Megtiltaná a kormány a rönkfa exportját – valós segítséget várnak a faipari vállalkozók

Az indoklásban az áll, hogy a törvény meghatározza az erdők fenntartható gazdálkodásának alapelveit, összehangolja a fenntartható erdőgazdálkodás mutatóit az európai uniós mutatókkal, ösztönzi az ökoszisztéma sokszínűségének megőrzését és javítását, alkalmazkodva az éghajlatváltozáshoz is. „Aki fát akar exportálni, az dolgozza fel, hogy a hozzáadott érték maradjon az országban. Ösztönözzük a feldolgozóipart, jövő évtől még több alapot különítünk el erre a célra. Egyesek évekig úgy tettek, hogy nem tudnak az ágazatban levő maffiáról, most felébredtek, és minket akarnak megleckéztetni. Mit tettek ők, hogy leállítsák a nagymértékű rönkkivitelt? Az elmúlt két évben nőtt Romániában a fafeldolgozó ipar kapacitása, olyan intézkedéseket hozunk, hogy támogassuk az ágazatot” – érvelt minap a jogszabályjavaslat szükségessége mellett egy Facebook-bejegyzésben Liviu Dragnea.

Félig feldolgozva viszik ki a fát

„Minden intézkedés, ami a nyersanyag feldolgozatlan állapotban történő exportjának tilalmára vonatkozik, segíti a hazai feldolgozóipart” – értékelt megkeresésünkre Bajkó Tibor, a gyergyószentmiklósi székhelyű, a faiparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke. Hozzátette azonban: nem hisz a kormány ígéreteiben, hiszen az évek során a különböző szakmai, érdekvédelmi szervezetek jelzéseire, kérelmeire soha nem született megoldás. Mint kiemelte, Romániában amúgy egyre érdekesebben alakul a helyzet,

mert a hazai versenytárgyalásokon a betelepedett multinacionális feldolgozó vállalatok mellett „nem tudnak labdába rúgni”.

Bajkó Tibor ugyanakkor rámutatott, nem a rönkkivitel a legnagyobb probléma, hiszen a székely erdőkből kitermelt fa nagy része a Holzindustrie Schweighoferen keresztül félig feldolgozott állapotban jut ki Távol-Keletre. „Ez az igazi nagy probléma, ami a székely faipart térdre kényszerítette. Nem tartom kizártnak: tudatos döntés volt, hogy a székelyföldi, korábban jelentősnek számító faipar ne fejlődjön a kívánt ütemben” – fogalmazta meg az Arbor elnöke.

Lenne modell,
csak le kellene másolni

Meglátása szerint a román kormánynak nemcsak a külföldön dolgozók hazaküldött pénzére kellene alapoznia, hanem különös figyelmet kellene fordítania a termelővállalatokra minden ágazatban, így a faiparban is. Mint a szakember hangsúlyozta,

hiszen visszás, hogy Romániában nyersanyag is van, a munkaerő sem a legdrágább, mégis a nyugat-európai piacon a hazai feldolgozókra „rávernek” a lengyel vagy a litván cégek, csak azért, mert „normális áron” jutnak hozzá a nyersanyaghoz. A vállalkozói szövetség elnöke hangsúlyozta, nem olcsó nyersanyagot akarnak, hanem jó minőségűt, de rendes piaci áron.

– szögezte le Bajkó Tibor, aki szerint évekre van szükség, hogy a faipar talpra álljon, éppen ezért a kormánynak törvényekkel kellene segítenie az ágazati biztonság kialakulását.

A technológiai lemaradást
is be kellene hozni

Félmegoldásnak tartja a rönkexport tilalmát Kádár Rezső, a Kovászna megyei ProWood faipari klaszter ügyvezetője is. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az évek során ezt már többször megígérték a különböző kormányok, de soha nem valósult meg. Kiemelte: most azért is félmegoldás a tilalom, mert jelenleg Románia nem exportál nagy mennyiségben farönköt, a kínai és az arab felvásárlás leállt. „A hazai feldolgozóipart kell fejleszteni, behozni a technológiai lemaradást, különben a vállalatok nem tudnak versenyképesek maradni” – hangsúlyozta Kádár Rezső, aki szerint erre több megoldás van. Hozzátette: az általa vezetett klaszter elő is terjesztette a technológiai fejlesztésre vonatkozó javaslatait, de eddig azokat nem vették figyelembe a döntéshozók. Meglátása szerint – akárcsak az IT-szektorban – specifikus pályázati kiírásokkal lehetne segíteni a feldolgozó ipar technológiai felzárkóztatását, de ha a kormány nem akar erre pénzt fordítani, akkor a rönkeladás árából lehetne erre elkülöníteni alapot. A klaszter ügyvezetője kifejtette, a lábon eladott fa árának egy részét újraerdősítésre kell kötelező módon fordítani, hasonlóképpen a pályázati alapra is el lehet ebből különíteni.