Refinanszírozás: a törlesztőrészlet csökkentésének legjobb módját az úgynevezett bevezető kamatozású hitelek jelentik
Fotó: Orbán Orsolya
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest – derül ki egy pénzügyi platform által készített elemzésből.
2026. február 07., 12:242026. február 07., 12:24
A meglévő hitelek refinanszírozása esetén a 2–3 évre fix kamatozást tartalmazó hitelek átlagos kamata jelenleg 6 százalék alatt van, szemben a változó kamatozású hitelek 8,5 százalékos kamatszintjével – állítják az elemzés szerzői. A FinRadar nevű független pénzügyi platform közel 100 jelzáloghitel-refinanszírozási ajánlatot elemzett annak megállapítására, hogy mely kamattípus biztosítja a legalacsonyabb havi törlesztőrészletet.
A havi törlesztőrészlet szimulálásához egy 200 000 lejes hitelt vettek alapul, amelyet 20 évre refinanszíroztak, 66%-os loan-to-value arány mellett (ez az arány azt mutatja meg, hogy a felvett hitel összege az ingatlan forgalmi értékének hány százalékát teszi ki).
vagyis azok a hitelek, amelyeknél a kamat egy kezdeti, néhány éves időszakra fix, majd ezt követően változóvá válik” – mutat rá az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás.
Az elemzés szerint a havi törlesztőrészlet növekszik, ahogy a fix kamatozás időtartama hosszabbodik. „A legalacsonyabb havi törlesztőrészlet a 2–3 évre fix kamatozású hitelek esetében érhető el, az elemzett példában a fizetendő összeg megközelítőleg havi 1400 lej. Átlagosan a 2 évre és a 3 évre fix kamatozás közötti különbség csekély (az elemzett példában a havi törlesztőrészlet szintjén körülbelül 20 lej)” – derül ki az elemzésből.
A következő helyen az 5 évre fix kamatozású hitelek állnak, átlagosan 1535 lejes havi törlesztőrészlettel. Egy 3 évre fix kamatozású hitelhez képest a többletköltség közel 100 lej havonta, ugyanakkor a törlesztőrészlet további 2 évre rögzített marad – jegyzik meg a pénzügyi szakemberek.
„A hosszabb fix kamatozású időszak előnye, hogy hosszabb ideig nyújt védelmet a pénzpiaci ingadozásokkal szemben. A bevezető kamatozású időszak végén a havi törlesztőrészlet 15–25% közötti mértékben emelkedhet, ha figyelembe vesszük a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) jelenlegi szintjét” – áll a dokumentumban.
„Ezek esetében az ajánlatok átlagos havi törlesztőrészlete még a teljes futamidőre fix kamatozású hitelekénél is magasabb. A 2–3 évre fix kamatozású hitelajánlatok átlagos kamata 6% alatt van, míg az 5 évre fix kamatozású hiteleknél az átlagos kamatszint 6,5%-ra emelkedik. Ezzel szemben a változó kamatozású hitelek átlagos kamata megközelíti a 8,5%-ot” – állítják a kutatás szerzői.
Az ajánlati struktúrát tekintve a bankok három kamattípusra összpontosítottak: változó kamatozásúra, 3 évre fix kamatozásúra és 5 évre fix kamatozásúra. Ezek együttesen a refinanszírozási ajánlatok 90%-át teszik ki. A teljes futamidőre fix kamatozású hitelek kínálata mindössze jelképes jelenléttel bír a piacon, mindössze 2%-os aránnyal – áll még a különböző pénzügyi termékek – hitelek, betétek, megtakarítási számlák, hitelkártyák és nyugdíjalapok – gyors összehasonlítására szakosodott platform tájékoztatásában.
Mint ismeretes, pénzügyi szakemberek jó ideje hangoztatják: egy olyan világban, ahol a gazdasági és társadalmi változások egyre kiszámíthatatlanabbak,
Azok számára, akik már rendelkeznek változó kamatozású kölcsönnel, a hitel refinanszírozása stratégiai megoldást jelenthet a pénzügyi stabilitás biztosítására.
Az elmúlt hetek politikai földrengése alaposan rányomta bélyegét az amúgy is alulteljesítő, túlköltekező, elbizonytalanodó román gazdaságra, ezt pedig a havi törlesztőrészletek súlyát egyre nehezebben viselő hitelesek is megsínylik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A múlt évben 1 497 999 romániai telefonszám tulajdonosa váltott szolgáltatót számhordozással, ezek 97 százalék mobilszám volt – tájékoztatott csütörtökön a hírközlési hatóság (ANCOM).
Az alma-, körte-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztőket, valamint a dió-, mogyoró-, mandula-, sárgabarack-, kajszibarack-, nektarin- és őszibarack-termesztőket ért 2025-ös fagykárok kompenzálásáról fogadott el határozatot a kormány.
A kormány korszerűsíteni készül a vállalatok támogatási rendszerét, illetve új finanszírozási elveket és módszereket vezet be – jelentette ki a gazdaságélénkítő csomagot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A gázpiac fokozatos liberalizálása megvédi a romániai lakosságot az ellenőrizhetetlen áremelkedésektől, ugyanakkor segít a magánszektornak versenyképesnek maradni – vélekedett Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az eredeti ütemtervvel ellentétben nem vezeti vissza idén áprilisban a román kormány a gázárliberalizációt – jelentette be szerdán este Ilie Bolojan. A miniszterelnök úgy véli, 2027 alkalmasabb időpont lesz az ársapka kivezetésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!