Az ukrán tengeri kikötők orosz megbénítása miatt Európában reked az ukrán gabona
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Több kelet-közép-európai ország saját kézbe vette a probléma orvoslását, de ezzel nem sikerül megnyugtatóan rendezni az Európa-szerte kialakuló nehéz helyzetet. Az összeállításunkban megszólaló Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint a versenyt torzító ukrán konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el a mezőgazdasági termelők körében.
2023. szeptember 25., 10:562023. szeptember 25., 10:56
Miután az Európai Bizottság annak ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, hogy Bukarest, Budapest, Varsó és Pozsony közös állásfoglalásban kérte azt, a kelet-közép-európai országok egyéni megoldásokhoz folyamodnak, és saját hatáskörben keresnek megoldást a vámmentes ukrajnai gabona importja által okozott rendkívüli helyzetre. Noha valamennyi, Ukrajnával szomszédos uniós tagállam egyértelművé tette, hogy az úgynevezett ,,szolidaritási folyosókat” változatlan formában fenntartják – a tranzit útvonalakon érkező ukrajnai gabona eljuthat a legközelebbi tengeri kikötőbe –, Kijev rendkívüli heves tiltakozással fogadta szomszédai döntését.
Miközben az ENSZ-ben, Brüsszelben és Ukrajnában eddig az volt a hivatalos verzió, hogy az ukrán gabona az éhező afrikai országok elengedhetetlen élelmiszere, hamar kiderült, hogy
Szárazföldi szállítással nem éri meg hosszabb távokat befutni a gabonát szállító teherkocsiknak és tehervagonoknak. Szakemberek szerint már azzal a világpiaci gabonaárak fölé emelkedik az ukrajnai gabona ára, ha az ukrán oldalon található dunai kikötőkből átszállítják vízi úton a konstancai kikötőbe, és átpakolják tengerjáró hajókra. A számos szállítási művelet költsége összeadódik, így túl drágán, világpiaci ár fölött jutna el Afrikába, Ázsiába vagy a Közel-Keletre.
Ezzel szemben a szárazföldön szállított ukrajnai gabona 97 százaléka az európai kontinens országaiban marad, ahogyan ezt a mezőgazdaságért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski is elismerte. A ,,renitenskedő” Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát perrel fenyegető ukrán kormány tiltakozása mögött az áll, hogy minden uniós országot arra kötelezzenek, nyissa meg kapuit az uniós árnál jóval olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékek előtt.
Szakemberek szerint azonban az Ukrajnával szomszédos gabonatermesztő országok akkor sem kerülik el a veszélyt, ha lezárják határaikat az ukrán termékek előtt. Ezzel ugyan megvédik a belső piacukat, de az ukrán gabona zöme eljut a nyugat-európai felvevő piacokra. Azokba az országokba, amelyek eddig is nettó gabonaimportőrök voltak, de a tavalyi évig főleg magyar, román és bolgár gabonát importáltak. A kelet-európai gabonaexport visszaszorulása azt jelzi, hogy ezek az országok az ukrán gabona miatt veszítik el hagyományos európai piacaikat.
Nagyüzemi mezőgazdaság Ukrajnában, ahol nem érvényesülnek a szigorú uniós előírások
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A Krónikának nyilatkozó Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint Brüsszel teljesen ellentmondásos agrárpolitikát akar rákényszeríteni a tagállamokra. Úgy kezeli az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket, mintha Ukrajna az Európai Unió része lenne, holott az ukrán mezőgazdasági termelőkre továbbra sem érvényes semmiféle uniós szabály. Az ukrán gabonatermelésben az uniós tagországokból rég kivont növényvédő szerekkel, gyomirtókkal és más agrotechnikával termelnek nagy területeken, ami olcsó és gyenge minőségű végterméket eredményez.
Ha ezeket a mezőgazdasági termékeket vámmentesen beengedik Romániába, Magyarországra és más uniós országokba, sorra megbuknak a helyi mezőgazdasági vállalkozások. Jelenleg hivatalosan nincs ugyan Romániába irányuló ukrán gabonaexport , de országszerte sok olyan gabonasiló működik, ahol a korábban importált ukrán búza kilóját 40–50 baniért kínálják” – mutatott rá Nicu Vasile. Az érdekvédelmi szakember szerint az ukrán termékek egyértelműen a versenyt torzító konkurenciát jelentenek a kelet-közép-európai országok számára.
Szakemberek szerint megpecsételődhet a kelet-európai gabonatermesztés jövője, ha Brüsszel nem védi az Unió belső piacát
Fotó: MTI
A romániai mezőgazdasági termelők szerint továbbra sem lehet megbízni Bukarest importszigorító intézkedéseiben, aminek a román kormányhoz intézett levelükben adtak hangot. Az MTI által idézett nyílt levél szerint idén március 15. és szeptember 15. között az uniós szigorítás ellenére is az ukrajnai tiltólistán szereplő mezőgazdasági termékekből a korábbinál sokkal nagyobb mennyiség érkezett Moldovából Romániába.
2022 áprilisában és májusában Románia egyáltalán nem importált búzát Moldovából, júniusban pedig mindössze 548 tonnát. Hasonló a helyzet a repce esetében is: az idén májusban 716 tonna repce érkezett Romániába a Pruton túli országból, júniusban pedig 1800 tonna. Egy évvel korábban a Moldovai Köztársaság még egyáltalán nem exportált repcét Romániába. Levelükben a gazdálkodók megállapítják, hogy az illegális ukrán export árt a román mezőgazdaságnak, mivel az uniós minőségi szabványoknak nem megfelelő ukrán termékeket romániaiakkal vegyítik, majd román áruként küldik tovább külföldi megrendelőknek.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
A tavaly nyártól egy éven át vámmentesen és megszorítások nélkül érkező ukrajnai mezőgazdasági termékek hatalmas káoszt okoztak a legtöbb kelet-közép-európai ország piacán, de ma már a franciaországi termelők is tiltakoznak, ahova hatalmas mennyiségű és olcsó ukrajnai csirkét visznek a kereskedők, tönkre téve ezzel a helyi termelőket és feldolgozókat. Nicu Vasile szerint
„A tömeges csődnek nálunk is jól látható jelei vannak. Az elmúlt harminc évben még nem találkoztam annyi fizetésképtelen romániai mezőgazdasági termelővel, mint idén. A farmok pénzügyi lehetőségeit kizsigerelte a tavaly elszabadult inputanyagár-emelkedés, miközben a drága fogyóanyagokkal megtermelt mezőgazdasági termékeket nagyon olcsón lehet értékesíteni” – nyilatkozta a Krónikának a LAPAR elnöke.
Nicu Vasile egyértelművé tette, hogy a romániai gabonatermelőknek nyújtott eddigi 40 millió eurós uniós segítség semmit nem old meg: a baj és a beavatkozáshoz szükséges pénzösszegek ennél nagyságrenddel nagyobbak.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt úgy döntött, hogy saját hatáskörben meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Harminc napra meghosszabbíthatja Románia az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás