhat fenn. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják.
Utóbbi esetében minimum 500 lejes havi juttatást lehet kérni, legkevesebb két, legtöbb 60 hónapos időszakra. A kettes pillér bevezetése, 2008 és 2021 között több mint 64 ezer nyugdíjas fért hozzá a kötelező magánnyugdíjalapból származó juttatásához, és 90 százalékuk a teljes összeget egyben kérte ki.
Amint arról beszámoltunk, inognak a romániai időskori ellátás alapjai, de természetesen nem a második pillér miatt. A hírek szerint idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni. Viszont kevesebb mint egy évtized múlva kész „földrengés” várható, hiszen hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt az úgynevezett dekrétumgenerációk tagjai (románul decrețeii). Tehát sokkal több nyugdíjast kell majd kifizetni.
Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.
Ugyanis ez szakértők szerint igazából nem is nyugdíjalapként, hanem a piramisjátékok szabályai szerint működik: az elsőként belépőket, a régieket a következők, az újak fizetik, miközben semmilyen befektetést nem eszközölnek a pénzzel, semmiféle termelékenységet nem mutatnak fel. Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló.
Éppen ezért elemzők szerint sokkal jobban járnánk, ha hozzájárulásunk jóval nagyobb hányada jutna a kettes pillérbe, illetve aki teheti, fektessen pluszösszegeket a harmadik pillérbe is, ami a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás. Ugyanis a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra, a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák a befizetett összeget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!