Fotó: Barabás Ákos
Ismét elnapolta hétfőn a szenátus gazdasági, illetve erdészeti bizottsága a jelentés elfogadását a tűzifa árának korlátozásáról szóló 2022/134-es sürgősségi rendeletről, hogy az illetékes minisztériumok tanulmányozhassák a benyújtott módosító indítványokat.
2022. október 31., 17:572022. október 31., 17:57
Az erdészeti bizottság elnöke, Liviu Mazilu elmondta, akadt olyan módosító indítvány, amelyet a két testület hétfői együttes ülésén terjesztettek be. Emellett nem ismert még az árkompenzációt finanszírozó pénzügyminisztérium álláspontja, és konzultálni kell az európai alapok minisztériumiával és az energiaügyi tárcával is a tervezetről.
– tette hozzá az Agerpres szerint a szenátor.
A kormány október 5-én fogadta el a sürgősségi rendeletet, amely szerint tűzifa és a fűtésre használt faapríték, faforgács, fűrészpor esetében köbméterenként 400 lejben korlátozták a végső felhasználóknak számlázható árat. A jogszabály ársapkát vezet be a fűtéshez használt brikettre és pelletre is. A brikett tonnánkénti árát 1500 lejben, a pellet tonnánkénti árát pedig 2000 lejben korlátozzák. Ha a szenátus november 3-ig nem szavaz a rendeletről, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítják. A döntő ház a képviselőház.
Amint arról beszámoltunk, a faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult, tarthatatlannak bizonyuló helyzetre.
A faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult helyzetre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!