Jól haladnak. A Neptun Deep gázmezőn a tervek szerint két év múlva kezdődik a kitermelés
Fotó: OMV Petrom
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
2025. február 14., 20:252025. február 14., 20:25
A Neptun Deep projekt a Fekete-tenger kontinentális talapzatában rejlő gáz kitermelésére az ütemterv szerint halad, a fúrások idén kezdődnek, és az első gázmolekulák várhatóan 2027-ben érkeznek. A projekt fele-fele arányban az OMV Petrom és a Romgaz tulajdonában van.
Januárban a Reuters hírügynökség jelentése nyomán az OMV Petrom megerősítette, hogy megkötötte az első szerződést a mezőből származó gáz eladásáról a német Uniper céggel.
A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.
„A romániai gázkeresletet és -fogyasztást elemezve a következő években előrejelzésünk szerint három fő tényező növeli a gázfogyasztást 2030-ig. Az első tényező a hálózatra csatlakozó fogyasztók számának növekedése. Ez már ma is látható jelenség” – mondta Franck Neel, az OMV Petrom gáz- és energiaügyi igazgatója a cég pénzügyi eredményeinek ismertetésekor a HotNews szerint.
„Tudjuk, hogy Romániában több ilyen irányú projekt is van, és például tavaly észrevettük, hogy szél és nap hiányában feltétlenül szükség van gázerőművekre a rendszer kiegyensúlyozásához és az ellátás biztonságának garantálásához. Ez a tendencia az elkövetkező években tovább fog erősödni. Jelenleg Románia nettó villamosenergia-importőr, ami azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy több gázalapú villamos energiát állítsunk elő belföldön.
Ebben az összefüggésben jelentős potenciált látunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításában, ami 2030 után növelni fogja a gáz iránti keresletet” – tette hozzá Neel.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint elutasította a törvényszék a Greenpeace keresetét, amelyben a fekete-tengeri földgázkitermelés felfüggesztését kérte a környezetvédő szervezet a Neptun Deep lelőhelyen.
Neel szerint két fő tényező van a régióban, amely befolyásolni fogja a gázfogyasztást az elkövetkező években. „Az első a növekvő gázkereslet egyes országokban, például Bulgáriában, ahol a szénről gázra akarnak átállni, ami növeli a keresletet. Már tavaly is növekedést tapasztaltunk ezen a téren.
Sokakat meglepett a bejelentés, hogy Románia máris szerződést kötött a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen kitermelésre váró földgáz külföldi értékesítéséről.
Január 1-je óta fennakadások voltak, Moldova, Szlovákia és Ausztria is érintett volt. Így pótoltuk a korábban Ukrajnán keresztül szállított gáz egy részét , ami számunkra lehetőséget jelent” – mutatott rá. Alina Popa, a cég pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a Neptun Deep projektet a cég saját forrásból finanszírozza.
„Az év végén 8 milliárd lej nettó pénzösszeggel rendelkezünk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk ezeket a terveket” – mondta Popa.
Hozzátette:
„A 20 milliárd eurós számítás egy olyan gazdasági multiplikátor-tanulmányon alapul, amely a projekt által generált gazdasági multiplikátorok osztályai szerint becsüli meg a közvetlen, közvetett és indukált adók hatását a projekt teljes területére” – hangsúlyozta. A Neptun Deep gázmezőn idén áprilisban kezdenek fúrni.
A tervek szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep beruházás megvalósítása, 2025-ben elkezdheti a fúrásokat az első szonda – jelentette ki egy hétfői konferencián Cristian Hubati, az OMV Petrom feltárásért és termelésért felelős igazgatóságának tagja.
Mint arról beszámoltunk, a konstancai kikötőbe 2024 novemberében érkezett Transocean Barents fúrótorony készen áll arra, hogy a tengerre bocsássák, és legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep lelőhelyen.
Románia jelenleg évente mintegy 9-10 milliárd köbméter gázt termel.
A román kormány elkötelezett a Fekete-tenger kontinentális talapzatának romániai szakaszán található Neptun Deep földgázmező kitermelése mellett – szögezte le kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!