Az elmúlt két nyáron odalett a kukoricatermés az aszály miatt az ország több vidékén is
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. Romániában több mint négyszeresére nőtt az aszály sújtotta terület.
2026. április 22., 20:422026. április 22., 20:42
Ezek szerint Romániában a 2023-ban regisztrált 10 180 négyzetkilométerről 41 011 négyzetkilométerre nőtt az aszály által érintett terület. Olaszország és Bulgária szintén nagy mértékű növekedést regisztrált (2860 négyzetkilométerről 31 752 négyzetkilométerre, illetve 4302 négyzetkilométerről 22 061 négyzetkilométerre).
2014 és 2024 között az EU-ban a 2018-as és 2022-es aszály volt a legsúlyosabb, ekkor 520 817, illetve 558 313 négyzetkilométer földterület volt érintett.
Az Eurostat rendszeresen értékeli az EU előrehaladását a fenntartható fejlődési célok elérése terén, amelyeket az ENSZ 15. Fenntartható Fejlődési Célja (SDG 15) rögzít – írja az Agerpres hírügynökség. Ez a szárazföldi ökoszisztémák védelmére, helyreállítására és fenntartható használatának előmozdítására összpontosít. Az SDG 15-ös cél elérése terén elért előrehaladás mérésére használt egyik uniós mutató az EU-n belül az aszály által érintett területek kiterjedése. Ez a mutató nyomon követi azokat a területeket, amelyeken a növénytermesztési időszakban talajnedvesség-hiány lép fel. Egy másik mutató az erdős területek kiterjedése az EU területén.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
2023-ban az EU területének 39 százalékát borították erdők. Öt tagállamban az erdők az országterület több mint felét tették ki: Finnországban (66,5 százalék), Svédországban (62,4 százalék), Szlovéniában (58,2 százalék), Észtországban (54,1 százalék) és Lettországban (53,4 százalék). A következő tagállamokban volt a legkisebb az erdővel borított terület: Málta (4,3 százalék), Hollandia (9,7 százalék) és Írország (11,8 százalék). Az Eurostat becslései szerint Romániában ez az arány 29,3 százalék volt 2023-ban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén áprilisban Romániában 4 682 638 nyugdíjast tartottak nyilván, ami 1 836 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Három egymást követő árcsökkentés után csütörtökön újra árat emelt a piacvezető Petrom a romániai töltőállomásain, Ezúttal nem reggel, hanem kora délután nyúlt hozzá az árakhoz, és literenként 10 banival drágította a gázolajat.
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!