
Jól haladnak. A Neptun Deep gázmezőn a tervek szerint két év múlva kezdődik a kitermelés
Fotó: OMV Petrom
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
2025. február 14., 20:252025. február 14., 20:25
A Neptun Deep projekt a Fekete-tenger kontinentális talapzatában rejlő gáz kitermelésére az ütemterv szerint halad, a fúrások idén kezdődnek, és az első gázmolekulák várhatóan 2027-ben érkeznek. A projekt fele-fele arányban az OMV Petrom és a Romgaz tulajdonában van.
Januárban a Reuters hírügynökség jelentése nyomán az OMV Petrom megerősítette, hogy megkötötte az első szerződést a mezőből származó gáz eladásáról a német Uniper céggel.

A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.
„A romániai gázkeresletet és -fogyasztást elemezve a következő években előrejelzésünk szerint három fő tényező növeli a gázfogyasztást 2030-ig. Az első tényező a hálózatra csatlakozó fogyasztók számának növekedése. Ez már ma is látható jelenség” – mondta Franck Neel, az OMV Petrom gáz- és energiaügyi igazgatója a cég pénzügyi eredményeinek ismertetésekor a HotNews szerint.
„Tudjuk, hogy Romániában több ilyen irányú projekt is van, és például tavaly észrevettük, hogy szél és nap hiányában feltétlenül szükség van gázerőművekre a rendszer kiegyensúlyozásához és az ellátás biztonságának garantálásához. Ez a tendencia az elkövetkező években tovább fog erősödni. Jelenleg Románia nettó villamosenergia-importőr, ami azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy több gázalapú villamos energiát állítsunk elő belföldön.
Ebben az összefüggésben jelentős potenciált látunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításában, ami 2030 után növelni fogja a gáz iránti keresletet” – tette hozzá Neel.

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint elutasította a törvényszék a Greenpeace keresetét, amelyben a fekete-tengeri földgázkitermelés felfüggesztését kérte a környezetvédő szervezet a Neptun Deep lelőhelyen.
Neel szerint két fő tényező van a régióban, amely befolyásolni fogja a gázfogyasztást az elkövetkező években. „Az első a növekvő gázkereslet egyes országokban, például Bulgáriában, ahol a szénről gázra akarnak átállni, ami növeli a keresletet. Már tavaly is növekedést tapasztaltunk ezen a téren.

Sokakat meglepett a bejelentés, hogy Románia máris szerződést kötött a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen kitermelésre váró földgáz külföldi értékesítéséről.
Január 1-je óta fennakadások voltak, Moldova, Szlovákia és Ausztria is érintett volt. Így pótoltuk a korábban Ukrajnán keresztül szállított gáz egy részét , ami számunkra lehetőséget jelent” – mutatott rá. Alina Popa, a cég pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a Neptun Deep projektet a cég saját forrásból finanszírozza.
„Az év végén 8 milliárd lej nettó pénzösszeggel rendelkezünk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk ezeket a terveket” – mondta Popa.
Hozzátette:
„A 20 milliárd eurós számítás egy olyan gazdasági multiplikátor-tanulmányon alapul, amely a projekt által generált gazdasági multiplikátorok osztályai szerint becsüli meg a közvetlen, közvetett és indukált adók hatását a projekt teljes területére” – hangsúlyozta. A Neptun Deep gázmezőn idén áprilisban kezdenek fúrni.

A tervek szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep beruházás megvalósítása, 2025-ben elkezdheti a fúrásokat az első szonda – jelentette ki egy hétfői konferencián Cristian Hubati, az OMV Petrom feltárásért és termelésért felelős igazgatóságának tagja.
Mint arról beszámoltunk, a konstancai kikötőbe 2024 novemberében érkezett Transocean Barents fúrótorony készen áll arra, hogy a tengerre bocsássák, és legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep lelőhelyen.
Románia jelenleg évente mintegy 9-10 milliárd köbméter gázt termel.

A román kormány elkötelezett a Fekete-tenger kontinentális talapzatának romániai szakaszán található Neptun Deep földgázmező kitermelése mellett – szögezte le kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Az összes nagyobb töltőállomáslánc emelte péntek reggel az üzemanyagárakat, miután számos kútnál csütörtökön kifogyott a készlet az elmúlt napok gyors árcsökkenése miatt.
A jelentős árcsökkenések nyomán felgyorsult keresletnövekedés következtében egyes töltőállomásokon átmenetileg üzemanyaghiány léphet fel – közölte hivatalosan az OMV Petrom.
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkaerő toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön.
Az idei év első két hónapjában nominálisan 3,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma 2025 azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben több európai légitársaság megszorításokat eszközöl az üzemanyagproblémák miatt, a Wizz Air bejelentette, hogy egyelőre rendben fog működni.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A munkaképes korú (15–64 éves) népesség foglalkoztatottsági rátája 2025-ben 63 százalék volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!