Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hiába van meg végre a pénz és az akarat is az autópálya-építésre Romániában több évtizeddel a rendszerváltás után, ha manapság lassan már nincs ki megfogja a lapát nyelét. Pedig jelenleg több mint 800 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út épül(ne) az országban.
2024. február 07., 13:572024. február 07., 13:57
Általános problémára világított rá nemrég az Argeșulonline.ro portál: miközben a sztrádaépítők 4500-5000 lejes, azaz 1000 euró körüli nettó, kézbe kapott fizetéseket ajánlanak a nyomvonalak mentén élő szakképzetlen munkásoknak, sok helyen a munkanélküliek inkább a segélyt és a kocsmát választják. Az említett portál a Havasalföldet Erdéllyel összekötő, Piteşti és Nagyszeben között létesítendő új aszfaltcsík kivitelezőinek panasza nyomán készített összeállítást.
Eszerint a legnehezebb szakaszokon, az Argeș megyei Tigveni és a Vâlcea megyei Cornetu, illetve Cornetu és a Szeben megyei Bojca között dolgozó cégek rendkívül nehezen találnak helyi munkaerőt. Az előbbi, 37,4 kilométeres részen az olasz WeBuild (Astaldi), a 31,33 km-es utóbbi szakaszon a török Mapa Cengiz végzi a munkát.
Adrian Bodoc, a WeBuild projektmenedzsere az országos közútkezelő hatóság (CNAIR) egy korábbi videójában elpanaszolta, folyamatosan keresik a munkaerőt, februárban is állásokat hirdetnek meg, mert „Romániában ez sajnos továbbra is probléma”. Elmondása szerint szakképzett és szakképzetlen munkásokra egyaránt szükségük van, de helyiek hiányában vészmegoldásokhoz kell folyamodniuk, és külföldről hoznak embereket, akik számára szálláshelyeket készítenek elő.
Ezen felül az alkalmazottak különböző bónuszokat, étkezési utalványokat, túlórapótlékot, esetenként ingyenes szállást kapnak.
Azonban mindezt nem tartják túl vonzónak a helyiek, akik közül egyesek – a Râmnicu-Vâlcea Week nevű portál beszámolója szerint – „kifizetődőbbnek” tartják a segélyből éléssel járó semmittevést. Ugyanis a különböző állami támogatások révén – munkanélküli segély, gyereknevelési díj, fűtéspótlék – akár 2000 lejes jövedelmet is összehozhatnak, amire nem szívesen „dupláznának rá” munkával.
A portál idéz egy-két atyafit, akik egyik reggel egy Argeș megyei falu kocsmájában „indították a napot”. A megkérdezettek kétkedve fogadták, hogy valóban annyit fizetnek a sztrádaépítők, ugyanakkor hozzátették: cserébe „odatesznek lapátolni, azért a pénzért tönkreteszed az egészségedet és kórházba kerülsz”.
Az Argeșul Online portálnak megerősítette egy neve elhallgatását kérő térségbeli polgármester, hogy nagy probléma a munkaerőhiány. Elmondása szerint őket is megkereste a WeBuild, hogy segítsenek embereket toborozni, de nem sok sikerrel.
– fogalmazott az elöljáró.
Mint ismeretes, Románia 2023-ban átlépte a szimbolikusnak tartott 1000 kilométeres határt autópályák és gyorsforgalmi utak terén. Marcel Ciolacu kormányfő korábban kijelentette, hogy 2024 végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépülésére van „egyértelmű kilátás” (igazából ez a legoptimistább forgatókönyv), a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet az országban.
Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.
Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfői sajtóeseményen kijelentette, hogy a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
1 hozzászólás