Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Miközben a romániai lakosság aggodalommal tekint az elkövetkező hónapokra az energiaszámlák várható összege miatt, tovább borzolják a kedélyeket az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló politikusi bejelentések is. A bukaresti kormánykoalíció egyes tagjai ugyan nyugtatni próbálják a polgárokat, az egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozatokat látva azonban nem tudni, hogy növekszik-e jövőre, és ha igen, mennyivel az ingatlanok után befizetendő közteher.
2022. október 06., 19:392022. október 06., 19:39
Egyetlen adó sem nő jövőre Romániában – szögezte le csütörtökön ellentmondást nem tűrően Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnök, amikor újságírók azokról a bejelentésekről faggatták, amelyek szerint 2023-ban 50 százalékkal nő az ingatlanadó, amelyet a polgároknak a helyi önkormányzatokhoz kell befizetniük. Kijelentése szöges ellentéte azonban Nicolae Ciucă kormányfő szerda esti nyilatkozatának, amely szerint a kormánykoalíció döntése nyomán terjesztették be a honatyák a szenátus elé az ingatlanadó 50 százalékos emeléséről szóló módosító javaslatot.
„A módosító javaslatról egyeztettünk a koalícióban, mint ahogy a helyi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a városok, valamint a községek képviselőivel is” – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte egyúttal, hogy egyelőre elhalasztották annak az intézkedésnek a hatályba léptetését, amely szerint az adó értékét a közjegyzői nyilvántartásban szereplő összeg alapján határoznák meg.
Ezzel szemben csütörtökön Marcel Ciolacu azt mondta, ő maga nem is hallott a helyi adók emelésére irányuló szándékról, és határozottan leszögezte, hogy jövőre egyetlen közteher sem fog növekedni. „Az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltuk a módosítások határköveit, egyes kivételek hatályon kívül helyezését.
– szögezte le a PSD elnöke. Hozzátette: a helyi és megyei önkormányzatok képviselői azt kérték, hogy mivel még nem értek a digitalizálási folyamat végére, egyelőre ne kelljen a közjegyzői árszinttel számolniuk, és a halasztásról meg is született a döntés. „Beszélünk a decentralizációról, ám amikor teszünk érte, visszakozunk és kritizálunk” – jegyezte meg Ciolacu.
„Korrekt különbség van: egyet jelent egy épület Bukarest belvárosában, és mást Vajdahunyad központjában. Decentralizálva, a helyi hatóságok dönthetnek. Lehet, hogy lesz, aki nem emelni fog, csak különbséget tesz a zónák között, ennek léteznie kell. Van egy módosító indítvány a szenátus előtt, amelyhez a pénzügyminisztérium dolgozza ki a módszertant. Véget ért a kommunizmus, nem róhatunk ki azonos mértékű adót különböző településeken, különböző megyékben, ezért készül alkalmazási módszertan. Ezekről szó lesz a koalícióban” – jelentette ki a PSD elnöke.
Adrian Câciu pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott a témában, hogy az adóknak a közjegyzői árak alapján történő meghatározása sem jelent feltétlenül emelést, a 2015-ben meghatározott árszinthez mérten a helyi hatóságoknak van mozgásterük. A pénzügyi tárca vezetője is méltánytalannak nevezte ugyanakkor, hogy eltérő fejlettségű, eltérő életszínvonallal bíró településeken egyforma adószintet alkalmazzanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás