Fotó: Agerpres
2009. március 23., 08:562009. március 23., 08:56
Úgy tűnik, egyre több pénzügyi segítségre van szükségük az európai államoknak a válság negatív hatásainak ellensúlyozására, ezért az Európai Unió tagállamai a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra emelik az Unió válságkezelő alapját. Az EU-országok vezetői abban is megállapodásra jutottak, hogy 75 milliárd euróval hajlandóak hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási keretének bővítéséhez.
| Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak vezetői azt az ötmilliárd eurós beruházástámogatási listát, amely az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdaságélénkítést szolgálja a következő két évben. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek. A szóban forgó beruházásokat főleg az energetika és a távközlés területén tervezik. A programok nagy része két vagy több tagország közti közös programokra vonatkozik. |
Az EU válságkezelő alapja az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén. Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból – 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig – a szélesebb körű, IMF-részvétellel kialakított készenléti hitelek keretében. Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Románia tárgyal segítségről az alapból, együtt az IMF-től várt kölcsönnel.
A pénteken elhatározott emelés után (a két országnak jóváhagyott támogatásokat levonva) még további 40 milliárd euró áll rendelkezésre a térség más országai számára.
Kilátásban van az IMF-keret megduplázása is, 250-ről 500 milliárd dollárra; erről a fejlett és feltörekvő húsz vezető ország (G20) londoni tanácskozásán lesz szó, április elején. Az EU támogatja a keret emelését, amelyhez a pénteki EU-csúcs döntése alapján 75 milliárd euróval járulnak hozzá. Az IMF-tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül: az amerikai indítvány az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit, az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat.
A több pénzre valószínűleg szükség is lesz, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken közzétett előrejelzése szerint világszintű gazdasági visszaesés várható 2009-ben. „Bizonyára negatív irányba fordul a világ idén, mert még a kínai és az indiai növekedés sem tudja kiegyensúlyozni a fejlett gazdaságok visszaesését” – mondta Angel Gurria, az OECD vezetője pénteken Pekingben. Az OECD legújabb előrejelzése szerint idén 4,1 százalékkal csökken az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP), Németország gazdasága 5,1 százalékkal, Olaszországé 4,2 százalékkal, Franciaországé 3,3 százalékkal gyengül majd.
Londoni elemzők egyébként bátorítónak és a közép-kelet-európai valuták szempontjából kedvezőnek nevezték a pénteki EU-csúcson született döntést az euróövezeten kívüli uniós tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelésére szolgáló keret megkétszerezéséről. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének pénteki gyorselemzése szerint a válságkezelésre használható emelt összeg is elmarad a nem euróövezeti tag közép-kelet-európai EU-tagállamok összesített finanszírozási hiányától, amely a cég mérsékelt tőkekiáramlási előrejelzése szerint is nettó 75 milliárd euró körül lehet csak az idén.
A GS londoni elemzői szerint ugyanakkor az ilyen jellegű multilaterális finanszírozás – amelyhez kapcsolódik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank nemrégiben bejelentett közös, 24,5 milliárd eurós térségi támogatási programja is – fontos ösztönzője lesz a magántőke-áramlásnak.
A nyugat-európai vállalatoknak és bankoknak ugyanis biztosítékok kellenek arra, hogy az EU az utóbbi időszak gazdasági problémái ellenére változatlanul elkötelezett a közép-kelet-európai térség integrációja mellett, és a válságot nem használja ürügyként a protekcionizmus újjáélesztésére, vagy a keleti térségbe kihelyezett termelés hazatelepítésére irányuló politikai nyomásgyakorlásra.
A magyar, a cseh és a lengyel valuták legutóbbi erősödése nyomán a Goldman Sachs előrejelzése az, hogy e három valuta a következő három-, illetve hathavi távlatban mérsékelten még gyengülhet. Minél nagyobb mértékű azonban a rendelkezésre bocsátott többoldalú támogatás, annál kisebb árfolyam-kiigazításra lehet szükség ezekben a valutákban, írták a GS londoni elemzői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok