Fotó: Rostás Szabolcs
Egy friss felmérés szerint Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az emberek havonta 1000 lejből átlagosan 250 lejt költenek erre. A számok mögött több ok is állhat, gazdasági tényezőktől kezdve mentalitásbeli sajátosságokig. Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót faggattuk, hogy szerinte mivel magyarázhatók a statisztika eredményei.
2023. február 25., 17:442023. február 25., 17:44
Románia első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra a 2021-es adatok alapján. A felmérést értékelő szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró megkeresésünkre elmondta, hogy az egykori keleti blokk országaiban a mai napig érezteti hatását az a bizonyos negyven év, melynek főleg az utolsó évtizedében jellemző volt a nélkülözés, az emberekben komoly nyomot, akár traumákat hagyott, hogy csak bizonyos élelmiszereket lehetett venni, enni, és azokat is csak korlátozott mennyiségben, ételjegyekre adták. Meglátása szerint ez nagy különbség a nyugat-európai, amerikai hozzáálláshoz, az egykori vasfüggöny másik oldalán felnőttek élelemhez való viszonyulásához képest.
Nem csak 5 szelet felvágottat és egy zsemlét vesznek, hanem húsz szeletet és egy egész kenyeret, illetve sokan a mai napig követik „nagyanyáik” tanácsait, hogy mindig legyen otthon tartalék az alapélelmiszerekből – liszt, cukor, olaj.
Bár a rendszerváltás előtti tapasztalatok elsősorban a negyven év felettiek szokásaiban köszönnek vissza, de sok fiatalba is „belenevelték” valamilyen formában a szüleik a „tartalékolást”.
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra.
Másfelől, bár nem ez a legfontosabb befolyásoló tényező, de az sem elhanyagolható dolog, hogy a kelet-európai kultúrákban kiemelten fontos az étel, például az ünnepek egyik kulcsfontosságú eleme. Karácsonykor, szilveszterkor, lagzikban egymást (vagy saját, előző évi magunkat) túllicitálva tálalunk fel akár 5-6 fogást – pedig 2-3 is bővel jól lakhatnánk.
Fotó: Pixabay.com
Jánossy Alíz szerint a statisztikából az is visszaköszön, Romániában nincs kultúrája annak, hogy az emberek a munkahelyükön, iskolában, óvodában étkezzenek, pedig tőlünk nyugatabbra az egy nagyon elterjedt dolog. A nyugati országokban sok felnőtt és gyerek eszi délben, a sok esetben bérletre megvásárolt ebédjét, sőt néha reggelijét, akár vacsoráját is ilyen helyen fogyasztja. Eközben nálunk jellemzően sok-sok megvásárolt alapanyagokból – amit lehet, hogy akkor nem is használunk fel – készül el az ebéd, illetve még külön a reggeli és a vacsora.
„Nyugaton ez olajozottan működik. Amikor a gyerek elmegy óvodába vagy bölcsödébe, majd iskolába, az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ott étkezik. Nálunk nem, így itt egyértelmű, hogy az emberek vásárolnak. És az tény, hogy többet vásárolnak, mint amire éppen szükségük van, mert működnek a régi tartalékolási reflexek” – fejtette ki.
A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen az sok egyéb ok és magyarázat mellett talán a legfontosabb az a tény, hogy nálunk lényegesebben kisebbek a bérek, mint Nyugaton, míg az élelmiszerárak nagyon hasonlóak, sőt egyes esetekben akár magasabbak is.
Jánossy Alíz azt is elmondta, hogy bár az élelmiszerpazarlás egy nálunk is létező probléma, ezt még sem említené a kérdés kapcsán az okok között, mivel szerinte, amit „pluszban” vásárolnak az emberek, azt nem elpazarolják, nem kidobják, hanem fagyasztóba, pincébe, kamrába teszik el „nehezebb napokra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás