Fotó: Gábos Albin
„Szupertitkos” még mindig, hogy mekkora mértékű lehet a szeptemberben esedékes nyugdíjemelés. „Annyival fogjuk emelni, hogy ne legyen szükség bankjegyek nyomtatására” – jelentette ki a témában elhangzott vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Ludovic Orban kormányfő.
2020. június 22., 15:352020. június 22., 15:35
2020. június 22., 15:402020. június 22., 15:40
Továbbra sem lehet tudni, hogy mennyivel nőhetnek szeptemberben a nyugdíjak Romániában, annyi viszont most már egészen biztos, hogy elmarad az akkor még kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott, a parlament által még tavaly nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos emelés. Ludovic Orban miniszterelnök legalábbis határozottan leszögezte ezt vasárnap esti televíziós interjújában.
– jelentette ki a kormányfő a România Tv hírcsatorna műsorában. Arra a kérdésre, hogy mégis hány százalékos nyugdíjemelés jöhet szóba, nem kívánt válaszolni. „Egyelőre nem lehet nyilvánosan bejelenteni azt, hogy hány százalékkal. Persze, a pénzügyminiszter bejelentett 10 százalékot… Olyan, mint egy vállalkozásnál, ha csökkennek a bevételek, nem emelhetsz fizetést. Az államháztartás és a nyugdíjalap bevételei most jelentősen csökkentek. Előfordulhat, hogy idén nem lesz gazdasági növekedésünk, hanem visszaesés lesz. Ilyen körülmények között nem lehet gúnyt űzni az emberekből, és olyasmiket ígérni nekik, amit aztán nem lehet megvalósítani” – jelentette ki Orban.
Amikor pedig a műsorvezető arról faggatta, hogy mégis mikorra érhetné el az emelés üteme a 40 százalékot, a miniszterelnök azt mondta, ilyen léptékű emelést még olyan körülmények között is nehéz lett volna gyakorlatba ültetni, ha Románia gazdasági helyzete kedvező lenne.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a nemzeti liberális párti (PNL) kormány tagjai – köztük Ludovic Orban kormányfő és Florin Cîțu pénzügyminiszter – a tavalyi év végén és az idei év elején is váltig hangoztatták, hogy a 2020-as évi állami költségvetésbe belefoglalták a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjemelést, és az intézkedés „nem fog költségvetési apokalipszist” okozni. Tény, hogy a nemzetközi pénzintézetek, illetve a Román Nemzeti Bank (BNR) elemzői is már a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt arra figyelmeztették az Orban-kabinetet, hogy a 40 százalékos nyugdíjemelés nyomán nem lehetne kordában tartani az amúgy is a megengedettnél nagyobb államháztartási hiányt.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő tavaly július elején hirdette ki az azóta megbukott szociálliberális kormány által elfogadott, alkotmánybírósági döntés után újratárgyalt nyugdíjtörvényt. A jogszabály értelmében fokozatosan nő a nyugdíjpont értéke: 2019. szeptember elsejétől 1265 lejre, 2020. szeptember elsejétől 1775 lejre, 2021. szeptember elsejétől pedig 1875 lejre emelkedik.
Közben az alkotmánybírósághoz fordul a kormány a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési támogatás megduplázását előíró törvény kapcsán – jelentette be hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök. Hozzátette, a kormány már több ízben „nyert” az alkotmánybíróságon olyan törvénytervezetek esetében, amelyek nem tüntették fel a finanszírozási forrásokat bizonyos intézkedések gyakorlatba ültetéséhez, így nem is lehet őket gyakorlatba ültetni.
Mint ismeretes, a képviselőház májusban elutasította a 2020/2-es sürgősségi kormányrendeletet, amely augusztus elsejére halasztotta a gyermekpénz megduplázásának határidejét. Orban újfent nyomatékosította, hogy pénzügyileg az
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kétszeresére emeljük a gyermeknevelési támogatás értékét” – jelentette ki a miniszterelnök amúgy a România Tv hírcsatorna vasárnap esti műsorában is, amikor a témáról faggatták. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy próbálnak megoldást találni, esetleg egy ütemtervet kidolgozni, aminek a mentén a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedhet az állami támogatás értéke.
Amint arról korábban beszámoltunk, a gyermeknevelési pótlék megkétszerezését előíró törvénynek már februárban hatályba kellett volna lépnie, a parlament által tavaly – a kormányzó liberálisok (PNL) ellenkezése közepette – megszavazott jogszabályt Klaus Iohannis államfő január közepén hirdette ki. Bár az államfő akkor azt mondta, hogy a kormánynak megoldást kell találnia az előírtak végrehajtására, az Orban-kabinet augusztusra halasztotta a pótlék megduplázásának gyakorlatba ültetését.
A miniszterelnök viszont már egy hónappal ezelőtt így nyilatkozott: „A támogatás megkétszerezése a parlament szuperpopulista döntése volt, amely fenntarthatatlan, gazdaságilag megalapozatlan. Az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása jelenleg 7,3 milliárd lej lenne. Honnan találjunk ekkora összeget?”. Mint ismeretes, a törvény értelmében 300 lejre nőne a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás