2009. március 17., 09:502009. március 17., 09:50
A tegnap közölt eredmények szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniában mutatkozott: itt a válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy „valamennyire” vagy „erősen” ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási szabadságot.
A szabad munkavállalás jogát a britek alig több mint 30 százaléka támogatja, miközben a többi négy nagy EU-tagállamban rendre meghaladja a 40 százalékot – Olaszországban és Spanyolországban a 60 százalékhoz közelít – az Unión belüli akadálytalan munkaerő-áramlás híveinek aránya. A briteknek valamivel több mint a fele azt is szeretné, ha a kormány felkérné a munkanélkülivé vált bevándorlókat a hazatérésre.
Financial Times által közölt nagy-britanniai körkép azt mutatta, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű, nehéz fizikai munkával járó állásokra is a súlyos recesszió nyomán tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt. Mindeközben az EU-bővítés óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai EU-munkavállalók száma.
A brit belügyminisztérium által minap kiadott friss negyedéves statisztika szerint a tavalyi utolsó negyedévben a 2004-ben uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból – Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból – 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53 ezren érkeztek a térségből a brit munkapiacra.
Az új összesítés szerint 2008 egészében is csak 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését. Az újonnan érkező kelet-európaiak száma 2007-ben 218 ezer, 2006-ban még 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai uniós tagállamok előtt. Azóta hozzávetőleg egymillió keleti munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába, egybehangzó becslések szerint azonban a kelet-európaiak fele már hazament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok