Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is. A bukaresti kormánykoalíció egyes tagjai ugyan nyugtatni próbálják a polgárokat, az egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozatokat látva azonban nem tudni, hogy növekszik-e jövőre, és ha igen, mennyivel az ingatlanok után befizetendő közteher.
2022. október 06., 19:392022. október 06., 19:39
Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le csütörtökön ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő szerda esti nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
„A módosító javaslatról egyeztettünk a koalícióban, mint ahogy a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a városok, valamint a községek képviselőivel is” – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte egyúttal, hogy egyelőre elhalasztották annak az intézkedésnek a hatályba léptetését, amely szerint az adó értékét a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján határoznák meg.
Ezzel szemben csütörtökön Marcel Ciolacu azt mondta, ő maga nem is hallott a helyi adók emelésére irányuló szándékról, és határozottan leszögezte, hogy jövőre egyetlen közteher sem fog növekedni. „Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltuk a módosítások határköveit, egyes kivételek hatályon kívül helyezését.
– szögezte le a PSD elnöke. Hozzátette: a helyi és megyei önkormányzatok képviselői azt kérték, hogy mivel még nem értek a digitalizálási folyamat végére, egyelőre ne kelljen a közjegyzői árszinttel számolniuk, és a halasztásról meg is született a döntés. „Beszélünk a decentralizációról, ám amikor teszünk érte, visszakozunk és kritizálunk” – jegyezte meg Ciolacu.
„Korrekt különbség van: egyet jelent egy épület Bukarest belvárosában, és mást Vajdahunyad központjában. Decentralizálva, a helyi hatóságok dönthetnek. Lehet, hogy lesz, aki nem emelni fog, csak különbséget tesz a zónák között, ennek léteznie kell. Van egy módosító indítvány a szenátus előtt, amelyhez a pénzügyminisztérium dolgozza ki a módszertant. Véget ért a kommunizmus, nem róhatunk ki azonos mértékű adót különböző településeken, különböző megyékben, ezért készül alkalmazási módszertan. Ezekről szó lesz a koalícióban” – jelentette ki a PSD elnöke.
Adrian Câciu pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott a témában, hogy az adóknak a közjegyzői árak alapján történő meghatározása sem jelent feltétlenül emelést, a 2015-ben meghatározott árszinthez mérten a helyi hatóságoknak van mozgásterük. A pénzügyi tárca vezetője is méltánytalannak nevezte ugyanakkor, hogy eltérő fejlettségű, eltérő életszínvonallal bíró településeken egyforma adószintet alkalmazzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás