Hirdetés

Megálljt mondanának a drágításoknak Sepsiszentgyörgyön

A szupermarketekben 10–15 százalékos volt a drágulás. Most a kisboltokat is ellenőrzik •  Fotó: Gábos Albin

A szupermarketekben 10–15 százalékos volt a drágulás. Most a kisboltokat is ellenőrzik

Fotó: Gábos Albin

Miközben a Versenytanács vizsgálatot indított a koronavírus-járvány begyűrűzése után legnagyobb népszerűségnek örvendő termékek hirtelen áremelkedése miatt, egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó azzal a felhívással fordult a többi kereskedőhöz, hogy ne tegyenek boltjaik polcaira olyan termékeket, amelyekért a gyártó a korábbinál jóval magasabb árat kér.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. április 08., 09:032020. április 08., 09:03

2020. április 08., 09:062020. április 08., 09:06

Állítsuk meg az áremelkedést! – ezzel a felhívással fordult a kereskedőkhöz, forgalmazókhoz egy sepsiszentgyörgyi élelmiszerbolt-hálózat tulajdonosa, miután azt tapasztalta, hogy a gyártók és termelők egy része, kihasználva a járványhelyzet miatt megnövekedett keresletet, hétről hétre akár 100 százalékkal is emeli az árakat. Benedek Ervin, aki több boltból álló láncot működtet, ráadásul forgalmazóként is dolgozik, kedden a Krónika megkeresésére elmondta, azt tapasztalta, hogy

a keresett termékek árát drasztikusan megnövelték az előállítók: a lisztet, a kukoricalisztet vagy akár az egészségügyi szeszt (kék szesz) például akár két-háromszoros áron adják.

Hirdetés

Szerinte ez a drágítás nem indokolt, hiszen a lej-euró árfolyam viszonylag stabil, az üzemanyag ára pedig akár 20 százalékkal is csökkent egy hónap alatt. Benedek Ervin ezért azt kéri a többi kereskedőtől is, hogy ne rendeljenek, ne vásároljanak azoktól a termelőktől, beszállítóktól, akik indokolatlanul, drasztikusan drágítanak. „Védjük meg a vásárlóinkat, amíg az áraikat nem igazítják vissza, ne vásároljunk tőlük semmilyen terméket” – fogalmaz a felhívásban a vállalkozó.

A boltoson csattan

Benedek Ervin ugyanakkor kedden lapunk kérdésére elmondta, egyelőre nem kapott pozitív visszajelzést, hiszen a kereskedőknek szükségük van a forgalomra, az eladásra, ám bízik benne, hogy a felhívása nem marad eredménytelen.

Idézet
Egy 5 százalékos drágítás még belefér, de az már elfogadhatatlan, hogy hétről hétre mindig 20 százalékkal emelkedik az ár, az egészségügyi szeszt egy hónappal ezelőtt még 6-8 lejért tudtuk beszerezni, jelenleg már 14 lej egy palackkal. Nem normális, hogy Magyarországról olcsóbban szerezzük be az árut, mint a hazai termelőktől”

– mutatott rá a kereskedő. Kiemelte, az ostor így rajtuk csattan, hiszen a vásárlók többsége úgy vélekedik, ők növelték meg az árrést, holott a kereskedők többsége a régi árréssel dolgozik.  Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a termelők most már előre kérik az áruért a pénzt, miközben korábban kéthetes vagy egy hónapos fizetési haladékot is adtak. Ezt a kisboltok fogják megszenvedni, hiszen ott nincsen tartaléktőke, amiből az eladás előtt kifizethetik a terméket. A termelők ugyanakkor csatolt árut is lenyomnak a kereskedők torkán. „Csak akkor hoz lisztet, ami nagyon keresett, ha megrendeljük a többi termékét, kalácsot, sós perecet. Hasonló a helyzet az egészségügyi szesszel, a gyártónak még van tucatnyi terméke, azt is csatolja” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó.

Közben bért is emelnek

Hozzátette továbbá: miközben ilyen nehézségekkel kell szembenézniük, növelik az alkalmazottak fizetését, „hiszen nehéz időkben állják a sarat”. Ezt a többletkiadást amúgy jelenleg a megnövekedett forgalom fedezi, ám arra számítanak, hogy egy-két hónap múlva nehéz idők következnek.

Most még a lakosság a februári fizetését költi, ám amikor sokan az alapfizetés 75 százalékát kapják kézhez, kénytelenek lesznek azt beosztani, és vissza fog esni a forgalom.

„Nehéz időszak következik, a forgalom visszaesik, a költségek nem csökkennek. A vállalkozásoknak most kell valamennyit tartalékolniuk, amíg még van mozgás a piacon” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi kereskedő. Hangsúlyozta, ha a termelők folyamatosan növelik az árakat, egy idő után a kereskedőknek már nem lesz tőkéjük, amiből a készleteiket feltöltsék. „Ha eladom a terméket egy áron, a következő rendelést már sokkal drágábban kapom, veszteséget termelek” – mutatott rá Benedek Ervin.

Kitért arra is, hogy a kereskedők próbálják védeni az alkalmazottaikat, hiszen ha egy eladó megfertőződik, az egész váltás kiesik, fél kapacitással tudnak működni, és fennáll a kockázata, hogy be kell zárni a boltot. Ha a kis üzletek fele bezár, képtelenség zsúfoltság elkerülésével kiszolgálni egy város lakosságát, hívta fel a figyelmet a kereskedő. Ezért hoznak óvintézkedéseket, védőkorlátokat állítanak fel, hogy a vevők ne menjenek közel, ne tapogassák az árut. „A kenyeret becsomagoljuk, de a csomagolt árut sem lehet összefogdosni. Sokan nem értik meg az óvintézkedéseket, türelmetlenek, szidják az eladókat” – részletezte a vállalkozó.

A multikat már megnézték,
a kisebbek következnek

Az árak emelkedése a Versenytanács figyelmét is felkeltette. Bogdan Chiriţoiu, a szakhatóság elnöke a hétvégén bejelentette, a kisboltok és piacok által gyakorolt árakat, valamint a patikákban recept nélkül kínált gyógyszerek árát veszik górcső alá az elkövetkező időszakban. „Meg kell értenünk, hogy mi történik ott” – idézte az Agerpres hírügynökség a Versenytanács vezetőjét. Mint Chiriţoiu magyarázta, a nagy üzletláncok árpolitikájára már csak az ármonitornak köszönhetően is van rálátásuk, de a kereskedelem 35 százaléka ezen kívül történik, ezért meg kell nézniük, mi történt ott a koronavírus-járvány begyűrűzése óta, és milyen intézkedésekkel tudnak beavatkozni, ha ez szükségesnek bizonyul.

A multik üzletláncaiban amúgy tapasztalataik szerint március első felében 10–15 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek ára, de azóta azt látják, hogy visszatértek az eredeti árakhoz.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem minden alapélelmiszer drágult a múlt hónapban. „Van, aminek nem változott az ára, és vannak olyan termékek is, amelyeket olcsóbban kínáltak, mint november–decemberben. Négy hónapos időszakot vizsgáltunk. A lisztnél például az elmúlt időszakban drágulást mértünk, de csak néhány százalékot” – osztotta meg a hiper- és szupermarketekkel kapcsolatos tapasztalatokat Bogdan Chiriţoiu.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
Hirdetés