Adóemelési kilátások: ötven százalékkal növekedhet januártól az ingatlanadó

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is. A bukaresti kormánykoalíció egyes tagjai ugyan nyugtatni próbálják a polgárokat, az egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozatokat látva azonban nem tudni, hogy növekszik-e jövőre, és ha igen, mennyivel az ingatlanok után befizetendő közteher.

Bálint Eszter

2022. október 06., 19:392022. október 06., 19:39

Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le csütörtökön ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő szerda esti nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.

„A módosító javaslatról egyeztettünk a koalícióban, mint ahogy a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a városok, valamint a községek képviselőivel is” – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte egyúttal, hogy egyelőre elhalasztották annak az intézkedésnek a hatályba léptetését, amely szerint az adó értékét a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján határoznák meg.

Ám – húzta alá Ciucă – arról is politikai döntés született, hogy beterjesztenek egy módosító indítványt, amely 50 százalékos emelést ír elő a jelenlegi szinthez képest.

Ezzel szemben csütörtökön Marcel Ciolacu azt mondta, ő maga nem is hallott a helyi adók emelésére irányuló szándékról, és határozottan leszögezte, hogy jövőre egyetlen közteher sem fog növekedni. „Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltuk a módosítások határköveit, egyes kivételek hatályon kívül helyezését.

Idén sem voltak adóemelések. Megszűntek bizonyos kivételek, ahogyan a nemzetközi pénzintézetek kérték, ami korrekt dolog. Nem hallottam semmiféle adóemelésről”

– szögezte le a PSD elnöke. Hozzátette: a helyi és megyei önkormányzatok képviselői azt kérték, hogy mivel még nem értek a digitalizálási folyamat végére, egyelőre ne kelljen a közjegyzői árszinttel számolniuk, és a halasztásról meg is született a döntés. „Beszélünk a decentralizációról, ám amikor teszünk érte, visszakozunk és kritizálunk” – jegyezte meg Ciolacu.

A képviselőház elnöke kitért ugyanakkor arra is, hogy európai uniós összevetésben Romániában folyik be a legalacsonyabb összeg a tulajdon után fizetendő adóból, alig 2 százalékos az arány, miközben az EU-átlag 4,6 százalékos.

„Korrekt különbség van: egyet jelent egy épület Bukarest belvárosában, és mást Vajdahunyad központjában. Decentralizálva, a helyi hatóságok dönthetnek. Lehet, hogy lesz, aki nem emelni fog, csak különbséget tesz a zónák között, ennek léteznie kell. Van egy módosító indítvány a szenátus előtt, amelyhez a pénzügyminisztérium dolgozza ki a módszertant. Véget ért a kommunizmus, nem róhatunk ki azonos mértékű adót különböző településeken, különböző megyékben, ezért készül alkalmazási módszertan. Ezekről szó lesz a koalícióban” – jelentette ki a PSD elnöke.

Adrian Câciu pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott a témában, hogy az adóknak a közjegyzői árak alapján történő meghatározása sem jelent feltétlenül emelést, a 2015-ben meghatározott árszinthez mérten a helyi hatóságoknak van mozgásterük. A pénzügyi tárca vezetője is méltánytalannak nevezte ugyanakkor, hogy eltérő fejlettségű, eltérő életszínvonallal bíró településeken egyforma adószintet alkalmazzanak.