
Fotó: Haáz Vince
Kiszivárgott információk szerint Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szeretne szeptember elsejétől a törvényben szereplő 40 százalék helyett. Pénzügyminisztere nemrég egy olyan forgatókönyvet emlegetett, ami szerint csak 10 százalékos lenne a nyugdíjpontemelés.
2020. június 25., 17:322020. június 25., 17:32
2020. június 25., 17:352020. június 25., 17:35
Nem elégedett a Florin Cîțu pénzügyminiszter által meglebegtetett 10 százalékos nyugdíjemeléssel Ludovic Orban az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozó kormányzati források szerint,
A pénzügyi tárca vezetője még május végén nyilatkozott úgy a nyugdíjtörvényben szereplő szeptemberi 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában, hogy a minisztériumban számításba vett forgatókönyvek egyike szerint a kilencedik hónaptól 10 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Más forgatókönyvet azonban nem említett. A kormányfő még aznap úgy reagált Florin Cîțu bejelentésére, hogy „korai még minden nyilatkozat a nyugdíjak témájában”.
„Amikor meglesz a féléves jelentés a gazdaság állapotáról, amikor meglesz a prognózis az elkövetkező időszakra – mind az Előrejelzési Bizottságé, mind az Európai Bizottságé –, akkor hozzuk meg ezt a döntést. Amikor eldöntjük, bejelentjük. Annyit mondhatok, hogy a nyugdíjak nőni fognak” – mondta akkor a miniszterelnök.
Szerda este újságírói kérdésre újfent leszögezte, hogy a bel- és külföldi intézmények előrejelzése függvényében döntenek majd a nyugdíjemelésről. Amikor pedig arról faggatták, hogy létezik-e az a forgatókönyv, ami szerint mindössze 10 százalékos emelést hajtanának végre idén ősszel, Orban közölte: létezik ez a forgatókönyv, mint ahogy a „progresszív emelésé” is.
– fogalmazott a kormányfő.

„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
A különböző nemzetközi pénzintézetek, hitelminősítők viszont már jóval a koronavírus-járvány és az azzal karöltve érkező gazdasági válság előtt arra figyelmeztették a bukaresti kormányt, hogy a román gazdaság állása ezt nem teszi lehetővé.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői közben már korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen, ha a kabinet szeptembertől nem emeli 40 százalékkal a nyugdíjakat. „Ha csak egy vesszőnyit változtatnak a nyugdíjtörvényben, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Olguța Vasilescu, aki a munkaügyi tárca vezetője volt a jogszabály elfogadásakor.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
2 hozzászólás