
A szupermarketekben 10–15 százalékos volt a drágulás. Most a kisboltokat is ellenőrzik
Fotó: Gábos Albin
Miközben a Versenytanács vizsgálatot indított a koronavírus-járvány begyűrűzése után legnagyobb népszerűségnek örvendő termékek hirtelen áremelkedése miatt, egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó azzal a felhívással fordult a többi kereskedőhöz, hogy ne tegyenek boltjaik polcaira olyan termékeket, amelyekért a gyártó a korábbinál jóval magasabb árat kér.
2020. április 08., 09:032020. április 08., 09:03
2020. április 08., 09:062020. április 08., 09:06
Állítsuk meg az áremelkedést! – ezzel a felhívással fordult a kereskedőkhöz, forgalmazókhoz egy sepsiszentgyörgyi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa, miután azt tapasztalta, hogy a gyártók és termelők egy része, kihasználva a járványhelyzet miatt megnövekedett keresletet, hétről hétre akár 100 százalékkal is emeli az árakat. Benedek Ervin, aki több boltból álló láncot működtet, ráadásul forgalmazóként is dolgozik, kedden a Krónika megkeresésére elmondta, azt tapasztalta, hogy
Szerinte ez a drágítás nem indokolt, hiszen a lej-euró árfolyam viszonylag stabil, az üzemanyag ára pedig akár 20 százalékkal is csökkent egy hónap alatt. Benedek Ervin ezért azt kéri a többi kereskedőtől is, hogy ne rendeljenek, ne vásároljanak azoktól a termelőktől, beszállítóktól, akik indokolatlanul, drasztikusan drágítanak. „Védjük meg a vásárlóinkat, amíg az áraikat nem igazítják vissza, ne vásároljunk tőlük semmilyen terméket” – fogalmaz a felhívásban a vállalkozó.
Benedek Ervin ugyanakkor kedden lapunk kérdésére elmondta, egyelőre nem kapott pozitív visszajelzést, hiszen a kereskedőknek szükségük van a forgalomra, az eladásra, ám bízik benne, hogy a felhívása nem marad eredménytelen.
– mutatott rá a kereskedő. Kiemelte, az ostor így rajtuk csattan, hiszen a vásárlók többsége úgy vélekedik, ők növelték meg az árrést, holott a kereskedők többsége a régi árréssel dolgozik. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a termelők most már előre kérik az áruért a pénzt, miközben korábban kéthetes vagy egy hónapos fizetési haladékot is adtak. Ezt a kisboltok fogják megszenvedni, hiszen ott nincsen tartaléktőke, amiből az eladás előtt kifizethetik a terméket. A termelők ugyanakkor csatolt árut is lenyomnak a kereskedők torkán. „Csak akkor hoz lisztet, ami nagyon keresett, ha megrendeljük a többi termékét, kalácsot, sós perecet. Hasonló a helyzet az egészségügyi szesszel, a gyártónak még van tucatnyi terméke, azt is csatolja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.
Hozzátette továbbá: miközben ilyen nehézségekkel kell szembenézniük, növelik az alkalmazottak fizetését, „hiszen nehéz időkben állják a sarat”. Ezt a többletkiadást amúgy jelenleg a megnövekedett forgalom fedezi, ám arra számítanak, hogy egy-két hónap múlva nehéz idők következnek.
„Nehéz időszak következik, a forgalom visszaesik, a költségek nem csökkennek. A vállalkozásoknak most kell valamennyit tartalékolniuk, amíg még van mozgás a piacon” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi kereskedő. Hangsúlyozta, ha a termelők folyamatosan növelik az árakat, egy idő után a kereskedőknek már nem lesz tőkéjük, amiből a készleteiket feltöltsék. „Ha eladom a terméket egy áron, a következő rendelést már sokkal drágábban kapom, veszteséget termelek” – mutatott rá Benedek Ervin.
Kitért arra is, hogy a kereskedők próbálják védeni az alkalmazottaikat, hiszen ha egy eladó megfertőződik, az egész váltás kiesik, fél kapacitással tudnak működni, és fennáll a kockázata, hogy be kell zárni a boltot. Ha a kis üzletek fele bezár, képtelenség zsúfoltság elkerülésével kiszolgálni egy város lakosságát, hívta fel a figyelmet a kereskedő. Ezért hoznak óvintézkedéseket, védőkorlátokat állítanak fel, hogy a vevők ne menjenek közel, ne tapogassák az árut. „A kenyeret becsomagoljuk, de a csomagolt árut sem lehet összefogdosni. Sokan nem értik meg az óvintézkedéseket, türelmetlenek, szidják az eladókat” – részletezte a vállalkozó.
Az árak emelkedése a Versenytanács figyelmét is felkeltette. Bogdan Chiriţoiu, a szakhatóság elnöke a hétvégén bejelentette, a kisboltok és piacok által gyakorolt árakat, valamint a patikákban recept nélkül kínált gyógyszerek árát veszik górcső alá az elkövetkező időszakban. „Meg kell értenünk, hogy mi történik ott” – idézte az Agerpres hírügynökség a Versenytanács vezetőjét. Mint Chiriţoiu magyarázta, a nagy üzletláncok árpolitikájára már csak az ármonitornak köszönhetően is van rálátásuk, de a kereskedelem 35 százaléka ezen kívül történik, ezért meg kell nézniük, mi történt ott a koronavírus-járvány begyűrűzése óta, és milyen intézkedésekkel tudnak beavatkozni, ha ez szükségesnek bizonyul.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem minden alapélelmiszer drágult a múlt hónapban. „Van, aminek nem változott az ára, és vannak olyan termékek is, amelyeket olcsóbban kínáltak, mint november–decemberben. Négy hónapos időszakot vizsgáltunk. A lisztnél például az elmúlt időszakban drágulást mértünk, de csak néhány százalékot” – osztotta meg a hiper- és szupermarketekkel kapcsolatos tapasztalatokat Bogdan Chiriţoiu.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!