Az elmúlt két nyáron odalett a kukoricatermés az aszály miatt az ország több vidékén is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. Romániában több mint négyszeresére nőtt az aszály sújtotta terület.
2026. április 22., 20:422026. április 22., 20:42
Ezek szerint Romániában a 2023-ban regisztrált 10 180 négyzetkilométerről 41 011 négyzetkilométerre nőtt az aszály által érintett terület. Olaszország és Bulgária szintén nagy mértékű növekedést regisztrált (2860 négyzetkilométerről 31 752 négyzetkilométerre, illetve 4302 négyzetkilométerről 22 061 négyzetkilométerre).
2014 és 2024 között az EU-ban a 2018-as és 2022-es aszály volt a legsúlyosabb, ekkor 520 817, illetve 558 313 négyzetkilométer földterület volt érintett.
Az Eurostat rendszeresen értékeli az EU előrehaladását a fenntartható fejlődési célok elérése terén, amelyeket az ENSZ 15. Fenntartható Fejlődési Célja (SDG 15) rögzít – írja az Agerpres hírügynökség. Ez a szárazföldi ökoszisztémák védelmére, helyreállítására és fenntartható használatának előmozdítására összpontosít. Az SDG 15-ös cél elérése terén elért előrehaladás mérésére használt egyik uniós mutató az EU-n belül az aszály által érintett területek kiterjedése. Ez a mutató nyomon követi azokat a területeket, amelyeken a növénytermesztési időszakban talajnedvesség-hiány lép fel. Egy másik mutató az erdős területek kiterjedése az EU területén.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
2023-ban az EU területének 39 százalékát borították erdők. Öt tagállamban az erdők az országterület több mint felét tették ki: Finnországban (66,5 százalék), Svédországban (62,4 százalék), Szlovéniában (58,2 százalék), Észtországban (54,1 százalék) és Lettországban (53,4 százalék). A következő tagállamokban volt a legkisebb az erdővel borított terület: Málta (4,3 százalék), Hollandia (9,7 százalék) és Írország (11,8 százalék). Az Eurostat becslései szerint Romániában ez az arány 29,3 százalék volt 2023-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!