HIRDETÉS

Megbosszulhatja magát a kamatok korlátozása, a szakértők nem támogatják

Bíró Blanka , Bálint Eszter 2018. február 28., 18:38 utolsó módosítás: 2018. február 28., 18:41
HIRDETÉS

Több irányból is bírálják a hitelkamatokat korlátozni hivatott törvénytervezetet, amelyet hétfőn este fogadott el a szenátus. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy bizonyos szinten alkalmas lehet az uzsorakamatok felszámolására a javaslat, visszafele is elsülhet, a feketepiacot gyarapíthatja, miközben a bankok tőkekivonás mellett dönthetnek.

Fotó: Pixabay.com

Már csak a képviselőháznak kell rábólintania a hitelkamatok korlátozásáról szóló törvénytervezetre, miután hétfői ülésén a szenátus elfogadta a kezdeményezést. Eszerint az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) által megállapított alapkamat két és félszeresét.

A Daniel Zamfir, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyája által előterjesztett kezdeményezést 73-an támogatták, 18-an ellene szavaztak, 13 szenátor tartózkodott.

HIRDETÉS

A felsőház plenáris ülésén elfogadott javaslat értelmében az ingatlanhitelek legmagasabb kamata nem haladhatja meg tehát az alapkamat két és félszeresét. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ma a BNR által meghatározott alapkamat 2,25 százalékos, akkor az ingatlanhitelekre kivethető legnagyobb kamat valahol 5,4 százalék körül lesz” – magyarázta korábban Daniel Zamfir liberális szenátor, a vonatkozó, 2011/13-as kormányrendelet módosításának kezdeményezője. A felsőház ugyanakkor a fogyasztási hitelekre kivethető legnagyobb kamatot 18 százalékban korlátozta.

Korlátozások a szabadpiacon?

Nem ért egyet a jelzálog- és fogyasztási hitelek kamatának korlátozásával Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki azt vallja, hogy az államnak csak kisiklások esetén szabad beavatkoznia a piac működésébe.

„A szabadpiac híve vagyok. A piacnak rendelkeznie kell a mechanizmusokkal, amelyekkel alakítani tudja a játékszabályokat a kereslet és kínálat függvényében. Az államnak nem szabad beavatkoznia. Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem tenné meg, kizárólag olyan esetekben, ha ilyen vagy olyan kisiklások vannak” – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.

Hasonlókképpen a szabadpiaccal érvelt Adrian Vasilescu, a román jegybank elnöki tanácsadója is, amikor a kamatok korlátozásáról kérdezték.

„Elsősorban meg kell érteni, hogy a kamatok jelentik az árakat a pénzpiacon. Románia gazdasága az alkotmány szerint piacgazdaság, a piacgazdaságban pedig az árak szabadok” – hangsúlyozta a szakértő,

aki szerint drámai hatással járna Romániára nézve, ha a bankok úgy reagálnának a korlátozásra, ahogyan hasonló helyzetekben a történelem folyamán tették. Példaként az 1970-es évek Amerikáját hozta fel, amikor Nixon elnök is korlátozta az árakat, amikor azonban azt tapasztalta, hogy a piac kiürül, kénytelen volt visszavonulót fújni.

A másik példa a 80-as évek Romániája. Amikor Ceauşescu odacsapott a kereskedőknek, akik élősködtek a lakosság nyakán, s bevezette az árjegyzékeket, előbb az áruk tűntek el a piacokról, majd a vevők.

Általában véve az árak korlátozását mindig a piacok kiürülése követte. Most hasonló helyzetben vagyunk. Európai viszonylatban nálunk az utolsó helyen állnak a pénzügyi közvetítések. Drámai lenne, ha a bankok úgy reagálnának, ahogyan a történelem folyamán mindig tették, és elkezdenék korlátozni a hitelezést. Rögtön meglátszana az életszínvonalon” – kongatta meg a vészharangot a jegybanki illetékes.

A liberálisok is ellenzik

A napokon belül a képviselőház szakbizottságai, majd a plénum elé kerülő törvénytervezetet különben tizenegy PNL-s honatya, illetve a kormányszó Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) több képviselője írta alá. Zamfirt viszont Ludovic Orban, a PNL elnöke kizárással fenyegette meg, amikor felvetette a kamatok korlátozásának ötletét.

Fotó: Cdep.ro

A liberálisok nem is támogatták a felsőházban a jogszabályjavaslatot, amint azt a szavazás előtt Iulian Dumitrescu frakcióvezető bejelentette.

Meg szeretném kérdezni a kezdeményezőket: miért akarják bántani azt a több millió állampolgárt, akinek letétje van a bankokban? Ha ugyanis korlátozzuk a hitelkamatokat, azzal csökkentjük a betétekre adott kamatot.

Másrészt, ha maximáljuk a hitelkamatot, ezzel korlátozzuk a hitelajánlatot” – idézte az Agerpres hírügynökség Dumitrescut, aki szerint ezzel a módosítással a multinacionális cégeket hozzák versenyelőnybe a több százezer romániai kis- és középvállalkozóval szemben.

RMDSZ-es kirohanás a „kapzsi” hiteliontézetek ellen

Az RMDSZ eközben támogatta szavazatával a felsőházban a jogszabályjavaslatot. „Meg kell védenünk az állampolgárokat a kapzsi hitelintézetek túlkapásaitól.

Rengeteg bajt és tragédiát okoztak azok a kölcsönt adó intézetek, amelyek gyakran több száz vagy akár több ezer százalékos kamattal nyújtottak hitelt bajba jutott vagy éppen hiszékeny embereknek. Sokszor olyan adósságcsapdába estek a megkárosultak, amelyet sosem tudtak törleszteni teljes egészében, holott a felvett kölcsön összegét már régen kifizették” – érvelt a kamatok korlátozása mellett Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, a tervezet egyik kidolgozója.

Meglátása szerint az államnak felelőssége megvédeni a bajba jutott hitelfelvevőket, éppen ezért a kidolgozott javaslat mentén a parlament mint törvényhozói hatalom megoldást kíván nyújtani erre a problémára.

Hatástanulmányt várnak

„A hitelkamatok korlátozására kezdeményezett jogszabály mindenképpen a hiteligénylők javát szolgálja, ezért is szavazta meg az RMDSZ a szenátusban, ám meglátásunk szerint mielőtt a képviselőházban szavazásra bocsátják, a pénzügyminisztériumnak el kellene készítenie egy hatástanulmányt arról, hogy milyen kockázatai lehetnek a pénzpiac működésére” – szögezte le megkeresésünkre Tánczos Barna, a szenátus pénzügyi bizottságának tagja.

Fotó: Kristó Róbert

Mint részletezte, a tervezet előnye, hogy például a nem banki tevékenységű hitelintézetek nem tudnak a leszabályozott kamatláb meghaladásával szerződést kötni.

Rámutatott: az ilyen cégek általában kisebb, vagy nulla garanciára adnak kölcsönt, s ha nem tudják behajtani, kiadják végrehajtónak, ám ennek a kockázatot is beleszámolják a kamatlábba. „Éppen a legrászorulóbbakat sújtják, azokat, akik a bankokhoz már nem fordulhattak hitelért. Ezzel a jogszabállyal megakadályozható, hogy a hetedik bőrt is lehúzzák az emberről” – részletezte a politikus.

Tánczos Barna ugyanakkor úgy véli, mielőtt a jogszabály végleges szavazásra kerül a képviselőházban, a pénzügyminisztériumnak mindenképpen készítenie kellene egy hatástanulmányt, és meg kellene vizsgálnia, hogy milyen potenciális kockázatai lehetnek.

„A pénzintézetek elméletileg csökkenthetik a letéti kamatokat, bár jelenleg is elég nagy a rés a hitel- és a letéti kamatok között” – mondta a szenátor. Hozzátette: jelenleg a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb 2,25 százalékos, ennek a két és félszerese nem túl magas, és ez az ingatlanhitelekre vonatkozik, tehát  a piacon akár elég is lehet ez a kamat, amikor az ügyfél az ingatlannal garantálja a hitelt. A 18 százalékos fogyasztói hitelkamat pedig meglátása szerint nem valószínű, hogy befolyásolja a pénzpiac működését.  

Árthat a túlszabályozás

A hivatalos uzsorakamat megfékezésére lehet alkalmas a hitelkamatok korlátozására kezdeményezett törvényjavaslat Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. nem banki jellegű hitelintézet igazgatóhelyettese szerint. Ám mint érdeklődésünkre hangsúlyozta, ezt nem lehet túlszabályozni, hiszen a pénzpiacnak megvannak a saját alakító mechanizmusai. A pénzügyi szakember kifejtette,

vannak olyan hitelintézetek, amelyek akár több száz százalékos kamatra nyújtanak hitelt, ez uzsorának is minősülhet, ugyanakkor zsebszerződésekkel is adnak kölcsönt, amit szintén többszörösen fizettetnek vissza.

Ezek megléte azt igazolja, hogy nem működik megfelelően a pénzpiac Romániában, és megfékezésükre valóban indokolt lehet a korlátozás. Másrészt ha az ilyen konstrukciók iránt még mindig van kereslet, akkor a túlszabályozás oda vezethet, hogy bizonyos hiteltevékenységek áttolódnak a feketegazdaságba, és teret nyernek az úgynevezett feketehitelek, véli a pénzügyi szakértő.

Adrian Vasilescuhoz hasonlóan Bordás Attila arra is rámutatott, hogy ha túl drasztikusan belenyúlnak a piaci folyamatokba, az akár még tőkekivonást is eredményezhet.

„Ha az infláció 3 százalékos, a hitelkamatot pedig 2 százalékon tartják, akkor a bankok meggondolják, érdemes-e ott kihelyezni a pénzüket, ahol még annyit sem kapnak érte, amennyit inflálódik” – részletezte a szakember.

Bordás Attila úgy véli ugyanakkor, a törvénykezdeményezők által felhozott európai példák nem alkalmazhatók a helyi viszonyokra. „Nem ugyanazon a szinten vannak a különböző országok, Spanyolországban például magasabb a visszafizetési hajlandóság, az infláció sem hasonló mértékű, így nem lehet azokat a szabályozókat bevezetni Romániában, mint ott” – szögezte le Bordás Attila. Emlékeztetett, hogy a Román Nemzeti Bank már tavaly szeptemberben leszabályozta a hitelkamatokat valamilyen szinten, és nem biztos, hogy további beavatkozásokra van szükség.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS