
Látszatintézkedésekkel próbálják védeni a hústermelő gazdákat
Fotó: Borbély Fanni
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből. A friss sertéshús forgalmazását szabályozó, novemberben elfogadott rendelkezések azonban jórészt eddig is érvényben voltak az Európai Unióban. Mihály Zoltán mezőgazdasági államtitkár a Krónikának elismerte, hogy a sokat hangoztatott szigorítás valójában nem hoz érdemi újdonságot: egy látszatintézkedésről van szó.
2026. november 20., 18:122026. november 20., 18:12
Újabb látszatintézkedéssel igyekszik megvédeni a hazai sertéstartókat a külföldről érkező olcsó hús dömpingjétől a román mezőgazdasági minisztérium. A Florin Barbu tárcavezető által november 16-án aláírt, három hatóság közös rendeleteként november 19-én kihirdetett jogszabály szigorúbb feltételekhez köti a friss sertéshús forgalmazását. A rendelkezések december 19-én lépnek hatályba.
Emellett tilos a korábban lefagyasztott sertéshúst kiolvasztás után friss termékként forgalomba hozni. A kereskedőknek szigorúbb címkézési, nyomonkövetési és szállítási követelményeknek kell megfelelniük.
A mezőgazdasági miniszter szerint az intézkedés a romániai fogyasztók és sertéstartók érdekeit szolgálja, mivel megakadályozhatja, hogy a külföldről behozott, korábban lefagyasztott húst a kereskedők friss áruként kínálják.
„Ez, ami most megjelent ebben a rendeletben, az európai törvényekben mindenhol benne van, nincs semmi újdonság benne. Tulajdonképpen semmi új sincsen a törvényekhez viszonyítva, csak most adtak neki egy új körítést” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Mihály Zoltán, a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkára, aki továbbra is betölti tisztségét.
A szakpolitikus szerint a fagyasztott sertéshús frissként történő értékesítését eddig sem engedélyezték az európai előírások. Mindez azt jelenti, hogy a kormány által a sertéságazat védelmére meghirdetett intézkedés nem teremt új jogi helyzetet. A szabályozás tényleges hatása elsősorban attól függhet, hogy a hatóságok a korábbiaknál következetesebben ellenőrzik-e a hús eredetét, tárolását és értékesítését.
A hazai sertéságazat versenyképességének problémáira így aligha jelenthet érdemi megoldást.
Mihály Zoltán szerint a romániai sertéstartók nehézségei szorosan összefüggenek az európai húspiacon kialakult helyzettel, különösen a spanyol sertéságazat problémáival. Az államtitkár úgy látja, hogy a Spanyolországban ismét megjelent afrikai sertéspestis jelentősen átrendezte a nemzetközi sertéshúspiacot. Felidézte, hogy Németország korábban elveszítette világpiaci pozícióinak egy részét a járvány miatt, és helyét nagyrészt Spanyolország vette át. A spanyol sertéstenyésztés az elmúlt években látványosan fejlődött, az ország jelentős mennyiségű sertéshúst exportált az Európai Unión kívüli piacokra is. A járvány megjelenése azonban az államtitkár értékelése szerint több exportlehetőséget korlátozott, így a korábban külföldre szánt hús egy része az európai piacon maradt.
Az államtitkár szerint a spanyol feldolgozóipar sajátosságai tovább erősítik az árversenyt. A magas áron értékesített sonkák jelentős bevételt biztosítanak, miközben más sertéshústermékeket alacsonyabb áron tudnak piacra dobni. „Ez súlyosan érinti az egész európai piacot, beleértve a romániai piacot is” – mutatott rá a szakpolitikus.
A romániai sertéstartók számára azonban ez sovány vigasz:
Továbbra is nehéz helyzetben vannak a serttéstartó gazdák
Fotó: Olti Angyalka
A romániai vágóhidak élősúlykilogrammonként jelenleg 5-6 lej körüli áron veszik át az élő állatokat, ez erősítették meg a Krónikának nyilatkozó sertéstartók, akik közül többen is gazdaságuk felszámolását helyezték kilátásba. Ez az ár több termelőnél már az előállítási költségeket sem fedezi. Ha a sertéstartók tartósan az önköltség alatt kénytelenek eladni állataikat, egyre kevesebb lehetőségük marad az állomány fenntartására, a telepek korszerűsítésére és a termelés fejlesztésére.
Mihály Zoltán szerint ráadásul nem kizárólag a sertéstenyésztők küszködnek hasonló nehézségekkel.
– jelentette ki az államtitkár.
Értékelése szerint jelenleg a baromfiágazat az egyetlen olyan jelentősebb állattenyésztési terület, amely még elfogadható jövedelmezőséggel működik. A csirke- és tojástermelés egyelőre nyereséges lehet, de az energiaárak emelkedése ezt is veszélyeztetheti. A téli időszak különösen nagy kockázatot jelenthet. A földgáz és a villamos energia drágulása a baromfitartók költségeit is jelentősen növelheti.
A Krónika arra is rákérdezett, hogy a mezőgazdasági minisztérium milyen további támogatásokkal kívánja segíteni a veszteségesen működő sertéstartókat és más állattenyésztőket. Az államtitkár azonban nem nevezett meg új támogatási programot, és arra sem adott konkrét választ, hogy a kormány rendelkezik-e elegendő forrással a bajba jutott ágazatok megsegítésére.
„Erről a minisztert kell megkérdezni” – válaszolta Mihály Zoltán arra a kérdésre, hogy a szakminisztériumnak van-e lehetősége nagyobb összegű pénzügyi támogatással beavatkozni.
A kitérő válasz sokatmondó.
A hazai mezőgazdasági termékek és az olcsó import versenyéről szólva Mihály Zoltán a termelői szövetkezetek szerepét is hangsúlyozta.
Az államtitkár szerint a nagy áruházláncokkal való együttműködéshez a gazdáknak nem elegendő jó minőségű terméket előállítaniuk.
A kereskedők megfelelő mennyiséget, folyamatos és kiszámítható szállítást is elvárnak, amit a kisebb termelők önállóan nehezen tudnak biztosítani.
„Szövetkezetek nélkül nem nagyon lehet boldogulni. Nem lehet nagyáruházláncba bekerülni, mivelhogy nem tudod biztosítani a mennyiséget, az állandóságot és a folytonosságot” – fogalmazott.
A szakpolitikus emlékeztetett, hogy a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) pályázatai az elmúlt években több alkalommal ösztönözték a gazdák társulását, a szövetkezeti formában pályázók pedig többletpontokat is kaphattak. Meglátása szerint Erdélyben ugyanakkor továbbra is érezhető egy bizalmatlanság a szövetkezéssel szemben. A gazdák egy részében még mindig a kommunista időszak termelőszövetkezeteinek emléke él, ami visszafogja az együttműködési hajlandóságot.

A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az Európai Unióból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!