Égető probléma. A cégek szerint vállalhatatlan a pelletre kivetett árplafon
Fotó: Pixabay.com
A faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult, tarthatatlannak bizonyuló helyzetre. Egy Hargita megyei pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás képviselője a Krónikának megerősítette: egyelőre a külföldi értékesítésben látják az egyetlen kiutat.
2022. október 25., 07:482022. október 25., 07:48
Nemcsak a nagy áruházláncokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is kellemetlenül érintette a tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra október elején bevezetett árplafon. Az elméletileg a végső fogyasztókat segítő, ám a vállalkozások érdekeit teljesen mellőző kormányrendelet a visszájára látszik elsülni, hiszen a gyártók és forgalmazó cégek kivonták a piacról a szóban forgó termékeket. Amint arról beszámoltunk, eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Mint ismeretes, október 5-ei ülésén a bukaresti kormány rendeletet adott ki, miszerint a tűzifa árát köbméterenként 400 lejben, a fabrikettét tonnánként 1500 lejben, a pelletét pedig tonnánként 2000 lejben korlátozzák. Az intézkedés bírságot is kilátásba helyez az előírást megszegő vállalkozásokkal szemben. Ám az olcsóbb tüzelőanyagra számító polgároknak csalódniuk kellett: a nagy barkácsáruházak ahelyett, hogy csökkentették volna a termékek árát, kivonták a forgalomból az általuk értékesített tűzifát, brikettet. A termékhiány immár a teljes romániai piacra jellemző.
Köbméterenként 400 lejre korlátozta a kormány a tűzifa árát, az ársapka alapján a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok juthatnak hozzá tüzelőanyaghoz.
A fával vagy fa alapanyagból készült termékkel fűtő lakosság számára rendkívül elkeserítő jelenségre a faipari vállalkozásokat tömörítő Prolemn és a Fordaq erdészeti közösség is felhívta a figyelmet. Közleményükben leszögezték: a tűzifa, a pellet és a brikett eltűnt a nagy forgalmazók kínálatából, miután érvénybe lépett a 2022/134-es számú, árkorlátozásokat bevezető sürgősségi kormányrendelet.
Megerősítette mindezt a Krónikának Burján Izabella, a Hargita megyei Ameco pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás értékesítési vezetője is. A Krónikának elmondta, hogy a jelenleg bevezetett árplafon ismeretében az egyetlen megoldást a termékek külföldön történő értékesítésében látják, amíg nem születik olyan megoldás, amely mind a gyártók, mind pedig a vásárlók szempontjait figyelembe veszi.
A 2006-ban alapított Hargita megyei vállalkozás nemcsak forgalmazással, hanem előállítással is foglalkozik. Elsődleges termékük a pellet és a brikett, néhány éve azonban egy új termelési vonalat is beindítottak, amely innovatív almokat gyárt kisállatok, lovak számára. A cég értékesítési vezetője elmondta, hogy a termékek előállításához kizárólag ipari fát – többnyire vörös-, illetve fehértörzsű fenyőt – használnak, amelyet erdőgazdálkodásból vagy széldöntés nyomán szereznek be. Az energetikai célra szánt, erdei körfák általában nem fűrészelhetők, korhadtak, vagy nem bizonyulnak kellően hosszúnak az egyéb felhasználásokra – magyarázta a szakember. A széldöntött fák nagyobb problémát okoznak, ha az erdőben maradnak, ezért ezeket rendszerint kitermelik és elszállítják.
– panaszolta Burján Izabella.
Fotó: Pixabay.com
A préselt tüzelőanyagok iránti igényre, előnyeire rámutatva az értékesítési vezető elmondta, hogy például a pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) égetésekor a levegő és a tüzelőanyag optimálisan adagolható, így a fában levő energia szinte teljes mértékben kiaknázható, elérve a 90% fölötti hatásfokot. Ez jóval magasabb, mint amit a hagyományos tűzifa esetében mérnek, és az a tapasztalat, hogy folyamatosan növekszik a kereslet iránta, hiszen jó alternatívának bizonyul a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
„A pelletes fűtésrendszer egy több ezer eurós beruházást jelent, előnyei közé tartozik azonban, hogy egy nagyobb tartály feltöltésével gombnyomásra lehet irányítani a fűtést, akár egy héten keresztül. Ilyen szempontból nagyon kényelmes, hogy automatizálható: nyilván ezért is nőtt meg rá a kereslet. Az előző évekhez képest tavaly 30–40, sőt akár 50%-kal nőtt a pelletkazánok eladása. Annak, aki több ezer eurót ruházott be egy ilyen rendszerre, értelemszerűen szüksége van pelletre, ami a fűtést biztosítja” – emelte ki a szakember. A megnövekedett keresletet a bizonytalanná váló gazdaság is befolyásolta. Az értékesítési vezető tapasztalata szerint az emberek igyekeznek olyan fűtésrendszert beszerezni, amely hosszú távon elérhető és biztonságot nyújt.
– tette hozzá.
A tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra bevezetett árplafon kapcsán elmondta, hogy a folyton változó, növekedő energiaárak ismeretében ez olyan pluszteher, amely miatt nem tudják fenntartani a vállalkozásukat, azaz csődbe kerülhetnek.
„Az elgondolás jó, valahogyan tényleg segíteni kell a fogyasztókat, hiszen nagyon felmentek az árak, viszont nem kényszeríthetik a magánszférát és a cégeket arra, hogy emiatt mínuszba menjenek. Teljesen abszurd helyzet, nem vihetjük a vállalkozásunkat mínuszba, hogy segítsünk a végső felhasználónak” – hívta fel a figyelmet Burján Izabella.
Mint mondta, azt látja, hogy az emberek hajlandók lennének kifizetni a piaci árat, hiszen számolnak azzal, hogy mindennek felment az ára. Meglátása szerint a helyzet nem jó, de még mindig jobb, mint fűtés nélkül maradni a téli szezon előtt. „Muszáj valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre, mert ez nem fenntartható – csak kétségbeesést és bizonytalanságot szül” – szögezte le a székelyföldi cég képviselője.
Fotó: Pixabay.com
A kialakult helyzetre a Hargita megyei vállalkozás a termékek külföldön történő értékesítésében látja az átmeneti megoldást. Az elmúlt években a cég főként a román piacra fókuszálódott, és igyekezett a termékeit országon belül értékesíteni, ám a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Mint elmondták, a vállalkozás fennmaradása érdekében újra meg kell célozniuk a külföldi klienseket, ha nem akarják végleg lehúzni a rolót. A helyzet abszurditása, hogy ezzel viszont épp a helyi fogyasztók kerülnek hátrányos helyzetbe.
– emelte ki az értékesítési vezető.
Hozzátette, amíg a kormány semmilyen támogatást nem nyújt a gyártó cégeknek, nehéz lesz megoldást találni a helyzetre. „Egyelőre várunk, abban bízva, hogy születik egy olyan döntés, amely mind a gyártó cégekre, mind pedig a végső felhasználókra pozitívan hat, hiszen a jelenleg bevezetett árplafon csak káoszt kreál” – összegzett Burján Izabella.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás