
A hiánycél tartását ígéri a pénzügyminisztérium
Fotó: ANAF/Facebook
Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt, és az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervnek megfelelően a következő években is ezen a pályán marad – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.
2025. április 23., 10:002025. április 23., 10:00
A Tánczos Barna által vezetett tárca arra reagált, hogy az Eurostat aznap közzétett adatai szerint tavaly a tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb – 9,3 százalékos – az államháztartási hiány, miközben a kormány 8,65 százalékos deficitet jelentett.
Közleményében a pénzügyminisztérium azzal magyarázta a két adat közötti eltérést, hogy a kormány által bejelentett 8,65 százalék a pénzforgalom alapján számított hiányt jelentette, az Eurostat pedig az úgynevezett ESA-módszertan alapján számolta ki a 9,3 százalékot.

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben az előző évhez képest, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
– idézte a pénzügyminisztérium közleményét az Agerpres hírügynökség.

Idén januárban a GDP-arányos költségvetési hiány 0,58 százalék volt, szemben a múlt év első hónapjában jegyzett 0,45 százalékkal – derül ki a pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatsorokból.
Amint arról korábban írtunk, az Eurostat adatai szerint tavaly Dániában 4,5 százalékos, Írországban és Cipruson 4,3, Görögországban 1,3, Luxemburgban 1, Portugáliában 0,7 százalékos többlettel zárt a költségvetés, a többi tagállamban deficites volt az államháztartás. A legnagyobb hiányt Romániában (mínusz 9,3 százalék), Lengyelországban (mínusz 6,6), Franciaországban (mínusz 5,8) és Szlovákiában (mínusz 5,3) jegyezték. További 12 tagállamban a deficit a GDP legalább 3 százalékát tette ki.

Nem lehet biztosra kijelenteni, hogy elkerülhetőek lesznek idén az adóemelések, és még csak nem is az a legnagyobb rossz – véli Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!