Hirdetés

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?

készpénz

Jól jöhet még egy kis tartalék. A szakemberek szerint nem jó teljes mértékben lemondani a készpénzről

Fotó: Orbán Orsolya

Miután a parlament elfogadta a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határának módosítását, ráadásul a nyugdíjasokat is arra ösztönöznék, hogy kérjék bankkártyára havi juttatásukat, ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.

Bálint Eszter

2026. november 19., 17:572026. november 19., 17:57

A készpénzt nem a digitális fizetések ellenfeleként kell tekinteni, hanem szükséges alternatívaként, többek között olyan helyzetekben is, amikor az elektronikus fizetési infrastruktúra nem működik – értékelt a Wall-street.ro gazdasági szakportálnak adott interjúban Mugur Tolici, a Román Nemzeti Bank (BNR) kibocsátási, kincstári és pénztári igazgatóságának vezetője, akinek aláírása a bankjegyeken Mugur Isărescu BNR-elnöké mellett szerepel. Véleménye szerint a készpénz megtartása a gazdaságban

  • a fogyasztók választási szabadságát
  • és a pénzügyi rendszer biztonságát egyaránt szolgálja.

„Szabadságot jelent, választási lehetőséget jelent. Ráadásul autonómiát és választási lehetőséget is ad. A romániai lakosság 30 százaléka nem áll kapcsolatban bankokkal, nincs bankszámlája. A polgárok egy része – akárcsak más országokban – biztonsági okokból inkább készpénzzel fizet. Egy plusz lehetőség soha nem árthat” – magyarázta Mugur Tolici.

Hirdetés

korábban írtuk

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Jöhet olyan pillanat, amikor készpénz nélkül nincs kenyér

A bankjegyek, pénzérmék megtartása melletti egyik legfőbb érv a jegybanki illetékes szerint a készpénz válsághelyzetekben betöltött szerepe. A súlyos áramkimaradások, a kibertámadások vagy a banki rendszerek meghibásodásai miatt a fogyasztók esetenként nem tudnak elektronikus fizetéseket végrehajtani.

Idézet
Mit teszünk, ha nincs áram? Mit teszünk, ha kibertámadás éri az országot? Mit teszünk, ha a készpénzmentes fizetési rendszerek nem működnek? Készpénzzel fizetünk

– jelentette ki Mugur Tolici. Emlékeztetett azokra az esetekre, amikor egyes európai országok súlyos áramkimaradásokkal szembesültek, amelyek a lakosság tranzakciós lehetőségeit is érintették.

„Az elmúlt években a készpénz már nem az elektronikus fizetések ellentéte, hanem a fizetési infrastruktúra része, mert bármely olyan helyzetben, amikor a fizetési rendszer nem működik, a készpénz biztosítja a folytonosságot és a rugalmasságot. Ez nem a készpénz melletti érvelés, hanem tény” – hangsúlyozta a központi bank képviselője.

A vészhelyzetekre szóló készpénztartalék létrehozása amúgy is ajánlott.

Arra a kérdésre, hogy mennyi az annyi, Tolici azt mondja, hogy egy ilyen tartaléknak két-három napra elegendő alapvető szükségletet fedeznie kell.

korábban írtuk

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Mi az a „bankjegyparadoxon”?

Bár a készpénz használata a mindennapi vásárlások során csökkenő tendenciát mutat, a bankjegyek továbbra is fontos szerepet töltenek be pénzügyi tartalékként. Mugur Tolici rámutatott: európai szinten a készpénzes tranzakciók aránya 2019 és 2024 között jelentősen, mintegy 20 százalékkal csökkent.

Eközben az általa bemutatott adatok szerint a bankjegyek száma körülbelül 25 százalékkal nőtt, 24 milliárdról 30 milliárdra.

Ezt a jelenséget „bankjegyparadoxonnak” nevezik, amint azt az Európai Központi Bank is megjegyzi: az emberek ritkábban használnak készpénzt a mindennapi fizetésekhez, de továbbra is tartanak maguknál, többek között óvatossági okokból.

A magyarázat szavai szerint a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokban rejlik, amelyek arra késztetik az embereket, hogy gondoskodjanak a pénzügyi biztonságukról.

korábban írtuk

Készpénzhasználat: felső határt szab az EU
Készpénzhasználat: felső határt szab az EU

Jelentősen korlátozza a készpénzes fizetéseket az Európai Unió egy új rendelettel, amelynek célja a pénzmosás visszaszorítása és a pénzmozgások átláthatóbbá tétele. A készpénzhasználat szabályai Romániában is érvényesek lesznek.

Az adócsalás és a feketegazdaság melegágyaként is tekintenek a készpénzre

A készpénz ugyanakkor azért is megosztó fizetési eszköz, mivel sokan az adócsalás és a feketegazdaság melegágyaként is tekintenek rá. Ennek kapcsán Mugur Tolici úgy véli, különbséget tett a fizetési eszköz és annak használati módja között.

„Legyen ez egy eszköz, egy fizetési eszköz. Mit kezdünk vele? Ez a mi döntéseinken, választásainkon, valamint a személyes és adózási fegyelmen múlik. Nem hiszem, hogy a fizetési eszköz lenne a hibás” – fogalmazta meg a BNR képviselője. Aki szerint

Idézet
a probléma inkább a jogszabályok betartásával és az adózási fegyelemmel kapcsolatos, mint magával a készpénz létezésével.

„Úgy gondolom, hogy ez a pénzügyi oktatásról is szól, és arról is, hogy mennyire veszik komolyan a hatályos szabályozás alkalmazását” – tette hozzá.

korábban írtuk

Nyugdíjak: tízszer többe kerül a készpénzben fizetés, mint a bankkártyás utalás
Nyugdíjak: tízszer többe kerül a készpénzben fizetés, mint a bankkártyás utalás

Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter szombaton Zilahon kijelentette, hogy az állam a nyugdíjak készpénzben történő kézbesítéséért jelentősen magasabb szolgáltatási díjakat fizet a bankkártyára való folyósításhoz viszonyítva.

Több készpénzt engedélyeznének

A jegybanki illetékes szavai olyan kontextusban hangzottak el, hogy – mint ismeretes – egységesen 50 ezer lejben szabta meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete. A jogszabály a készpénzes ügyleteket szabályozó 2015/70-es törvényt módosítja, amely jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lejes összeghatárt ír elő.

A készpénzhasználati szabályozás módosítása a jogi személyekre, a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyekre (PFA), az egyéni és családi vállalkozásokra (II és IF), a szabadfoglalkozásúakra, az önálló gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyekre, valamint a jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező egyéb szervezetekre vonatkozik.

korábban írtuk

Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát
Ötszörösére növelték az egyes készpénzes tranzakciók napi felső határát

Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.

A törvénytervezet értelmében egy ügyféltől naponta legfeljebb 50 ezer lejt lehet készpénzben átvenni. Ugyanez az összeghatár vonatkozik a cash and carry típusú nagykereskedelmi áruházak készpénzbevételeire is.

Tilos lesz az 50 ezer lejnél nagyobb összegű számlák több részletben történő készpénzes kiegyenlítése, illetve az összeghatárt meghaladó értékű termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén a számlák feldarabolása a korlátozás megkerülése érdekében. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezetet a szenátus korábban elutasította, de a képviselőház döntő házként megszavazta. A törvény a kihirdetést követően lép életbe.

korábban írtuk

Készpénz vagy kártya? – Kötelezővé tenné a kártyaelfogadást a kormány legújabb terve
Készpénz vagy kártya? – Kötelezővé tenné a kártyaelfogadást a kormány legújabb terve

Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől

Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek

Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek
2026. november 18., szerda

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă

Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă
2026. november 17., kedd

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?

A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Jó hír: szépen csökkenhet a gáz ára, már csak a fekete-tengeri kitermelést kell elkezdeni

Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.

Jó hír: szépen csökkenhet a gáz ára, már csak a fekete-tengeri kitermelést kell elkezdeni
2026. november 17., kedd

Két fronton is rontotta Románia kilátásait az Európai Bizottság

Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.

Két fronton is rontotta Románia kilátásait az Európai Bizottság
2026. november 17., kedd

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Meglepte az elemzőket a román gazdaság, de azért nem mindenki optimista

A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.

Meglepte az elemzőket a román gazdaság, de azért nem mindenki optimista
2026. november 16., hétfő

Egyre többször kerül szóba az IMF – Megszólalt a jegybank elnöke is

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn.

Egyre többször kerül szóba az IMF – Megszólalt a jegybank elnöke is
2026. november 16., hétfő

Még jobban elszabadulhatnak az árak: módosította inflációs előrejelzését a jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.

Még jobban elszabadulhatnak az árak: módosította inflációs előrejelzését a jegybank
Hirdetés
Hirdetés