Törvénnyel tiltanák a rönkexportot. Az ágazat képviselői szerint nem ez a legnagyobb baj
Fotó: Gecse Noémi
Tíz évre betiltaná a rönkfa exportját egy, a parlament előtt levő jogszabályjavaslat. Az ágazat képviselői szerint ez ugyanis meghaladottá vált, ma már korántsem jellemző a rönkexport a romániai piacra. Ám a faiparban érdekelteknek számos más gonddal kell nap mint nap megküzdeniük, és jó lenne, ha például a technológiai felzárkóztatásban, vagy a jó minőségű, de „normális áron” kínált nyersanyag biztosításában segítene a kormány, mivel csak így tudnának versenyképesek lenni a térség többi országában működő cégekkel.
2019. május 29., 08:342019. május 29., 08:34
Félmegoldásnak tartják a Krónika által megszólaltatott vállalkozók, és nem is hiszik, hogy valóban életben lép a törvénytervezet, amely tíz évre betiltaná a rönkfa exportját. Az erről szóló törvénytervezetet nemrég Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt és a képviselőház – azóta három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélt – elnöke nyújtotta be.
Az indoklásban az áll, hogy a törvény meghatározza az erdők fenntartható gazdálkodásának alapelveit, összehangolja a fenntartható erdőgazdálkodás mutatóit az európai uniós mutatókkal, ösztönzi az ökoszisztéma sokszínűségének megőrzését és javítását, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz is. „Aki fát akar exportálni, az dolgozza fel, hogy a hozzáadott érték maradjon az országban. Ösztönözzük a feldolgozóipart, jövő évtől még több alapot különítünk el erre a célra. Egyesek évekig úgy tettek, hogy nem tudnak az ágazatban levő maffiáról, most felébredtek, és minket akarnak megleckéztetni. Mit tettek ők, hogy leállítsák a nagymértékű rönkkivitelt? Az elmúlt két évben nőtt Romániában a fafeldolgozó ipar kapacitása, olyan intézkedéseket hozunk, hogy támogassuk az ágazatot” – érvelt minap a jogszabályjavaslat szükségessége mellett egy Facebook-bejegyzésben Liviu Dragnea.
„Minden intézkedés, ami a nyersanyag feldolgozatlan állapotban történő exportjának tilalmára vonatkozik, segíti a hazai feldolgozóipart” – értékelt megkeresésünkre Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű, a faiparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Hozzátette azonban: nem hisz a kormány ígéreteiben, hiszen az évek során a különböző szakmai, érdekvédelmi szervezetek jelzéseire, kérelmeire soha nem született megoldás. Mint kiemelte, Romániában amúgy egyre érdekesebben alakul a helyzet,
mert a hazai versenytárgyalásokon a betelepedett multinacionális feldolgozó vállalatok mellett „nem tudnak labdába rúgni”.
Bajkó Tibor ugyanakkor rámutatott, nem a rönkkivitel a legnagyobb probléma, hiszen a székely erdőkből kitermelt fa nagy része a Holzindustrie Schweighoferen keresztül félig feldolgozott állapotban jut ki Távol-Keletre. „Ez az igazi nagy probléma, ami a székely faipart térdre kényszerítette. Nem tartom kizártnak: tudatos döntés volt, hogy a székelyföldi, korábban jelentősnek számító faipar ne fejlődjön a kívánt ütemben” – fogalmazta meg az Arbor elnöke.
Meglátása szerint a román kormánynak nemcsak a külföldön dolgozók hazaküldött pénzére kellene alapoznia, hanem különös figyelmet kellene fordítania a termelővállalatokra minden ágazatban, így a faiparban is. Mint a szakember hangsúlyozta,
hiszen visszás, hogy Romániában nyersanyag is van, a munkaerő sem a legdrágább, mégis a nyugat-európai piacon a hazai feldolgozókra „rávernek” a lengyel vagy a litván cégek, csak azért, mert „normális áron” jutnak hozzá a nyersanyaghoz. A vállalkozói szövetség elnöke hangsúlyozta, nem olcsó nyersanyagot akarnak, hanem jó minőségűt, de rendes piaci áron.
– szögezte le Bajkó Tibor, aki szerint évekre van szükség, hogy a faipar talpra álljon, éppen ezért a kormánynak törvényekkel kellene segítenie az ágazati biztonság kialakulását.
Félmegoldásnak tartja a rönkexport tilalmát Kádár Rezső, a Kovászna megyei ProWood faipari klaszter ügyvezetője is. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az évek során ezt már többször megígérték a különböző kormányok, de soha nem valósult meg. Kiemelte: most azért is félmegoldás a tilalom, mert jelenleg Románia nem exportál nagy mennyiségben farönköt, a kínai és az arab felvásárlás leállt. „A hazai feldolgozóipart kell fejleszteni, behozni a technológiai lemaradást, különben a vállalatok nem tudnak versenyképesek maradni” – hangsúlyozta Kádár Rezső, aki szerint erre több megoldás van. Hozzátette: az általa vezetett klaszter elő is terjesztette a technológiai fejlesztésre vonatkozó javaslatait, de eddig azokat nem vették figyelembe a döntéshozók. Meglátása szerint – akárcsak az IT-szektorban – specifikus pályázati kiírásokkal lehetne segíteni a feldolgozó ipar technológiai felzárkóztatását, de ha a kormány nem akar erre pénzt fordítani, akkor a rönkeladás árából lehetne erre elkülöníteni alapot. A klaszter ügyvezetője kifejtette, a lábon eladott fa árának egy részét újraerdősítésre kell kötelező módon fordítani, hasonlóképpen a pályázati alapra is el lehet ebből különíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás