
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hiába van meg végre a pénz és az akarat is az autópálya-építésre Romániában több évtizeddel a rendszerváltás után, ha manapság lassan már nincs ki megfogja a lapát nyelét. Pedig jelenleg több mint 800 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út épül(ne) az országban.
2024. február 07., 13:572024. február 07., 13:57
Általános problémára világított rá nemrég az Argeșulonline.ro portál: miközben a sztrádaépítők 4500-5000 lejes, azaz 1000 euró körüli nettó, kézbe kapott fizetéseket ajánlanak a nyomvonalak mentén élő szakképzetlen munkásoknak, sok helyen a munkanélküliek inkább a segélyt és a kocsmát választják. Az említett portál a Havasalföldet Erdéllyel összekötő, Piteşti és Nagyszeben között létesítendő új aszfaltcsík kivitelezőinek panasza nyomán készített összeállítást.
Eszerint a legnehezebb szakaszokon, az Argeș megyei Tigveni és a Vâlcea megyei Cornetu, illetve Cornetu és a Szeben megyei Bojca között dolgozó cégek rendkívül nehezen találnak helyi munkaerőt. Az előbbi, 37,4 kilométeres részen az olasz WeBuild (Astaldi), a 31,33 km-es utóbbi szakaszon a török Mapa Cengiz végzi a munkát.
Adrian Bodoc, a WeBuild projektmenedzsere az országos közútkezelő hatóság (CNAIR) egy korábbi videójában elpanaszolta, folyamatosan keresik a munkaerőt, februárban is állásokat hirdetnek meg, mert „Romániában ez sajnos továbbra is probléma”. Elmondása szerint szakképzett és szakképzetlen munkásokra egyaránt szükségük van, de helyiek hiányában vészmegoldásokhoz kell folyamodniuk, és külföldről hoznak embereket, akik számára szálláshelyeket készítenek elő.
Ezen felül az alkalmazottak különböző bónuszokat, étkezési utalványokat, túlórapótlékot, esetenként ingyenes szállást kapnak.
Azonban mindezt nem tartják túl vonzónak a helyiek, akik közül egyesek – a Râmnicu-Vâlcea Week nevű portál beszámolója szerint – „kifizetődőbbnek” tartják a segélyből éléssel járó semmittevést. Ugyanis a különböző állami támogatások révén – munkanélküli segély, gyereknevelési díj, fűtéspótlék – akár 2000 lejes jövedelmet is összehozhatnak, amire nem szívesen „dupláznának rá” munkával.
A portál idéz egy-két atyafit, akik egyik reggel egy Argeș megyei falu kocsmájában „indították a napot”. A megkérdezettek kétkedve fogadták, hogy valóban annyit fizetnek a sztrádaépítők, ugyanakkor hozzátették: cserébe „odatesznek lapátolni, azért a pénzért tönkreteszed az egészségedet és kórházba kerülsz”.
Az Argeșul Online portálnak megerősítette egy neve elhallgatását kérő térségbeli polgármester, hogy nagy probléma a munkaerőhiány. Elmondása szerint őket is megkereste a WeBuild, hogy segítsenek embereket toborozni, de nem sok sikerrel.
– fogalmazott az elöljáró.
Mint ismeretes, Románia 2023-ban átlépte a szimbolikusnak tartott 1000 kilométeres határt autópályák és gyorsforgalmi utak terén. Marcel Ciolacu kormányfő korábban kijelentette, hogy 2024 végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépülésére van „egyértelmű kilátás” (igazából ez a legoptimistább forgatókönyv), a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet az országban.

Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.

Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfői sajtóeseményen kijelentette, hogy a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
1 hozzászólás