Elenyésző összeget spórolnak meg Parajdon a bányajáradék eltörlésével
Fotó: Wellness Center Praid Facebook
A mesebeli eszes lány módjára járt el a szociálliberális kormány, amikor az idegenforgalomban gyakorolt áfa csökkentése mellett eltörölte a turisztikai célra felhasznált termál- és ásványvizek bányajáradékát, az összeg ugyanis nem jelentős a Krónika által megszólaltatott székelyföldi polgármesterek szerint. Ráadásul az intézkedés pazarláshoz vezethet.
Nem jelent számottevő megtakarítást a gyógyfürdőikről híres városoknak az a rendelkezés, amellyel a kormány november elsejétől megszünteti a termál- és gyógyító hatású ásványvizek után fizetendő bányailletéket, az viszont valós támogatást jelentene, ha a településen kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. Bár a kormány a bányailleték eltörlésétől – az áfacsökkentéssel egyetemben – turisztikai beruházásokat, valamint az idegenforgalom fellendülését várja,
Igazából eddig sem terhelte meg túlságosan a székelyföldi fürdővárosok költségvetését a turisztikai célokra hasznosított ásványvizek után fizetett bányajáradék, sok vállalkozó adott azonban hangot aggodalmának, amikor felröppent a hír, hogy a kormány kitermelt köbméterenkénti 2 euróra tervezi emelni a járadék értékét. Egyelőre azonban lemondtak erről.
„Eddig is szimbolikus összeget fizettünk. Az elgondolás jó ugyan, de mivel csak a termál- és ásványvizekre vonatkozik az illeték eltörlése, inkább csak kozmetikázás” – fogalmazta meg véleményét a két hét múlva életbe lépő intézkedés kapcsán megkeresésünkre Bokor Sándor, Parajd polgármestere. Mint rámutatott, a korábban érvényben levő rendelet értelmében a felhasznált termálvíz értékesítési ára után fizettek be 3 százalékot bányailletékként. Mivel az önkormányzati tulajdonban levő medencékben a termálvizet nem kell naponta cserélni, nem nagy felhasználók, így a most megtakarított összeg nem meghatározó része a település költségvetésének. „Ez így kozmetikázás,
– szögezte le a parajdi elöljáró.
Hangsúlyozta, a településfejlesztésben az jelentené az előrelépést a valós önrendelkezés felé, ha a kitermelt altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy része helyben maradna. „Évek óta kérjük, hangoztatjuk, a bányatörvény-módosítás kapcsán is felmerült ez a lehetőség, ám ebből még nem valósult meg semmi” – fogalmazott Bokor Sándor.
Kiemelte, Parajd esetében nem lehet elvonatkoztatni a sóbányától, hiszen a település a turisztikai vonzerejét is elsősorban annak köszönheti, így a turizmus fejlesztésében is nagy lökést adna, ha a kitermelt és értékesített só után befizetett illeték egy része helyben maradna.
– hangsúlyozta a polgármester. Mint részletezte, a székelyföldi fürdővárosban kiemelten foglalkoznak a turisztikai potenciál fejlesztésével, hiszen évről évre többen látogatnak oda, ám az elvárásoknak meg kell felelni.
„Évekkel ezelőtt még évi 200 ezer turista érkezett Parajdra, ma már meghaladtuk az évi 600 ezret. További beruházásokra is szükség van, hogy a turisták jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak, és visszavágyjanak” – mondta Bokor Sándor, aki szerint az altalajkincsek után befizetett illeték legalább egy részét településfejlesztésre, a turizmus fellendítésére és népszerűsítésre lehetne fordítani. „Reméljük, hogy ha már a termál- és ásványvizek esetében eltörölték az illetéket, továbblépnek, és a többi altalajkincs után fizetett bányailleték egy részét helyben hagyják” – összegezte a polgármester.
Keveset profitál a bányailleték eltörléséből Tusnádfürdő és a fürdőváros önkormányzata – fogalmazott hasonlóképpen kérdésünkre Albert Tibor polgármester. Rámutatott, a wellnessközpontban felhasznált gyógyvíz után az illeték eltörlése előtt havi 1000-1200 lej bányailletéket fizettek be az államkasszába. Albert Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, minden fillér segítséget jelent, ami helyben marad. Szerinte az illeték eltörlése nem vezet pazarláshoz, a térségben általában figyelnek az altalajkincsekre, tudatosan használják.
Kovászna városában eközben eddig sem fizetett bányailletéket az önkormányzat, hiszen a közterületen levő borvízforrásokból nem profitált, azt ingyen a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Gyerő József polgármester lapunknak elmondta,
„Ez minden fürdővárosnak hatékony segítség, hiszen ha több pénze marad a vállalkozóknak, több beruházásra számíthatunk, és javul a szolgáltatások minősége” – fogalmazta meg a polgármester.
Hasonlóképpen inkább az áfacsökkentéstől vár pozitív hatást Florian Serac, a Nagyvárad mellett található Félixfürdő legnagyobb érdekeltséggel bíró idegenforgalmi vállalkozása, a Turism Felix igazgatója, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy negatív hatása is lehet a bányailleték eltörlésének. „A járadékot jobb lett volna megtartani az eddigi szinten, persze nem 200-szorosra emelni, ahogyan a tavaly a gazdasági minisztérium kérte. Számunkra nem jelent előnyt, hogy nullára csökkent az összeg.
– idézi a turisztikai szakembert az E-bihoreanul.ro helyi hírportál. Aggodalma pedig nem hiábavaló, hiszen – amint arról lapunkban is több ízben írtunk – a szomszédos Püspökfürdő termáltava szó szerint elapadt, a szakemberek szerint pedig az egyedi állat- és növényvilággal rendelkező tó pusztulása összefüggésben áll azzal, hogy a környéken gombamód elszaporodtak a termálvizes medencés panziók.
A Turism Felix igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy – áfacsökkentés és a járadék eltörlése ide vagy oda – senki ne számítson a szálláshelyek által gyakorolt árak hirtelen csökkenésére, hiszen a legtöbben már korábban kidolgozták árajánlataikat nemcsak az év utolsó két hónapjára, hanem jövő évre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!