Sem az ár, sem a minőség szempontjából nem mindegy, melyik EU-tagállamban vásárolunk be
Fotó: Gábos Albin
Szerencsés körülménynek tartja a lapunknak nyilatkozó elemző, hogy Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, hiszen mivel a jövedelmek is ebben a térségben a legkisebbek, még a legszükségesebb termékeket és szolgáltatásokat sem tudnánk megvásárolni. Igaz, alacsonyabb árért a minőség is silányabb a régióban.
2020. június 24., 09:222020. június 24., 09:22
2020. június 24., 09:332020. június 24., 09:33
Tavaly is Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok, egy ilyen termékekből álló kosár nálunk az európai uniós átlag alig 66 százalékába került – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az ellenkező póluson a dánokat találjuk, akik az uniós átlag 129 százalékát kénytelenek lepengetni ugyanazért az élelmiszerekből és italokból álló kosárért. A romániai adatok amúgy megegyeznek az egy évvel korábban regisztrált értékekkel.
Ami a szeszes italok és dohányipari termékek árát illeti, a legolcsóbban a bolgárok jönnek ki az EU-s átlag 62 százalékával, majd 74 százalékkal Lengyelország, 75 százalékkal pedig Magyarország és Románia következik. A legdrágábban az írek élhetnek káros szenvedélyeiknek, ott ezeknek a termékeknek az ára eléri az uniós átlag 188 százalékát. Vendéglőbe és szállodába is Bulgáriában érdemes a leginkább menni, ott ugyanis az uniós szint 45 százalékáért ehetünk, aludhatunk. Romániában ez az arány 54 százalékos, Dániában viszont 156 százalékos.
A legkisebb különbséget az árak tekintetében a háztartási gépek esetében figyelhetjük meg, a legolcsóbbnak számító Lengyelországban ugyanis az EU-s árszint 91 százalékáért lehet beszerezni ezeket a termékeket, és a legdrágább Franciaországban is „csak” 111 százalék. Románia e tekintetben majdnem középen áll a maga 97 százalékával.
Mindez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unión belül a különböző termékek és szolgáltatások ára a legdrágább országban háromszor nagyobb a legolcsóbbnak minősülő tagállamban.
Viszont szintén az Eurostat által a múlt héten kibocsátott adatsorból tudjuk azt is, hogy noha némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országai között. Ha pedig végigfutjuk a rangsort, akkor azt látjuk, hogy
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 263 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Amúgy tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 59 százalékával. Egy évvel korábban 135, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Fotó: Haáz Vince
„Az élelmiszer és nem alkoholos italok árának európai szintű összehasonlításakor figyelembe kell venni egy országban a keresetek mértékét, valamint a megvásárolt termék minőségét is” – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a vásárlóerő-paritás ebből a szempontból a jobb mutató, hiszen az éppen azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy bizonyos devizában egy másik valutához mérve, ezzel lehet összevetni a különböző országokban eltérő árakat.
– részletezte a szakértő. Kiemelte: az mutat valós képet, ha a fogyasztói kosár – amely tartalmazza egy átlagos család egyhavi átlagos fogyasztását – árát viszonyítják az átlagkeresethez. Az egyszerű árösszevetésnél további eltéréseket generál, hogy egy országban a megvásárolt élelmiszerből mennyit állítanak elő a helyi termelők, és mennyi származik importból. A közgazdász rámutatott, hogy a helyben készült termékek esetében országonként változik azok előállítási költsége. Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt hatalmas felháborodást keltett a székelyföldi krumplitermesztők körében, hogy a multinacionális üzletláncok polcain olyan áron kínálták a törökországi krumplit, amennyiért nekik meg sem érte megtermelni.
– fogalmazta meg Szabó Árpád, aki szerint amikor az élelmiszerek árát vizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, mennyibe kerül helyben előállítani vagy behozni külföldről. Európai összehasonlításban, ha a romániai élelmiszerárakat átszámoljuk euróba vagy dollárba, akkor alacsonyabbak, mint Németországban, viszont ha a béreket is összevetjük, már nem ilyen egyértelmű a kép.
Ennek ellenére is vannak olyan termékek, melyek esetében nincs árkülönbség az országok között.
A másik vetület, hogy ahol gyengébb a vásárlóerő, sok nemzetközi cég kínálja olcsóbban a termékeit, de a kevesebb pénzért silányabb minőséget is ad. A szakértő felidézte, hogy egy németországi nagy kávégyártó és -forgalmazó cég marketingszakértője mondta el egy beszélgetés során, hogy
Nyugat-Európában egyre inkább terjed a tápláléktudatosság, hajlandók többet fizetni például a biotermékekért, miközben Romániában még mindig leginkább az ár határozza meg a keresletet. „Sok esetben az ár alapján döntünk, viszont az olcsó termék általában gyengébb minőségű, túlvegyszerezett” – irányította rá a figyelmet Szabó Árpád.
Meglátása szerint a bizalomhiány is hozzájárul a fogyasztási szokások alakulásához. „Romániában még mindig nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ha valamire ráírják, hogy bió, az valóban az is, és megéri kifizeti érte többszörös árat. Inkább választjuk a gyengébb minőségű, vegyszerezett, olcsó terméket, a különbözetet pedig elköltjük vitaminra és táplálékkiegészítőre” – összegezte Szabó Árpád, hangsúlyozva, hogy ez alól ő maga sem kivétel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!