Szoptató mangalicakoca. A házi disznóhúsra továbbra is nagy a kereslet
Fotó: Makkay József
Jelentős mértékben szűkíti a támogatásra jogosultak körét idén a román mezőgazdasági minisztérium sertéstenyésztőket célzó pályázati programja. Falugazdásszal és sertéstartó agrárvállalkozóval vettük számba a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely számottevő hátrányt jelent a háztáji disznótartás jövője szempontjából.
2024. március 06., 18:522024. március 06., 18:52
Idén is pályázhatnak de minimis támogatásra a báznai és mangalica sertést nevelő gazdák. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium közvitára bocsátotta a rendeletet, hamarosan sor kerül az elfogadására. Ezt követően lehet benyújtani az igényléseket a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
A román állami dotációt csak vállalkozói formában tevékenykedő sertéstartó gazdák, illetve olyan cégek igényelhetik, amelyek rendelkeznek a sertéstelep működtetéséhez a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyével, és egy szakegyesület tagjaként igazolni tudják a sertések törzskönyvezését. A lehívható pénzösszeg másik feltétele, hogy az állattartó gazda a program keretében minden koca után év végéig négy malacot értékesítsen.
A Fecső-család értékesítésre váró mangalicamalacai
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A támogatási lehetőséggel kapcsolatban Sinka Arnold vidékfejlesztési szakember, a három székely megyében a mangalicatenyésztő gazdák szakmai tájékoztatását felvállaló falugazdász a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a több éve működő támogatást idén nagyon kevés sertéstartó gazda igényelheti.
A sertéstartást szabályozó, 2023-ban megjelent 122-es számú törvény előírásai szerint ez azt jelenti, hogy a sertéstelep működését a hatóságok akkor engedélyezik, ha a gazdaság biobiztonsági zónával rendelkezik” – összegzi a kizáró jellegű feltételeket a szakember.
Az Udvarhelyszéken mangalicatenyésztéssel is foglalkozó Sinka Arnold jelenleg tíz kocát tart és azok szaporulatát neveli. Tapasztalata szerint a gazdák többsége nem vág bele azoknak a szigorú hatósági feltételeknek a teljesítésébe, amit az állam elvár tőlük. Az állatorvosok egyelőre elnézőek és kivárnak, de a törvény betartatására még az idén sor kerül. Sinka szerint ez azzal fog járni, hogy a legtöbb háztáji kisgazdaságban megszűnik a disznótartás, és megmaradnak az agrárvállalkozói keretben létrehozott állattelepek.
ugyanakkor kevesen akarnak mezőgazdasági tevékenység űzése érdekében vállalkozást létrehozni.
A disznótartást szabályozó törvény szerint a sertéstelepet teljesen el kell különíteni a porta többi részétől kerítéssel, ahova más állat nem juthat be. A gazdának lábfertőtlenítőt és öltözőhelyiséget kell használnia, ha viszont nagyobb számú állományban gondolkodik, fürdő, zuhanyzó is szükséges. Aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, nem értékesíthet állatot, és nem kaphat fülszámot sem a malacok számára. Ha viszont feketén vállalja az állattartást, akkor tetemes büntetést kockáztat.
„Akárhogy is nézzük, az új törvénnyel a háztáji disznótartásnak vége szakad. Ugyanakkor uniós pályázatból több disznófarm épül a székelyföldi megyékben, így ezek fogják átvenni a háztáji kisgazdaságok helyét” – vonja le a végkövetkeztetést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza.
Terülj-terülj asztalkám. A mangalicaszalonna prémium terméknek számít
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A három székelyföldi megyében egyébként mindössze 3-4 mangalicatartó gazdaság juthat kocatartási támogatáshoz, mindössze ennyien felelnek meg a szigorú követelményeknek. Közöttük van a legnagyobb Hargita megyei mangalicafarm tulajdonosa, a parajdi Fecső Attila, aki családi gazdaságában 250 állatot tart, ebből 41 koca és egy apaállat. Három éve igénylik a tenyésztésre járó támogatást, ennek köszönhetően évente sok malacot értékesítettek a környékbeli gazdák és állattelepek számára.
A 2010 óta mangalicatartással foglalkozó székelyföldi család szerint az évek során rengeteg pénzt kellett befektetni a farmba, ami az idei állategészségügyi szigorításokkal élvonalbeli farmmá emelte a gazdaságot.
Fecső Attila portálunknak elmondta, hogy prémiumtermékről van szó, ami egy viszonylag szűk körnek szól, mert a többség számára a hús ára nehezen megfizethető. Mivel az afrikai sertéspestis romániai térhódítása óta külföldre nem lehet élő sertést vagy sertéshúst szállítani, kizárólag a romániai piacra szorítkozhatnak, ahol kezd kialakulni egy tudatos vásárlóréteg, amely rendszeresen veszi a mangalicahúst.
A Fecső-telepen számos hústermék készül a disznóból
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A különböző erdélyi versenyeken számos kitüntetést elnyert termékeik azt mutatják, hogy a mangalicahús piaca felívelőben van Romániában is. A gond csak az, hogy
Fecső Attila szerint az új disznótartási előírásokat a kisgazdaságban is lehetne érvényesíteni, de ha a gazda utánaszámol, hamar rájön, hogy bizonyos szint, bizonyos állatlétszám alatt nem éri meg a befektetés. Erre csak azoknak van esélyük, akik vállalkozóként tekintenek a sertéstenyésztésre.
Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!