
Törvénnyel tiltanák a rönkexportot. Az ágazat képviselői szerint nem ez a legnagyobb baj
Fotó: Gecse Noémi
Tíz évre betiltaná a rönkfa exportját egy, a parlament előtt levő jogszabályjavaslat. Az ágazat képviselői szerint ez ugyanis meghaladottá vált, ma már korántsem jellemző a rönkexport a romániai piacra. Ám a faiparban érdekelteknek számos más gonddal kell nap mint nap megküzdeniük, és jó lenne, ha például a technológiai felzárkóztatásban, vagy a jó minőségű, de „normális áron” kínált nyersanyag biztosításában segítene a kormány, mivel csak így tudnának versenyképesek lenni a térség többi országában működő cégekkel.
2019. május 29., 08:342019. május 29., 08:34
Félmegoldásnak tartják a Krónika által megszólaltatott vállalkozók, és nem is hiszik, hogy valóban életben lép a törvénytervezet, amely tíz évre betiltaná a rönkfa exportját. Az erről szóló törvénytervezetet nemrég Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt és a képviselőház – azóta három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélt – elnöke nyújtotta be.
Az indoklásban az áll, hogy a törvény meghatározza az erdők fenntartható gazdálkodásának alapelveit, összehangolja a fenntartható erdőgazdálkodás mutatóit az európai uniós mutatókkal, ösztönzi az ökoszisztéma sokszínűségének megőrzését és javítását, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz is. „Aki fát akar exportálni, az dolgozza fel, hogy a hozzáadott érték maradjon az országban. Ösztönözzük a feldolgozóipart, jövő évtől még több alapot különítünk el erre a célra. Egyesek évekig úgy tettek, hogy nem tudnak az ágazatban levő maffiáról, most felébredtek, és minket akarnak megleckéztetni. Mit tettek ők, hogy leállítsák a nagymértékű rönkkivitelt? Az elmúlt két évben nőtt Romániában a fafeldolgozó ipar kapacitása, olyan intézkedéseket hozunk, hogy támogassuk az ágazatot” – érvelt minap a jogszabályjavaslat szükségessége mellett egy Facebook-bejegyzésben Liviu Dragnea.
„Minden intézkedés, ami a nyersanyag feldolgozatlan állapotban történő exportjának tilalmára vonatkozik, segíti a hazai feldolgozóipart” – értékelt megkeresésünkre Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű, a faiparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Hozzátette azonban: nem hisz a kormány ígéreteiben, hiszen az évek során a különböző szakmai, érdekvédelmi szervezetek jelzéseire, kérelmeire soha nem született megoldás. Mint kiemelte, Romániában amúgy egyre érdekesebben alakul a helyzet,
mert a hazai versenytárgyalásokon a betelepedett multinacionális feldolgozó vállalatok mellett „nem tudnak labdába rúgni”.
Bajkó Tibor ugyanakkor rámutatott, nem a rönkkivitel a legnagyobb probléma, hiszen a székely erdőkből kitermelt fa nagy része a Holzindustrie Schweighoferen keresztül félig feldolgozott állapotban jut ki Távol-Keletre. „Ez az igazi nagy probléma, ami a székely faipart térdre kényszerítette. Nem tartom kizártnak: tudatos döntés volt, hogy a székelyföldi, korábban jelentősnek számító faipar ne fejlődjön a kívánt ütemben” – fogalmazta meg az Arbor elnöke.
Meglátása szerint a román kormánynak nemcsak a külföldön dolgozók hazaküldött pénzére kellene alapoznia, hanem különös figyelmet kellene fordítania a termelővállalatokra minden ágazatban, így a faiparban is. Mint a szakember hangsúlyozta,
hiszen visszás, hogy Romániában nyersanyag is van, a munkaerő sem a legdrágább, mégis a nyugat-európai piacon a hazai feldolgozókra „rávernek” a lengyel vagy a litván cégek, csak azért, mert „normális áron” jutnak hozzá a nyersanyaghoz. A vállalkozói szövetség elnöke hangsúlyozta, nem olcsó nyersanyagot akarnak, hanem jó minőségűt, de rendes piaci áron.
– szögezte le Bajkó Tibor, aki szerint évekre van szükség, hogy a faipar talpra álljon, éppen ezért a kormánynak törvényekkel kellene segítenie az ágazati biztonság kialakulását.
Félmegoldásnak tartja a rönkexport tilalmát Kádár Rezső, a Kovászna megyei ProWood faipari klaszter ügyvezetője is. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az évek során ezt már többször megígérték a különböző kormányok, de soha nem valósult meg. Kiemelte: most azért is félmegoldás a tilalom, mert jelenleg Románia nem exportál nagy mennyiségben farönköt, a kínai és az arab felvásárlás leállt. „A hazai feldolgozóipart kell fejleszteni, behozni a technológiai lemaradást, különben a vállalatok nem tudnak versenyképesek maradni” – hangsúlyozta Kádár Rezső, aki szerint erre több megoldás van. Hozzátette: az általa vezetett klaszter elő is terjesztette a technológiai fejlesztésre vonatkozó javaslatait, de eddig azokat nem vették figyelembe a döntéshozók. Meglátása szerint – akárcsak az IT-szektorban – specifikus pályázati kiírásokkal lehetne segíteni a feldolgozó ipar technológiai felzárkóztatását, de ha a kormány nem akar erre pénzt fordítani, akkor a rönkeladás árából lehetne erre elkülöníteni alapot. A klaszter ügyvezetője kifejtette, a lábon eladott fa árának egy részét újraerdősítésre kell kötelező módon fordítani, hasonlóképpen a pályázati alapra is el lehet ebből különíteni.
Románia vizsgálja, hogy az üzemanyagárak emelkedése spekulatív-e, és az állam megakadályozza a mesterséges áremelkedéseket – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Rekordévet zárt az EU turizmusa 2025-ben: a közösség tagállamaiban működő szálláshelyeken csaknem 3,1 milliárd vendégéjszakát regisztráltak, ami 2,2 százalékos növekedést, vagyis 66,4 millióval több éjszakát jelent 2024-hez képest – közölte az Eurostat.
Romániának nincsenek gondjai a földgázfogyasztási igényeinek fedezésében, mivel az ellátást nem érintették a Közel-Keleten eszkalálódó feszültségek és blokádok – biztosított Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója a Mediafaxnak adott nyilatkozatában.
Romániának nagyon nehéz lesz teljesítenie a 6,2 százalékos költségvetési hiánycélt a globális válságok miatt – figyelmeztetett Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Újabb feszült hangulatú koalíciós ülés kezdődött el Bukarestben szerdán reggel 9 órakor, miután a kormány vezető erejét adó PSD jelezte: kiléphet a koalícióból, ha a költségvetésbe nem foglalják bele az általa kidolgozott szociális csomagtervet.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro portálra hivatkozva.
A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
1 hozzászólás