
Fotó: Haáz Vince
Kiszivárgott információk szerint Ludovic Orban kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést szeretne szeptember elsejétől a törvényben szereplő 40 százalék helyett. Pénzügyminisztere nemrég egy olyan forgatókönyvet emlegetett, ami szerint csak 10 százalékos lenne a nyugdíjpontemelés.
2020. június 25., 17:322020. június 25., 17:32
2020. június 25., 17:352020. június 25., 17:35
Nem elégedett a Florin Cîțu pénzügyminiszter által meglebegtetett 10 százalékos nyugdíjemeléssel Ludovic Orban az Economica.net gazdasági portálnak nyilatkozó kormányzati források szerint,
A pénzügyi tárca vezetője még május végén nyilatkozott úgy a nyugdíjtörvényben szereplő szeptemberi 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában, hogy a minisztériumban számításba vett forgatókönyvek egyike szerint a kilencedik hónaptól 10 százalékkal nőnének a nyugdíjak. Más forgatókönyvet azonban nem említett. A kormányfő még aznap úgy reagált Florin Cîțu bejelentésére, hogy „korai még minden nyilatkozat a nyugdíjak témájában”.
„Amikor meglesz a féléves jelentés a gazdaság állapotáról, amikor meglesz a prognózis az elkövetkező időszakra – mind az Előrejelzési Bizottságé, mind az Európai Bizottságé –, akkor hozzuk meg ezt a döntést. Amikor eldöntjük, bejelentjük. Annyit mondhatok, hogy a nyugdíjak nőni fognak” – mondta akkor a miniszterelnök.
Szerda este újságírói kérdésre újfent leszögezte, hogy a bel- és külföldi intézmények előrejelzése függvényében döntenek majd a nyugdíjemelésről. Amikor pedig arról faggatták, hogy létezik-e az a forgatókönyv, ami szerint mindössze 10 százalékos emelést hajtanának végre idén ősszel, Orban közölte: létezik ez a forgatókönyv, mint ahogy a „progresszív emelésé” is.
– fogalmazott a kormányfő.

„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
A különböző nemzetközi pénzintézetek, hitelminősítők viszont már jóval a koronavírus-járvány és az azzal karöltve érkező gazdasági válság előtt arra figyelmeztették a bukaresti kormányt, hogy a román gazdaság állása ezt nem teszi lehetővé.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői közben már korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a nemzeti liberális párti (PNL) kormány ellen, ha a kabinet szeptembertől nem emeli 40 százalékkal a nyugdíjakat. „Ha csak egy vesszőnyit változtatnak a nyugdíjtörvényben, bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Olguța Vasilescu, aki a munkaügyi tárca vezetője volt a jogszabály elfogadásakor.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
2 hozzászólás