Fotó: Pinti Attila
Ötven százalékkal növelte szerdán a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok helyi adójának kiszámításakor figyelembe vett referenciaértéket.
2022. október 12., 15:082022. október 12., 15:08
2022. október 12., 17:142022. október 12., 17:14
A felsőház az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os sürgősségi rendelet előírásain változtatott.
A módosított sürgősségi rendeletben megmaradt az az előírás, miszerint az ingatlanok helyi adója a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és az adó szintjének megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A tervezetet a képviselőház tárgyalja döntő kamaraként – emlékeztet az Agerpres.
A szenátus arról is döntött, hogy az épületek adófizetés alapjául szolgáló értékét csak ötévente egyszer frissítik az ingatlan és a hozzá tartozó telek értékbecslése alapján, amelyet egy erre felhatalmazott értékbecslő készít a hatályos ingatlanértékelési szabványoknak megfelelően.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a szenátus ülésén elmagyarázta, hogy a helyi önkormányzatok a település igazgatásának prioritásait figyelembe véve továbbra is maguk dönthetnek az ingatlanadó szintjéről a törvényben rögzített 0,08 és 0,2 százalék közötti sávon belül.
– jelentette ki.
Radu Oprea, a PSD szenátora szerdán szintén úgy fogalmazott, a referenciaérték növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenki nagyobb ingatlanadót fog fizetni, erről ugyanis az önkormányzatok döntenek. Merthogy a honatya szerint az ingatlanok helyi adója továbbra is a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és ha egy helyi tanács úgy dönt, hogy egy magasabb arányról alacsonyabbra csökkenti az értéket, akkor ez akár adócsökkenést is eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a polgármesterek tiltakoztak a kormány tervei ellen, ugyanis előbbieknek kell „behajtani” a pluszterhet a szavazókon.
Amint arról beszámoltunk, a dráguláshullám közepette az elmúlt napokban tovább borzolták a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések. Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le nemrég ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!