Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hiába van meg végre a pénz és az akarat is az autópálya-építésre Romániában több évtizeddel a rendszerváltás után, ha manapság lassan már nincs ki megfogja a lapát nyelét. Pedig jelenleg több mint 800 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út épül(ne) az országban.
2024. február 07., 13:572024. február 07., 13:57
Általános problémára világított rá nemrég az Argeșulonline.ro portál: miközben a sztrádaépítők 4500-5000 lejes, azaz 1000 euró körüli nettó, kézbe kapott fizetéseket ajánlanak a nyomvonalak mentén élő szakképzetlen munkásoknak, sok helyen a munkanélküliek inkább a segélyt és a kocsmát választják. Az említett portál a Havasalföldet Erdéllyel összekötő, Piteşti és Nagyszeben között létesítendő új aszfaltcsík kivitelezőinek panasza nyomán készített összeállítást.
Eszerint a legnehezebb szakaszokon, az Argeș megyei Tigveni és a Vâlcea megyei Cornetu, illetve Cornetu és a Szeben megyei Bojca között dolgozó cégek rendkívül nehezen találnak helyi munkaerőt. Az előbbi, 37,4 kilométeres részen az olasz WeBuild (Astaldi), a 31,33 km-es utóbbi szakaszon a török Mapa Cengiz végzi a munkát.
Adrian Bodoc, a WeBuild projektmenedzsere az országos közútkezelő hatóság (CNAIR) egy korábbi videójában elpanaszolta, folyamatosan keresik a munkaerőt, februárban is állásokat hirdetnek meg, mert „Romániában ez sajnos továbbra is probléma”. Elmondása szerint szakképzett és szakképzetlen munkásokra egyaránt szükségük van, de helyiek hiányában vészmegoldásokhoz kell folyamodniuk, és külföldről hoznak embereket, akik számára szálláshelyeket készítenek elő.
Ezen felül az alkalmazottak különböző bónuszokat, étkezési utalványokat, túlórapótlékot, esetenként ingyenes szállást kapnak.
Azonban mindezt nem tartják túl vonzónak a helyiek, akik közül egyesek – a Râmnicu-Vâlcea Week nevű portál beszámolója szerint – „kifizetődőbbnek” tartják a segélyből éléssel járó semmittevést. Ugyanis a különböző állami támogatások révén – munkanélküli segély, gyereknevelési díj, fűtéspótlék – akár 2000 lejes jövedelmet is összehozhatnak, amire nem szívesen „dupláznának rá” munkával.
A portál idéz egy-két atyafit, akik egyik reggel egy Argeș megyei falu kocsmájában „indították a napot”. A megkérdezettek kétkedve fogadták, hogy valóban annyit fizetnek a sztrádaépítők, ugyanakkor hozzátették: cserébe „odatesznek lapátolni, azért a pénzért tönkreteszed az egészségedet és kórházba kerülsz”.
Az Argeșul Online portálnak megerősítette egy neve elhallgatását kérő térségbeli polgármester, hogy nagy probléma a munkaerőhiány. Elmondása szerint őket is megkereste a WeBuild, hogy segítsenek embereket toborozni, de nem sok sikerrel.
– fogalmazott az elöljáró.
Mint ismeretes, Románia 2023-ban átlépte a szimbolikusnak tartott 1000 kilométeres határt autópályák és gyorsforgalmi utak terén. Marcel Ciolacu kormányfő korábban kijelentette, hogy 2024 végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út megépülésére van „egyértelmű kilátás” (igazából ez a legoptimistább forgatókönyv), a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet az országban.
Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.
Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfői sajtóeseményen kijelentette, hogy a jövő év végéig további 250 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építésére van „egyértelmű kilátás”, a következő öt-hét évben pedig további 1000 kilométer autópálya épülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás