A szaktárca vezérigazgatója, Costin Lianu elmagyarázta, hogy a bérmunka háttérbe szorulása derűlátásra ad okot, mivel ez a gazdasági növekedés egyik jeleként is felfogható. A szakember szerint a nyugat-európai vállalkozók azért juttatnak egyre kevesebb bérmunkát a romániai cégeknek, mert időközben a hazai munkaköltségek növekedtek, ami a munkások fizetésére is kihatott. Eddigi romániai partnerét ma egyre több külföldi cseréli fel valamelyik olcsóbban dolgozó ázsiai vállalkozóra.
Míg 2005-ben a román export majdnem felét a lohn-rendszerben gyártott termékek tették ki, ez az arány 2006-ban 49-ről 46 százalékra csökkent. A statisztikai előrejelzések az idénre újabb két-három százalékos visszaesést jósolnak. Lianu szerint az lenne az ideális, ha Románia mielőbb a nyugati államok mintegy 33 százalékos szintjére szorítaná vissza a lohnból származó exportok bevételét. Szintén fejlődésként értékelhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb bérmunkát az amúgy is gyengén fizetett könynyűiparban végezték, mára teljesen átbillent a mérleg nyelve a nehézipar javára. „A 90-es évek vége felé a kivitelek 33 százalékát a textil- és a bőripar biztosította, míg az autó- és gépipar alig 22 százalékát fedte le. Mára ez az arány megfordult” – mondta el Costin Lianu. Adatai szerint mára nem a moldvai megyék készruhagyárai, hanem a Renault által megvásárolt piteºti-i Dacia vezeti a lohn-piacot. Szintén jelentős előrelépést könyvelhettek el Hargita és Kovászna megye bérmunkát végző számítástechnikai és műanyagfröccsentő cégei is.
A lohn-rendszer leépülésének hátulütője is van. Winkler Gyula szerint az a cég, amely tíz-tizenöt évig kimondottan csak a kevés, de biztos nyereséget jelentő bérmunkára építette üzleti stratégiáját, most könnyen a csőd szélére sodródhat. A lohn-rendszer öszszeomlása leginkább az ország keleti részét érintette. Míg Bukarestben és az ország további 35 megyéjében a 2006-os export közel 5 százalékkal haladta meg a 2005-ös kivitelek arányát, az elmúlt év öt moldvai és egy havasalföldi megyében visszaesést hozott.
Sz. E.
Bukarest és a nyugati megyék vezetnek
A 2006-os export jelentős részét (20,18 százalékát) fővárosi cégek bonyolították, messzemenően megelőzve a Temes megyei vállalkozásokat. A bánsági megye a kivitel 7,86 százalékát, míg a harmadik helyet elfoglaló Argeº az 5,67 százalékát tudhatja magáénak. A negyedik helyen Arad áll 5,07 százalékkal. A többi erdélyi megye – a 32., 33. ,illetve 40. helyen kullogó Hargita, Kovászna és Krassó-Szörény kivételével – a rangsor első felében található.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.