Nincs érdemi ígéret Ukrajna uniós tagságára – Ausztria és Magyarország fellépést sürget az importtermékek ügyében

A Bizottság elnökének a tagországok egy részéről heves ellenkezést kiváltó döntését nem előzte meg konzultáció a tagállamok vezetőivel, de még saját biztosaival sem. Többen azt vetették Ursula von der Leyen szemére, hogy az uniós kollektív döntések rendjétől eltérően az Ukrajnát megtámogató, egy személyben hozott rendelet súlyosan érinti több uniós tagország gazdatársadalmának érdekeit.

Az ukrán termékek tranzit-szállításának támogatását kérik

A luxemburgi AgriFish-találkozón Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági és turizmusügyi miniszter sötét képet festett az európai gazdák előtt tornyosuló nehézségekről. Mint fogalmazott, máig éreztetik hatásukat a koronavírus-járvány gazdasági gondjai, amit tovább súlyosbított az ukrajnai háború, és az ukrán mezőgazdasági termékeknek az egységes uniós piacra vám nélkül történő bekerülése. A miniszter szerint az Európai Bizottság nem tudta érdemben kezelni az agráriumot sújtó gondokat, ezért sok gazda jelentős értékesítési nehézségekkel és anyagi kihívásokkal küszködik.

Az osztrák tárcavezető mellett bekapcsolódott a vitába Nagy István magyar agrárminiszter is, aki amellett érvelt, hogy

Nagy István szerint az ukrán mezőgazdasági termékek szállítására létrehozott szolidaritási folyosók nem töltik be a szerepüket. A luxemburgi tanácskozásról a magyar sajtónak beszámoló Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, Magyarország szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy a szárazföldi vasúti és közúti közlekedési útvonalak esetében olyan intézkedések szülessenek, amelyek nem engedik, hogy területén feltorlódjon az ukrán mezőgazdasági áru, hanem eljusson az adriai vagy az északi-tengeri kikötőkhöz, majd onnan az eredeti célországokba.

korábban írtuk

Nehéz idők várnak a gazdákra, ha továbbra sem sikerül érdemi megoldást találni az ukrajnai gabonaexportra

Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.

A magyar delegáció vezetője az osztrák tárcavezetőhöz hasonlóan azt kérte az Európai Bizottságtól, vezessen be tranzitdíj-támogatást az ukrán termékek szállítására, hogy azok valóban elérhessenek Európa különböző kikötőibe, különben itt maradnak a belső uniós piacon.

Úgy tűnik, számára – a hazai gazdaszervezetek tiltakozása ellenére is – megoldottnak tekinthető az ukrajnai importtermékek kérdése.

Ukrajna uniós tagsága a jövő ködébe vész

A Krónika megkeresésére Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő továbbra is megoldatlan gondnak nevezte az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes európai importját. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gabonabehozatal mellett egyre többet hallunk az ukrajnai tojás és a méz importjáról is. „Az ukrajnai termékekkel az a fő baj, hogy sokkal olcsóbbak a szigorú környezetvédelmi és egyéb előírásokat betartó uniós gazdák termékeihez képest, másrészt sok esetben rossz minőségűek, és nem megoldott az eredetvizsgálatuk. Nyilván azért olcsóbbak, mert nem kell megfeleljenek az Európai Unió tagországaiban alkalmazott szigorú feltételeknek.

– hangsúlyozta portálunknak az EP-képviselő.

Kérdésünkre, hogy Ukrajna esetleges európai uniós tagságával mire számíthatnak az egyre nagyobb gondokkal küszködő kelet-európai gazdák, Vincze Loránt szerint ez a távoli jövő kérdése. Mindenki tartózkodik attól, hogy Ukrajnával kapcsolatban bármilyen felzárkóztatási menetrendet mondjon. Ukrajna uniós csatlakozása politikai támogató akcióként hangzik el, egy elvi megközelítés, éppen ezért senki nem megy bele a részletekbe. Vincze szerint ideális forgatókönyv alapján az ukrajnai háború befejezése után legalább tíz évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy az ország felkészülhessen az uniós tagsága.

„Lehetnek különböző modellezések arról, hogy ez mit hozhat az egységes uniós agrárpiacon, de hivatalosan erről még semmi nem hangzott el. Ami nem véletlen, hiszen

A jelenlegi uniós költségvetés legnagyobb haszonélvezője Ukrajna lenne, a területalapú támogatások csökkenésével pedig a többi tagországban – így Romániában is – rengeteg gazda hagyna fel a mezőgazdasági termeléssel. Arra számítok, hogy az uniós tagállamok komolyan kiállnak majd saját gazdáik védelmében, így az ukrán uniós tagsággal kapcsolatos tárgyalások hosszúak és kemények lesznek” – érvelt portálunknak Vincze Loránt.

korábban írtuk

Az olcsó és gyenge minőségű ukrán gabona a kelet-közép-európai országok gabonaexportját is felszámolja

Pandora szelencéjét nyitotta ki az Európai Bizottság, amikor nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt behozatali tilalmat az ukrán gabonára. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint a versenyt torzító konkurencia miatt példátlan csődhullám indulhat el.