
Fotó: Pixabay.com
A szociálliberális kormány által sürgősségi rendeletben elfogadott adópolitikai módosításokról kérdeztük Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselőt és Édler Andrást, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
2017. november 15., 17:052017. november 15., 17:05
Módosulhat a parlamentben az adóreform – vallja Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ képviselője, az alsóház pénzügyi bizottságának tagja kedden a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, az adótörvénykönyv módosításának vannak előnyei és árnyoldalai, a sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, így a szenátus elé kerül, ott pedig meglátása szerint még lényeges változásokat eszközölnek rajta, ami pozitív irányba mozdíthatja el.
„Láthattuk, hogy a megosztott áfafizetésről rendelkező kormányrendelet is teljesen megváltozott. A kormány eredeti tervei szerint mindenki számára kötelező lett volna, most már csak a rosszul fizetőknek, a fizetésképtelenség szélére sodródott vállalkozásoknak és azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk a mechanizmust, amelyek 80 százalékban az állammal kötnek szerződést” – részletezte a politikus.
Mint hangsúlyozta,
Eddig a 71,25 százaléka maradt helyben az önkormányzatoknál, most ha mind ott hagyják, akkor is kevesebb lesz a pénzük. Ez pedig erőteljes központosítást jelenthet, hiszen a helyi beruházások nagymértékben függnek majd a központi költségvetéstől, részletezte Erdei-Dolóczki István.
Az az intézkedés pedig, hogy a munkavállalóra terhelik a társadalombiztosítási járulékot, a politikus szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a versenyszférában csökkennek a nettó bérek. „Ismerve a munkaadói morált, nem kizárt, hogy esetenként ez a pénz a vállalkozó zsebében marad” – mondta a politikus. Szerinte a szakszervezeteknek arra kellene a hangsúlyt fektetniük, hogy a munkaszerződésekbe bekerüljön: a társadalombiztosítási járulékot nem tarthatja vissza a munkaadó.
Eközben Édler András úgy véli, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége valószínűleg megemeli a bruttó béreket, hogy az alkalmazott ne veszítsen, amikor ki kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékokat. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja,
A közszférában dolgozók bére eközben nem csökken, mert egy időben, vagyis január elsejétől lép érvénybe az új bértörvény, amely 25 százalékos bérnövekedést ír elő. „Ez átverés, hiszen a kormány úgy tartja be a közalkalmazottaknak a béremelésre tett ígéretét, hogy az nem jelent plusz kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók fizetése tulajdonképpen nem fog változni” – szögezte le a kamara elnöke.
Édler rámutatott, az új adórendszer egyértelmű vesztesei az egyéni vállalkozók (PFA) és a szabadfoglalkozásúak, hiszen januártól a jövedelmük után kötelező módon be kell fizetniük a 35 százalékos társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha van állásuk, ami után szintén fizetik a tb-t. Édler András az adóreform pozitív hozadékának tartja, hogy egyszerűsödik az ügyintézés.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!