Fotó: Pixabay.com
Több irányból is bírálják a hitelkamatokat korlátozni hivatott törvénytervezetet, amelyet hétfőn este fogadott el a szenátus. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy bizonyos szinten alkalmas lehet az uzsorakamatok felszámolására a javaslat, visszafele is elsülhet, a feketepiacot gyarapíthatja, miközben a bankok tőkekivonás mellett dönthetnek.
2018. február 28., 18:382018. február 28., 18:38
2018. február 28., 18:412018. február 28., 18:41
Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a hitelkamatok korlátozásáról szóló törvénytervezetre, miután hétfői ülésén a szenátus elfogadta a kezdeményezést. Eszerint az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) által megállapított alapkamat két és félszeresét.
A felsőház plenáris ülésén elfogadott javaslat értelmében az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg tehát az alapkamat két és félszeresét. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ma a BNR által meghatározott alapkamat 2,25 százalékos, akkor az ingatlanhitelekre kivethető legnagyobb kamat valahol 5,4 százalék körül lesz” – magyarázta korábban Daniel Zamfir liberális szenátor, a vonatkozó, 2011/13-as kormányrendelet módosításának kezdeményezője. A felsőház ugyanakkor a fogyasztási hitelekre kivethető legnagyobb kamatot 18 százalékban korlátozta.
„A szabadpiac híve vagyok. A piacnak rendelkeznie kell a mechanizmusokkal, amelyekkel alakítani tudja a játékszabályokat a kereslet és kínálat függvényében. Az államnak nem szabad beavatkoznia. Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem tenné meg, kizárólag olyan esetekben, ha ilyen vagy olyan kisiklások vannak” – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.
Hasonlókképpen a szabadpiaccal érvelt Adrian Vasilescu, a román jegybank elnöki tanácsadója is, amikor a kamatok korlátozásáról kérdezték.
aki szerint drámai hatással járna Romániára nézve, ha a bankok úgy reagálnának a korlátozásra, ahogyan hasonló helyzetekben a történelem folyamán tették. Példaként az 1970-es évek Amerikáját hozta fel, amikor Nixon elnök is korlátozta az árakat, amikor azonban azt tapasztalta, hogy a piac kiürül, kénytelen volt visszavonulót fújni.
Általában véve az árak korlátozását mindig a piacok kiürülése követte. Most hasonló helyzetben vagyunk. Európai viszonylatban nálunk az utolsó helyen állnak a pénzügyi közvetítések. Drámai lenne, ha a bankok úgy reagálnának, ahogyan a történelem folyamán mindig tették, és elkezdenék korlátozni a hitelezést. Rögtön meglátszana az életszínvonalon” – kongatta meg a vészharangot a jegybanki illetékes.
A napokon belül a képviselőház szakbizottságai, majd a plénum elé kerülő törvénytervezetet különben tizenegy PNL-s honatya, illetve a kormányszó Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) több képviselője írta alá. Zamfirt viszont Ludovic Orban, a PNL elnöke kizárással fenyegette meg, amikor felvetette a kamatok korlátozásának ötletét.
Fotó: Cdep.ro
A liberálisok nem is támogatták a felsőházban a jogszabályjavaslatot, amint azt a szavazás előtt Iulian Dumitrescu frakcióvezető bejelentette.
Másrészt, ha maximáljuk a hitelkamatot, ezzel korlátozzuk a hitelajánlatot” – idézte az Agerpres hírügynökség Dumitrescut, aki szerint ezzel a módosítással a multinacionális cégeket hozzák versenyelőnybe a több százezer romániai kis- és középvállalkozóval szemben.
Rengeteg bajt és tragédiát okoztak azok a kölcsönt adó intézetek, amelyek gyakran több száz vagy akár több ezer százalékos kamattal nyújtottak hitelt bajba jutott vagy éppen hiszékeny embereknek. Sokszor olyan adósságcsapdába estek a megkárosultak, amelyet sosem tudtak törleszteni teljes egészében, holott a felvett kölcsön összegét már régen kifizették” – érvelt a kamatok korlátozása mellett Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, a tervezet egyik kidolgozója.
„A hitelkamatok korlátozására kezdeményezett jogszabály mindenképpen a hiteligénylők javát szolgálja, ezért is szavazta meg az RMDSZ a szenátusban, ám meglátásunk szerint mielőtt a képviselőházban szavazásra bocsátják, a pénzügyminisztériumnak el kellene készítenie egy hatástanulmányt arról, hogy milyen kockázatai lehetnek a pénzpiac működésére” – szögezte le megkeresésünkre Tánczos Barna, a szenátus pénzügyi bizottságának tagja.
Fotó: Kristó Róbert
Rámutatott: az ilyen cégek általában kisebb, vagy nulla garanciára adnak kölcsönt, s ha nem tudják behajtani, kiadják végrehajtónak, ám ennek a kockázatot is beleszámolják a kamatlábba. „Éppen a legrászorulóbbakat sújtják, azokat, akik a bankokhoz már nem fordulhattak hitelért. Ezzel a jogszabállyal megakadályozható, hogy a hetedik bőrt is lehúzzák az emberről” – részletezte a politikus.
„A pénzintézetek elméletileg csökkenthetik a letéti kamatokat, bár jelenleg is elég nagy a rés a hitel- és a letéti kamatok között” – mondta a szenátor. Hozzátette: jelenleg a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb 2,25 százalékos, ennek a két és félszerese nem túl magas, és ez az ingatlanhitelekre vonatkozik, tehát a piacon akár elég is lehet ez a kamat, amikor az ügyfél az ingatlannal garantálja a hitelt. A 18 százalékos fogyasztói hitelkamat pedig meglátása szerint nem valószínű, hogy befolyásolja a pénzpiac működését.
A hivatalos uzsorakamat megfékezésére lehet alkalmas a hitelkamatok korlátozására kezdeményezett törvényjavaslat Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. nem banki jellegű hitelintézet igazgatóhelyettese szerint. Ám mint érdeklődésünkre hangsúlyozta, ezt nem lehet túlszabályozni, hiszen a pénzpiacnak megvannak a saját alakító mechanizmusai. A pénzügyi szakember kifejtette,
Ezek megléte azt igazolja, hogy nem működik megfelelően a pénzpiac Romániában, és megfékezésükre valóban indokolt lehet a korlátozás. Másrészt ha az ilyen konstrukciók iránt még mindig van kereslet, akkor a túlszabályozás oda vezethet, hogy bizonyos hiteltevékenységek áttolódnak a feketegazdaságba, és teret nyernek az úgynevezett feketehitelek, véli a pénzügyi szakértő.
„Ha az infláció 3 százalékos, a hitelkamatot pedig 2 százalékon tartják, akkor a bankok meggondolják, érdemes-e ott kihelyezni a pénzüket, ahol még annyit sem kapnak érte, amennyit inflálódik” – részletezte a szakember.
Bordás Attila úgy véli ugyanakkor, a törvénykezdeményezők által felhozott európai példák nem alkalmazhatók a helyi viszonyokra. „Nem ugyanazon a szinten vannak a különböző országok, Spanyolországban például magasabb a visszafizetési hajlandóság, az infláció sem hasonló mértékű, így nem lehet azokat a szabályozókat bevezetni Romániában, mint ott” – szögezte le Bordás Attila. Emlékeztetett, hogy a Román Nemzeti Bank már tavaly szeptemberben leszabályozta a hitelkamatokat valamilyen szinten, és nem biztos, hogy további beavatkozásokra van szükség.
Módosításokkal elfogadta hétfőn a bukaresti szenátus a hitelkamatok korlátozásáról szóló jogszabálytervezetet és úgy döntött, hogy az ingatlanhitelek legmagasabb kamatja nem haladhatja meg a jegybank (BNR) által megállapított alapkamat két és félszeresét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!