
Fotó: Mediafax
Mint arról beszámoltunk, a Területi Környezetvédelmi Ügynökség még május 28-án döntött úgy, hogy hat hónapra felfüggeszti az Arpechim működési engedélyeit, mivel a finomító nem felelt meg a környezetvédelmi előírásoknak. Amennyiben a hatóság döntése érvényben marad, és a Petrom nem végezte volna el a szükséges környezetvédelmi átalakításokat, a finomító működési engedélyét végleg bevonhatták volna. A törvényszéki határozat ellen ugyanakkor öt napon belül fellebbezhet a környezetvédelmi hatóság.
Dan Pazara elmondta, a Petrom reményei szerint az elkövetkező két hónapban elvégzi a szükséges környezetvédelmi beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a finomító zavartalan működését.
Az Arpechim esetleges bezárásának híre valósággal pánikot keltett két héttel ezelőtt, mivel ebben a finomítóban állítják elő a Petrom által értékesített üzemanyag-mennyiség csaknem felét. Amennyiben tehát az osztrák OMV tulajdonában lévő olajtársaságnak be kellett volna zárnia a létesítményt, szakértők szerint jelentős üzemanyagár-emelkedésre lehetett volna számítani.
A törvényszéki döntés ennek nyomán nem sokkal kihirdetése után megmozgatta a tőzsdét: a Bukaresti Értéktőzsdén 1,4 százalékkal emelkedett a Petrom részvényeinek árfolyama az egy nappal korábbi értékhez képest, ráadásul a legnagyobb forgalmat is a kőolajtársaság papírjai bonyolították. Az Arpechim működési engedélye felfüggesztésének hírére két héttel ezelőtt 45 percre föl kellett függeszteni a Petrom-részvények kereskedését, de a cég papírjai a nap végére még így is ötszázalékos esést produkáltak.
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye szerint az Arpechim tevékenységének felfüggesztése azért szükséges, mert a finomító fokozott mértékű veszélyforrást jelent mindaddig, amíg el nem végzik a szükséges átalakításokat.
B. L.
Az Arpechim-„saga”
2005. november 30.: a pitesti-i Arpechim megkapja a működési engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól.
2006. augusztus 30.: a környezetvédelmi engedélyt módosítják, mivel egy kormányhatározat nyomán módosultak a vízgazdálkodási feltételek. A 2005/152-es jogszabály értelmében bevonhatják azon vállalatok működési engedélyét, amelyek nem felelnek meg a határozat előírásainak.
2007. március 14–17.: a piteºti-i környezetvédelmi ügynökség, az argeºi környezetvédelmi hatóságokkal karöltve ellenőrzést hajt végre a finomítóban, és megállapítják, hogy nem teljesíti a határozat két kitételét.
2007. március 19.: a környezetvédelmi hatóságok írásban figyelmeztetik az Arpechimet, harmincnapos határidőt szabva meg a szabálysértő állapot felszámolására.
2007. április 19.: a hatóságok megállapítják, hogy a szabálysértés ténye továbbra is fennáll.
2007. május 28.: felfüggesztik az Arpechim működési engedélyét.
2007. június 12.: a piteºti-i törvényszék felfüggeszti a környezetvédelmi hatóság döntését.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.