Míg ugyanis korábban abban állapodtak meg, hogy a külföldön kezdeményezett hívások maximális percdíja 52 eurócent legyen (áfa nélkül), a fogadott hívásoké pedig 25, a tagállamok képviselőinek legutóbbi egyeztetésén már 60, illetve 30 eurócentes maximális percdíjról esett szó. Az EP azonban ezeknél jóval kisebb díjszabást szeretne, a törvényhozás illetékes szakbizottsága elsöprő többséggel fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a hívó félnek 40, a hívott félnek pedig 15 eurócentet kéne fizetnie percenként. Ez még az Európai Bizottság által javasolt összeghez képest is alacsonyabb összeget jelent, az EU végrehajtó testülete ugyanis a kezdeményezett hívásokra 44 eurocentes díjszabást alkalmazott volna. Mint arról beszámoltunk, a roamingdíjak csökkentésének ügye heves felzúdulást váltott ki a két idén csatlakozott tagállamban, Ekaterina Batzeli görög EP-képviselő ugyanis azt javasolta, hogy Romániát és Bulgáriát két évre zárják ki a tarifacsökkentésből, mivel ebben a két országban még nem kellőképpen fejlett a mobilkommunikáció. A bizottság azonban elvetette ezt a javaslatot.
Most a tagállamoknak minél hamarabb megállapodásra kell jutniuk a csökkentés konkrét mértékéről, mivel a tervek szerint május 20-án tartják a végszavazást a törvénykezdeményezésről, és június elejére már alkalmazni szeretnék a rendelkezéseit, mivel a cél az, hogy a külföldi szabadságra utazó EU-polgárok már ezen a nyáron élvezhessék az olcsóbb telefonálás előnyeit. A roamingdíjak egyébként tekintélyes összeget jelentenek, 2005-ös adatok szerint az Unió tagországaiban összesen 8,53 milliárd eurós bevételt könyvelhettek el a szolgáltatók a barangolási díjakból. Ez a teljes bevétel 5,7 százalékát jelentette.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.