
Fotó: Pinti Attila
Ötven százalékkal növelte szerdán a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok helyi adójának kiszámításakor figyelembe vett referenciaértéket.
2022. október 12., 15:082022. október 12., 15:08
2022. október 12., 17:142022. október 12., 17:14
A felsőház az adótörvénykönyvet módosító 2022/16-os sürgősségi rendelet előírásain változtatott.
A módosított sürgősségi rendeletben megmaradt az az előírás, miszerint az ingatlanok helyi adója a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és az adó szintjének megállapítása az önkormányzatok hatásköre. A tervezetet a képviselőház tárgyalja döntő kamaraként – emlékeztet az Agerpres.
A szenátus arról is döntött, hogy az épületek adófizetés alapjául szolgáló értékét csak ötévente egyszer frissítik az ingatlan és a hozzá tartozó telek értékbecslése alapján, amelyet egy erre felhatalmazott értékbecslő készít a hatályos ingatlanértékelési szabványoknak megfelelően.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a szenátus ülésén elmagyarázta, hogy a helyi önkormányzatok a település igazgatásának prioritásait figyelembe véve továbbra is maguk dönthetnek az ingatlanadó szintjéről a törvényben rögzített 0,08 és 0,2 százalék közötti sávon belül.
– jelentette ki.
Radu Oprea, a PSD szenátora szerdán szintén úgy fogalmazott, a referenciaérték növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenki nagyobb ingatlanadót fog fizetni, erről ugyanis az önkormányzatok döntenek. Merthogy a honatya szerint az ingatlanok helyi adója továbbra is a referenciaérték 0,08 és 0,2 százaléka között váltakozhat, és ha egy helyi tanács úgy dönt, hogy egy magasabb arányról alacsonyabbra csökkenti az értéket, akkor ez akár adócsökkenést is eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a polgármesterek tiltakoztak a kormány tervei ellen, ugyanis előbbieknek kell „behajtani” a pluszterhet a szavazókon.
Amint arról beszámoltunk, a dráguláshullám közepette az elmúlt napokban tovább borzolták a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések. Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le nemrég ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.

Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!