Szoptató mangalicakoca. A házi disznóhúsra továbbra is nagy a kereslet
Fotó: Makkay József
Jelentős mértékben szűkíti a támogatásra jogosultak körét idén a román mezőgazdasági minisztérium sertéstenyésztőket célzó pályázati programja. Falugazdásszal és sertéstartó agrárvállalkozóval vettük számba a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely számottevő hátrányt jelent a háztáji disznótartás jövője szempontjából.
2024. március 06., 18:522024. március 06., 18:52
Idén is pályázhatnak de minimis támogatásra a báznai és mangalica sertést nevelő gazdák. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium közvitára bocsátotta a rendeletet, hamarosan sor kerül az elfogadására. Ezt követően lehet benyújtani az igényléseket a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
A román állami dotációt csak vállalkozói formában tevékenykedő sertéstartó gazdák, illetve olyan cégek igényelhetik, amelyek rendelkeznek a sertéstelep működtetéséhez a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyével, és egy szakegyesület tagjaként igazolni tudják a sertések törzskönyvezését. A lehívható pénzösszeg másik feltétele, hogy az állattartó gazda a program keretében minden koca után év végéig négy malacot értékesítsen.
A Fecső-család értékesítésre váró mangalicamalacai
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A támogatási lehetőséggel kapcsolatban Sinka Arnold vidékfejlesztési szakember, a három székely megyében a mangalicatenyésztő gazdák szakmai tájékoztatását felvállaló falugazdász a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a több éve működő támogatást idén nagyon kevés sertéstartó gazda igényelheti.
A sertéstartást szabályozó, 2023-ban megjelent 122-es számú törvény előírásai szerint ez azt jelenti, hogy a sertéstelep működését a hatóságok akkor engedélyezik, ha a gazdaság biobiztonsági zónával rendelkezik” – összegzi a kizáró jellegű feltételeket a szakember.
Az Udvarhelyszéken mangalicatenyésztéssel is foglalkozó Sinka Arnold jelenleg tíz kocát tart és azok szaporulatát neveli. Tapasztalata szerint a gazdák többsége nem vág bele azoknak a szigorú hatósági feltételeknek a teljesítésébe, amit az állam elvár tőlük. Az állatorvosok egyelőre elnézőek és kivárnak, de a törvény betartatására még az idén sor kerül. Sinka szerint ez azzal fog járni, hogy a legtöbb háztáji kisgazdaságban megszűnik a disznótartás, és megmaradnak az agrárvállalkozói keretben létrehozott állattelepek.
ugyanakkor kevesen akarnak mezőgazdasági tevékenység űzése érdekében vállalkozást létrehozni.
A disznótartást szabályozó törvény szerint a sertéstelepet teljesen el kell különíteni a porta többi részétől kerítéssel, ahova más állat nem juthat be. A gazdának lábfertőtlenítőt és öltözőhelyiséget kell használnia, ha viszont nagyobb számú állományban gondolkodik, fürdő, zuhanyzó is szükséges. Aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, nem értékesíthet állatot, és nem kaphat fülszámot sem a malacok számára. Ha viszont feketén vállalja az állattartást, akkor tetemes büntetést kockáztat.
„Akárhogy is nézzük, az új törvénnyel a háztáji disznótartásnak vége szakad. Ugyanakkor uniós pályázatból több disznófarm épül a székelyföldi megyékben, így ezek fogják átvenni a háztáji kisgazdaságok helyét” – vonja le a végkövetkeztetést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza.
Terülj-terülj asztalkám. A mangalicaszalonna prémium terméknek számít
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A három székelyföldi megyében egyébként mindössze 3-4 mangalicatartó gazdaság juthat kocatartási támogatáshoz, mindössze ennyien felelnek meg a szigorú követelményeknek. Közöttük van a legnagyobb Hargita megyei mangalicafarm tulajdonosa, a parajdi Fecső Attila, aki családi gazdaságában 250 állatot tart, ebből 41 koca és egy apaállat. Három éve igénylik a tenyésztésre járó támogatást, ennek köszönhetően évente sok malacot értékesítettek a környékbeli gazdák és állattelepek számára.
A 2010 óta mangalicatartással foglalkozó székelyföldi család szerint az évek során rengeteg pénzt kellett befektetni a farmba, ami az idei állategészségügyi szigorításokkal élvonalbeli farmmá emelte a gazdaságot.
Fecső Attila portálunknak elmondta, hogy prémiumtermékről van szó, ami egy viszonylag szűk körnek szól, mert a többség számára a hús ára nehezen megfizethető. Mivel az afrikai sertéspestis romániai térhódítása óta külföldre nem lehet élő sertést vagy sertéshúst szállítani, kizárólag a romániai piacra szorítkozhatnak, ahol kezd kialakulni egy tudatos vásárlóréteg, amely rendszeresen veszi a mangalicahúst.
A Fecső-telepen számos hústermék készül a disznóból
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A különböző erdélyi versenyeken számos kitüntetést elnyert termékeik azt mutatják, hogy a mangalicahús piaca felívelőben van Romániában is. A gond csak az, hogy
Fecső Attila szerint az új disznótartási előírásokat a kisgazdaságban is lehetne érvényesíteni, de ha a gazda utánaszámol, hamar rájön, hogy bizonyos szint, bizonyos állatlétszám alatt nem éri meg a befektetés. Erre csak azoknak van esélyük, akik vállalkozóként tekintenek a sertéstenyésztésre.
Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!