Az európai uniós mezőgazdasági miniszterek luxemburgi találkozója. Nincs egyetértés Ukrajnával kapcsolatban
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az uniós mezőgazdasági miniszterek hét elején, Luxemburgban rendezett tanácskozásán ismét parázs vita övezte az Európai Bizottságnak az ukrajnai mezőgazdasági termékek védővámjának felfüggesztéséről született döntését. Az osztrák és a magyar tárcavezető az uniós döntéshozók gyors közbelépését sürgette. Vincze Loránt EP-képviselő a Krónikának elmondta, Ukrajna európai uniós tagsága jelenleg nem több politikai állásfoglalásnál, ezért senki nem mer határidőket megfogalmazni.
2023. október 27., 10:362023. október 27., 10:36
Az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek a hét elején, Luxemburgban tartott tanácskozásán – ahogyan az az elmúlt egy év valamennyi AgriFish-találkozóján történt – az egyik fő téma az orosz-ukrán háború okozta válság volt.
Az elmúlt hetekben
A Bizottság elnökének a tagországok egy részéről heves ellenkezést kiváltó döntését nem előzte meg konzultáció a tagállamok vezetőivel, de még saját biztosaival sem. Többen azt vetették Ursula von der Leyen szemére, hogy az uniós kollektív döntések rendjétől eltérően az Ukrajnát megtámogató, egy személyben hozott rendelet súlyosan érinti több uniós tagország gazdatársadalmának érdekeit.
Az ukrán termékek tranzit-szállításának támogatását kérik
A luxemburgi AgriFish-találkozón Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági és turizmusügyi miniszter sötét képet festett az európai gazdák előtt tornyosuló nehézségekről. Mint fogalmazott, máig éreztetik hatásukat a koronavírus-járvány gazdasági gondjai, amit tovább súlyosbított az ukrajnai háború, és az ukrán mezőgazdasági termékeknek az egységes uniós piacra vám nélkül történő bekerülése. A miniszter szerint az Európai Bizottság nem tudta érdemben kezelni az agráriumot sújtó gondokat, ezért sok gazda jelentős értékesítési nehézségekkel és anyagi kihívásokkal küszködik.
Az osztrák tárcavezető mellett bekapcsolódott a vitába Nagy István magyar agrárminiszter is, aki amellett érvelt, hogy
Nagy István szerint az ukrán mezőgazdasági termékek szállítására létrehozott szolidaritási folyosók nem töltik be a szerepüket. A luxemburgi tanácskozásról a magyar sajtónak beszámoló Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, Magyarország szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy a szárazföldi vasúti és közúti közlekedési útvonalak esetében olyan intézkedések szülessenek, amelyek nem engedik, hogy területén feltorlódjon az ukrán mezőgazdasági áru, hanem eljusson az adriai vagy az északi-tengeri kikötőkhöz, majd onnan az eredeti célországokba.
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.
A magyar delegáció vezetője az osztrák tárcavezetőhöz hasonlóan azt kérte az Európai Bizottságtól, vezessen be tranzitdíj-támogatást az ukrán termékek szállítására, hogy azok valóban elérhessenek Európa különböző kikötőibe, különben itt maradnak a belső uniós piacon.
Úgy tűnik, számára – a hazai gazdaszervezetek tiltakozása ellenére is – megoldottnak tekinthető az ukrajnai importtermékek kérdése.
A Krónika megkeresésére Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő továbbra is megoldatlan gondnak nevezte az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes európai importját. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gabonabehozatal mellett egyre többet hallunk az ukrajnai tojás és a méz importjáról is. „Az ukrajnai termékekkel az a fő baj, hogy sokkal olcsóbbak a szigorú környezetvédelmi és egyéb előírásokat betartó uniós gazdák termékeihez képest, másrészt sok esetben rossz minőségűek, és nem megoldott az eredetvizsgálatuk. Nyilván azért olcsóbbak, mert nem kell megfeleljenek az Európai Unió tagországaiban alkalmazott szigorú feltételeknek.
– hangsúlyozta portálunknak az EP-képviselő.
Kérdésünkre, hogy Ukrajna esetleges európai uniós tagságával mire számíthatnak az egyre nagyobb gondokkal küszködő kelet-európai gazdák, Vincze Loránt szerint ez a távoli jövő kérdése. Mindenki tartózkodik attól, hogy Ukrajnával kapcsolatban bármilyen felzárkóztatási menetrendet mondjon. Ukrajna uniós csatlakozása politikai támogató akcióként hangzik el, egy elvi megközelítés, éppen ezért senki nem megy bele a részletekbe. Vincze szerint ideális forgatókönyv alapján az ukrajnai háború befejezése után legalább tíz évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy az ország felkészülhessen az uniós tagsága.
„Lehetnek különböző modellezések arról, hogy ez mit hozhat az egységes uniós agrárpiacon, de hivatalosan erről még semmi nem hangzott el. Ami nem véletlen, hiszen
A jelenlegi uniós költségvetés legnagyobb haszonélvezője Ukrajna lenne, a területalapú támogatások csökkenésével pedig a többi tagországban – így Romániában is – rengeteg gazda hagyna fel a mezőgazdasági termeléssel. Arra számítok, hogy az uniós tagállamok komolyan kiállnak majd saját gazdáik védelmében, így az ukrán uniós tagsággal kapcsolatos tárgyalások hosszúak és kemények lesznek” – érvelt portálunknak Vincze Loránt.
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint a versenyt torzító konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!