
Fotó: Kisréti Zsombor
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adataiból.
2023. február 02., 11:352023. február 02., 11:35
A statisztika szerint tavaly az EU háztartásai összesen 1035 milliárd eurót költöttek élelmiszerre és nem szeszes italokra, ami az EU teljes bruttó hazai termékének 7,1 százaléka.
Ez a háztartások összkiadásainak 14,3 százaléka, ami kevesebb, mint a 2020-as 14,8 százalék.
Észtországban a jövedelem 19,9, Lengyelországban és Szlovákiában 19,6 százaléka megy el élelmiszerre.
A szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
A legkisebb az arány Írországban (8,3 százalék), Luxemburgban (9,0), Ausztriában (10,9), illetve Dániában és Németországban – mindkettőben 11,8.
Magyarországon az arány 17,8 százalék.
2020-hoz képest két tagállam kivételével minden uniós országban csökkent az élelmiszerre költött pénz aránya a jövedelemhez képest, a két kivétel Lengyelország és Szlovákia, ahol nőtt az arány.
A legnagyobb csökkenést Görögországban, Litvániában, Horvátországban, Észtországban és Szlovéniában jegyezték. Romániában 0,5 százalékos a csökkenés.
Azt is megvizsgálták, mennyit költöttek a háztartások alkoholra tavaly.
A legtöbbet Lettországban költötték alkoholra: a jövedelem 5 százalékát. A második szintén egy balti állam: Észtország 4,7 százalékkal. A további sorrend: Lengyelország (3,7 százalék), majd Litvánia és Csehország következik, egyaránt 3,6 százalékkal.
A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költötték alkoholra, az arány mindkét ország esetében 1 százalék. Hollandiában 1,4, Spanyolországban 1,4 százalék az arány.
Románia a maga 2,5 százalékával meghaladja az 1,8 százalékos EU-s átlagot, ez az arány ugyanakkor megegyezik a tavalyelőttivel.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2024-es 9,3 százalékról 7,9 százalékra csökkent tavaly az Eurostat adatai szerint, amelyek azt igazolják, hogy az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik – vont mérleget szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A munkaképes korú (15–64 éves) népesség foglalkoztatottsági rátája 2025-ben 63 százalék volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai állampolgárok közül 10-ből 8 tartogat a lakásában régi, már nem használatos mobiltelefonokat, a környezetvédelmi minisztérium arra biztat mindenkit, hogy adja le ezeket a megfelelő hulladékgyűjtő-pontokon.
Az Európai Unióban 82 százalékról 81,7 százalékra, az euróövezetben 88,4 százalékról 87,8 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik negyedéhez képest.
Már érezhető a román állam hitelfelvételi költségeiben is a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kirobbantott kormányválság, a kamatok már ötödik napja emelkednek – irányította rá a figyelmet a Bloomberg hírügynökség.
A román kormány megvásárolta a moldovai Giurgiulești kikötőjét – közölte a közlekedésügyi minisztérium.
Újabb feszültséget keltett a romániai mezőgazdasági támogatások kifizetése: számos gazda arról számolt be, hogy a számlájára érkező összegek jelentősen elmaradnak a korábban bejelentett kártérítésektől.
Akad egy élelmiszer, mégpedig a vaj, amely jelenleg nemhogy drágulna, de az ára jelentősen csökken Romániában és Európában is.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
szóljon hozzá!