
Refinanszírozás: a törlesztőrészlet csökkentésének legjobb módját az úgynevezett bevezető kamatozású hitelek jelentik
Fotó: Orbán Orsolya
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest – derül ki egy pénzügyi platform által készített elemzésből.
2026. február 07., 12:242026. február 07., 12:24
A meglévő hitelek refinanszírozása esetén a 2–3 évre fix kamatozást tartalmazó hitelek átlagos kamata jelenleg 6 százalék alatt van, szemben a változó kamatozású hitelek 8,5 százalékos kamatszintjével – állítják az elemzés szerzői. A FinRadar nevű független pénzügyi platform közel 100 jelzáloghitel-refinanszírozási ajánlatot elemzett annak megállapítására, hogy mely kamattípus biztosítja a legalacsonyabb havi törlesztőrészletet.
A havi törlesztőrészlet szimulálásához egy 200 000 lejes hitelt vettek alapul, amelyet 20 évre refinanszíroztak, 66%-os loan-to-value arány mellett (ez az arány azt mutatja meg, hogy a felvett hitel összege az ingatlan forgalmi értékének hány százalékát teszi ki).
vagyis azok a hitelek, amelyeknél a kamat egy kezdeti, néhány éves időszakra fix, majd ezt követően változóvá válik” – mutat rá az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás.
Az elemzés szerint a havi törlesztőrészlet növekszik, ahogy a fix kamatozás időtartama hosszabbodik. „A legalacsonyabb havi törlesztőrészlet a 2–3 évre fix kamatozású hitelek esetében érhető el, az elemzett példában a fizetendő összeg megközelítőleg havi 1400 lej. Átlagosan a 2 évre és a 3 évre fix kamatozás közötti különbség csekély (az elemzett példában a havi törlesztőrészlet szintjén körülbelül 20 lej)” – derül ki az elemzésből.
A következő helyen az 5 évre fix kamatozású hitelek állnak, átlagosan 1535 lejes havi törlesztőrészlettel. Egy 3 évre fix kamatozású hitelhez képest a többletköltség közel 100 lej havonta, ugyanakkor a törlesztőrészlet további 2 évre rögzített marad – jegyzik meg a pénzügyi szakemberek.
„A hosszabb fix kamatozású időszak előnye, hogy hosszabb ideig nyújt védelmet a pénzpiaci ingadozásokkal szemben. A bevezető kamatozású időszak végén a havi törlesztőrészlet 15–25% közötti mértékben emelkedhet, ha figyelembe vesszük a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) jelenlegi szintjét” – áll a dokumentumban.
„Ezek esetében az ajánlatok átlagos havi törlesztőrészlete még a teljes futamidőre fix kamatozású hitelekénél is magasabb. A 2–3 évre fix kamatozású hitelajánlatok átlagos kamata 6% alatt van, míg az 5 évre fix kamatozású hiteleknél az átlagos kamatszint 6,5%-ra emelkedik. Ezzel szemben a változó kamatozású hitelek átlagos kamata megközelíti a 8,5%-ot” – állítják a kutatás szerzői.
Az ajánlati struktúrát tekintve a bankok három kamattípusra összpontosítottak: változó kamatozásúra, 3 évre fix kamatozásúra és 5 évre fix kamatozásúra. Ezek együttesen a refinanszírozási ajánlatok 90%-át teszik ki. A teljes futamidőre fix kamatozású hitelek kínálata mindössze jelképes jelenléttel bír a piacon, mindössze 2%-os aránnyal – áll még a különböző pénzügyi termékek – hitelek, betétek, megtakarítási számlák, hitelkártyák és nyugdíjalapok – gyors összehasonlítására szakosodott platform tájékoztatásában.
Mint ismeretes, pénzügyi szakemberek jó ideje hangoztatják: egy olyan világban, ahol a gazdasági és társadalmi változások egyre kiszámíthatatlanabbak,
Azok számára, akik már rendelkeznek változó kamatozású kölcsönnel, a hitel refinanszírozása stratégiai megoldást jelenthet a pénzügyi stabilitás biztosítására.

Az elmúlt hetek politikai földrengése alaposan rányomta bélyegét az amúgy is alulteljesítő, túlköltekező, elbizonytalanodó román gazdaságra, ezt pedig a havi törlesztőrészletek súlyát egyre nehezebben viselő hitelesek is megsínylik.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
szóljon hozzá!