2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
Noha decemberben a kormány úgy határozott: januártól csupán 390 lejre nő a minimálbér, a szakszervezetekkel folytatott év végi tárgyalások során a négy évre érvényes, ám évente újratárgyalható kollektív munkaszerződésben már 440 lejes minimálbért állapítottak meg. Ám ebben csak a szakképzetlen munkásként fizikai munkát végzők részesülnek, más kategóriákban nagyobb összegeket vehetnek fel az alkalmazottak. A kollektív munkaszerződés ugyanis minden kategória számára meghatároz egy szorzót, ami fizikai munkát végző, ám szakképzett alkalmazott esetében például 1,2 – ez 528 lejes minimálbért jelent. Hasonlóképpen 1,2-es szorzóval állapítják meg a csak érettségivel rendelkező adminisztratív személyzet legkisebb havibérét is. Ha azonban az irodai alkalmazott már érettségit követő szakképzésben részesült, akkor a szorzó 1,25. A szakirányú végzettség fontosságát jelzi, hogy a szakközépiskolai oklevéllel rendelkező és a végzettségének megfelelő munkakörben alkalmazott munkás esetében a szorzó már 1,3. Ha egy egyetemi oklevéllel rendelkező személy olyan beosztásban dolgozik, amelyhez elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, fizetése nem lehet 880 lejnél alacsonyabb, mivel esetében 2-es szorzót kell alkalmazni.
Az országos kollektív munkaszerződés viszont nem érvényes minden alkalmazottra: a 440 lejes minimálbér csupán a magáncégek számára kötelező, közalkalmazottaknak változatlanul 390 lej a minimálbér. n Krónika
KERET
Luxemburgban 1500 euró a minimálbér
A 130 eurónak megfelelő 440 lejes minimálbér vagy az egyetemet végzetteknek garantált 260 euró jóval az európai uniós tagállamok átlaga alatt marad. Az Unió statisztikai hivatalának legutóbb közzétett adatai szerint a legnagyobb minimálbér Luxemburgban van, 1503 euró. A legalacsonyabb minimálbért Románia és Bulgária csatlakozását megelőzően Lettországban regisztrálták (129 euró), míg Magyarországon 247 euró a minimálbér. Luxemburg mellett Írországban (1293 euró), Hollandiában (1273 euró) és Nagy-Britanniában (1269 euró) a legmagasabb a minimálbér. Németországban és Ausztriában nincs hivatalosan megállapított minimálbér, ezt a foglalkozásonkénti kollektív szerződések határozzák meg.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.