Az elmúlt két nyáron odalett a kukoricatermés az aszály miatt az ország több vidékén is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. Romániában több mint négyszeresére nőtt az aszály sújtotta terület.
2026. április 22., 20:422026. április 22., 20:42
Ezek szerint Romániában a 2023-ban regisztrált 10 180 négyzetkilométerről 41 011 négyzetkilométerre nőtt az aszály által érintett terület. Olaszország és Bulgária szintén nagy mértékű növekedést regisztrált (2860 négyzetkilométerről 31 752 négyzetkilométerre, illetve 4302 négyzetkilométerről 22 061 négyzetkilométerre).
2014 és 2024 között az EU-ban a 2018-as és 2022-es aszály volt a legsúlyosabb, ekkor 520 817, illetve 558 313 négyzetkilométer földterület volt érintett.
Az Eurostat rendszeresen értékeli az EU előrehaladását a fenntartható fejlődési célok elérése terén, amelyeket az ENSZ 15. Fenntartható Fejlődési Célja (SDG 15) rögzít – írja az Agerpres hírügynökség. Ez a szárazföldi ökoszisztémák védelmére, helyreállítására és fenntartható használatának előmozdítására összpontosít. Az SDG 15-ös cél elérése terén elért előrehaladás mérésére használt egyik uniós mutató az EU-n belül az aszály által érintett területek kiterjedése. Ez a mutató nyomon követi azokat a területeket, amelyeken a növénytermesztési időszakban talajnedvesség-hiány lép fel. Egy másik mutató az erdős területek kiterjedése az EU területén.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
2023-ban az EU területének 39 százalékát borították erdők. Öt tagállamban az erdők az országterület több mint felét tették ki: Finnországban (66,5 százalék), Svédországban (62,4 százalék), Szlovéniában (58,2 százalék), Észtországban (54,1 százalék) és Lettországban (53,4 százalék). A következő tagállamokban volt a legkisebb az erdővel borított terület: Málta (4,3 százalék), Hollandia (9,7 százalék) és Írország (11,8 százalék). Az Eurostat becslései szerint Romániában ez az arány 29,3 százalék volt 2023-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!