
Fotó: Kisréti Zsombor
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adataiból.
2023. február 02., 11:352023. február 02., 11:35
A statisztika szerint tavaly az EU háztartásai összesen 1035 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és nem szeszes italokra, ami az EU teljes bruttó hazai termékének 7,1 százaléka.
Ez a háztartások összkiadásainak 14,3 százaléka, ami kevesebb, mint a 2020-as 14,8 százalék.
Észtországban a jövedelem 19,9, Lengyelországban és Szlovákiában 19,6 százaléka megy el élelmiszerre.
A szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
A legkisebb az arány Írországban (8,3 százalék), Luxemburgban (9,0), Ausztriában (10,9), illetve Dániában és Németországban – mindkettőben 11,8.
Magyarországon az arány 17,8 százalék.
2020-hoz képest két tagállam kivételével minden uniós országban csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya a jövedelemhez képest, a két kivétel Lengyelország és Szlovákia, ahol nőtt az arány.
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Litvániában, Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában jegyezték. Romániában 0,5 százalékos a csökkenés.
Azt is megvizsgálták, mennyit költöttek a háztartások alkoholra tavaly.
A legtöbbet Lettországban költötték alkoholra: a jövedelem 5 százalékát. A második szintén egy balti állam: Észtország 4,7 százalékkal. A további sorrend: Lengyelország (3,7 százalék), majd Litvánia és Csehország következik, egyaránt 3,6 százalékkal.
A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költötték alkoholra, az arány mindkét ország esetében 1 százalék. Hollandiában 1,4, Spanyolországban 1,4 százalék az arány.
Románia a maga 2,5 százalékával meghaladja az 1,8 százalékos EU-s átlagot, ez az arány ugyanakkor megegyezik a tavalyelőttivel.
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Folytatódott csütörtökön a földgáz világpiaci árának a közel-keleti konfliktus után elindult áremelkedése.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják a lakossági fogyasztók számára.
szóljon hozzá!