
Fotó: Agerpres
2009. március 23., 08:562009. március 23., 08:56
Úgy tűnik, egyre több pénzügyi segítségre van szükségük az európai államoknak a válság negatív hatásainak ellensúlyozására, ezért az Európai Unió tagállamai a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra emelik az Unió válságkezelő alapját. Az EU-országok vezetői abban is megállapodásra jutottak, hogy 75 milliárd euróval hajlandóak hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási keretének bővítéséhez.
| Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak vezetői azt az ötmilliárd eurós beruházástámogatási listát, amely az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdaságélénkítést szolgálja a következő két évben. A lista tartalmazza a Nabucco gázvezeték-beruházás támogatását is, azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok a jövő év végéig a megvalósítás szakaszába lépnek. A szóban forgó beruházásokat főleg az energetika és a távközlés területén tervezik. A programok nagy része két vagy több tagország közti közös programokra vonatkozik. |
Az EU válságkezelő alapja az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén. Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból – 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig – a szélesebb körű, IMF-részvétellel kialakított készenléti hitelek keretében. Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Románia tárgyal segítségről az alapból, együtt az IMF-től várt kölcsönnel.
A pénteken elhatározott emelés után (a két országnak jóváhagyott támogatásokat levonva) még további 40 milliárd euró áll rendelkezésre a térség más országai számára.
Kilátásban van az IMF-keret megduplázása is, 250-ről 500 milliárd dollárra; erről a fejlett és feltörekvő húsz vezető ország (G20) londoni tanácskozásán lesz szó, április elején. Az EU támogatja a keret emelését, amelyhez a pénteki EU-csúcs döntése alapján 75 milliárd euróval járulnak hozzá. Az IMF-tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül: az amerikai indítvány az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit, az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat.
A több pénzre valószínűleg szükség is lesz, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken közzétett előrejelzése szerint világszintű gazdasági visszaesés várható 2009-ben. „Bizonyára negatív irányba fordul a világ idén, mert még a kínai és az indiai növekedés sem tudja kiegyensúlyozni a fejlett gazdaságok visszaesését” – mondta Angel Gurria, az OECD vezetője pénteken Pekingben. Az OECD legújabb előrejelzése szerint idén 4,1 százalékkal csökken az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP), Németország gazdasága 5,1 százalékkal, Olaszországé 4,2 százalékkal, Franciaországé 3,3 százalékkal gyengül majd.
Londoni elemzők egyébként bátorítónak és a közép-kelet-európai valuták szempontjából kedvezőnek nevezték a pénteki EU-csúcson született döntést az euróövezeten kívüli uniós tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelésére szolgáló keret megkétszerezéséről. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének pénteki gyorselemzése szerint a válságkezelésre használható emelt összeg is elmarad a nem euróövezeti tag közép-kelet-európai EU-tagállamok összesített finanszírozási hiányától, amely a cég mérsékelt tőkekiáramlási előrejelzése szerint is nettó 75 milliárd euró körül lehet csak az idén.
A GS londoni elemzői szerint ugyanakkor az ilyen jellegű multilaterális finanszírozás – amelyhez kapcsolódik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank nemrégiben bejelentett közös, 24,5 milliárd eurós térségi támogatási programja is – fontos ösztönzője lesz a magántőke-áramlásnak.
A nyugat-európai vállalatoknak és bankoknak ugyanis biztosítékok kellenek arra, hogy az EU az utóbbi időszak gazdasági problémái ellenére változatlanul elkötelezett a közép-kelet-európai térség integrációja mellett, és a válságot nem használja ürügyként a protekcionizmus újjáélesztésére, vagy a keleti térségbe kihelyezett termelés hazatelepítésére irányuló politikai nyomásgyakorlásra.
A magyar, a cseh és a lengyel valuták legutóbbi erősödése nyomán a Goldman Sachs előrejelzése az, hogy e három valuta a következő három-, illetve hathavi távlatban mérsékelten még gyengülhet. Minél nagyobb mértékű azonban a rendelkezésre bocsátott többoldalú támogatás, annál kisebb árfolyam-kiigazításra lehet szükség ezekben a valutákban, írták a GS londoni elemzői.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.