Az ukrán tengeri kikötők orosz megbénítása miatt Európában reked az ukrán gabona
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Több kelet-közép-európai ország saját kézbe vette a probléma orvoslását, de ezzel nem sikerül megnyugtatóan rendezni az Európa-szerte kialakuló nehéz helyzetet. Az összeállításunkban megszólaló Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint a versenyt torzító ukrán konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el a mezőgazdasági termelők körében.
2023. szeptember 25., 10:562023. szeptember 25., 10:56
Miután az Európai Bizottság annak ellenére sem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, hogy Bukarest, Budapest, Varsó és Pozsony közös állásfoglalásban kérte azt, a kelet-közép-európai országok egyéni megoldásokhoz folyamodnak, és saját hatáskörben keresnek megoldást a vámmentes ukrajnai gabona importja által okozott rendkívüli helyzetre. Noha valamennyi, Ukrajnával szomszédos uniós tagállam egyértelművé tette, hogy az úgynevezett ,,szolidaritási folyosókat” változatlan formában fenntartják – a tranzit útvonalakon érkező ukrajnai gabona eljuthat a legközelebbi tengeri kikötőbe –, Kijev rendkívüli heves tiltakozással fogadta szomszédai döntését.
Miközben az ENSZ-ben, Brüsszelben és Ukrajnában eddig az volt a hivatalos verzió, hogy az ukrán gabona az éhező afrikai országok elengedhetetlen élelmiszere, hamar kiderült, hogy
Szárazföldi szállítással nem éri meg hosszabb távokat befutni a gabonát szállító teherkocsiknak és tehervagonoknak. Szakemberek szerint már azzal a világpiaci gabonaárak fölé emelkedik az ukrajnai gabona ára, ha az ukrán oldalon található dunai kikötőkből átszállítják vízi úton a konstancai kikötőbe, és átpakolják tengerjáró hajókra. A számos szállítási művelet költsége összeadódik, így túl drágán, világpiaci ár fölött jutna el Afrikába, Ázsiába vagy a Közel-Keletre.
Ezzel szemben a szárazföldön szállított ukrajnai gabona 97 százaléka az európai kontinens országaiban marad, ahogyan ezt a mezőgazdaságért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski is elismerte. A ,,renitenskedő” Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát perrel fenyegető ukrán kormány tiltakozása mögött az áll, hogy minden uniós országot arra kötelezzenek, nyissa meg kapuit az uniós árnál jóval olcsóbb ukrán mezőgazdasági termékek előtt.
Szakemberek szerint azonban az Ukrajnával szomszédos gabonatermesztő országok akkor sem kerülik el a veszélyt, ha lezárják határaikat az ukrán termékek előtt. Ezzel ugyan megvédik a belső piacukat, de az ukrán gabona zöme eljut a nyugat-európai felvevő piacokra. Azokba az országokba, amelyek eddig is nettó gabonaimportőrök voltak, de a tavalyi évig főleg magyar, román és bolgár gabonát importáltak. A kelet-európai gabonaexport visszaszorulása azt jelzi, hogy ezek az országok az ukrán gabona miatt veszítik el hagyományos európai piacaikat.
Nagyüzemi mezőgazdaság Ukrajnában, ahol nem érvényesülnek a szigorú uniós előírások
Fotó: Facebook/Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A Krónikának nyilatkozó Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint Brüsszel teljesen ellentmondásos agrárpolitikát akar rákényszeríteni a tagállamokra. Úgy kezeli az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket, mintha Ukrajna az Európai Unió része lenne, holott az ukrán mezőgazdasági termelőkre továbbra sem érvényes semmiféle uniós szabály. Az ukrán gabonatermelésben az uniós tagországokból rég kivont növényvédő szerekkel, gyomirtókkal és más agrotechnikával termelnek nagy területeken, ami olcsó és gyenge minőségű végterméket eredményez.
Ha ezeket a mezőgazdasági termékeket vámmentesen beengedik Romániába, Magyarországra és más uniós országokba, sorra megbuknak a helyi mezőgazdasági vállalkozások. Jelenleg hivatalosan nincs ugyan Romániába irányuló ukrán gabonaexport , de országszerte sok olyan gabonasiló működik, ahol a korábban importált ukrán búza kilóját 40–50 baniért kínálják” – mutatott rá Nicu Vasile. Az érdekvédelmi szakember szerint az ukrán termékek egyértelműen a versenyt torzító konkurenciát jelentenek a kelet-közép-európai országok számára.
Szakemberek szerint megpecsételődhet a kelet-európai gabonatermesztés jövője, ha Brüsszel nem védi az Unió belső piacát
Fotó: MTI
A romániai mezőgazdasági termelők szerint továbbra sem lehet megbízni Bukarest importszigorító intézkedéseiben, aminek a román kormányhoz intézett levelükben adtak hangot. Az MTI által idézett nyílt levél szerint idén március 15. és szeptember 15. között az uniós szigorítás ellenére is az ukrajnai tiltólistán szereplő mezőgazdasági termékekből a korábbinál sokkal nagyobb mennyiség érkezett Moldovából Romániába.
2022 áprilisában és májusában Románia egyáltalán nem importált búzát Moldovából, júniusban pedig mindössze 548 tonnát. Hasonló a helyzet a repce esetében is: az idén májusban 716 tonna repce érkezett Romániába a Pruton túli országból, júniusban pedig 1800 tonna. Egy évvel korábban a Moldovai Köztársaság még egyáltalán nem exportált repcét Romániába. Levelükben a gazdálkodók megállapítják, hogy az illegális ukrán export árt a román mezőgazdaságnak, mivel az uniós minőségi szabványoknak nem megfelelő ukrán termékeket romániaiakkal vegyítik, majd román áruként küldik tovább külföldi megrendelőknek.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
A tavaly nyártól egy éven át vámmentesen és megszorítások nélkül érkező ukrajnai mezőgazdasági termékek hatalmas káoszt okoztak a legtöbb kelet-közép-európai ország piacán, de ma már a franciaországi termelők is tiltakoznak, ahova hatalmas mennyiségű és olcsó ukrajnai csirkét visznek a kereskedők, tönkre téve ezzel a helyi termelőket és feldolgozókat. Nicu Vasile szerint
„A tömeges csődnek nálunk is jól látható jelei vannak. Az elmúlt harminc évben még nem találkoztam annyi fizetésképtelen romániai mezőgazdasági termelővel, mint idén. A farmok pénzügyi lehetőségeit kizsigerelte a tavaly elszabadult inputanyagár-emelkedés, miközben a drága fogyóanyagokkal megtermelt mezőgazdasági termékeket nagyon olcsón lehet értékesíteni” – nyilatkozta a Krónikának a LAPAR elnöke.
Nicu Vasile egyértelművé tette, hogy a romániai gabonatermelőknek nyújtott eddigi 40 millió eurós uniós segítség semmit nem old meg: a baj és a beavatkozáshoz szükséges pénzösszegek ennél nagyságrenddel nagyobbak.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért.
Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt úgy döntött, hogy saját hatáskörben meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.
Harminc napra meghosszabbíthatja Románia az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás