Leépül a háztáji sertéstenyésztés, az állam elsősorban a vállalkozókat tekinti partnerének

A román állami dotációt csak vállalkozói formában tevékenykedő sertéstartó gazdák, illetve olyan cégek igényelhetik, amelyek rendelkeznek a sertéstelep működtetéséhez a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyével, és egy szakegyesület tagjaként igazolni tudják a sertések törzskönyvezését. A lehívható pénzösszeg másik feltétele, hogy az állattartó gazda a program keretében minden koca után év végéig négy malacot értékesítsen.

A sertéstartást szabályozó, 2023-ban megjelent 122-es számú törvény előírásai szerint ez azt jelenti, hogy a sertéstelep működését a hatóságok akkor engedélyezik, ha a gazdaság biobiztonsági zónával rendelkezik” – összegzi a kizáró jellegű feltételeket a szakember.

Az Udvarhelyszéken mangalicatenyésztéssel is foglalkozó Sinka Arnold jelenleg tíz kocát tart és azok szaporulatát neveli. Tapasztalata szerint a gazdák többsége nem vág bele azoknak a szigorú hatósági feltételeknek a teljesítésébe, amit az állam elvár tőlük. Az állatorvosok egyelőre elnézőek és kivárnak, de a törvény betartatására még az idén sor kerül. Sinka szerint ez azzal fog járni, hogy a legtöbb háztáji kisgazdaságban megszűnik a disznótartás, és megmaradnak az agrárvállalkozói keretben létrehozott állattelepek.

ugyanakkor kevesen akarnak mezőgazdasági tevékenység űzése érdekében vállalkozást létrehozni.

A disznótartást szabályozó törvény szerint a sertéstelepet teljesen el kell különíteni a porta többi részétől kerítéssel, ahova más állat nem juthat be. A gazdának lábfertőtlenítőt és öltözőhelyiséget kell használnia, ha viszont nagyobb számú állományban gondolkodik, fürdő, zuhanyzó is szükséges. Aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, nem értékesíthet állatot, és nem kaphat fülszámot sem a malacok számára. Ha viszont feketén vállalja az állattartást, akkor tetemes büntetést kockáztat.

„Akárhogy is nézzük, az új törvénnyel a háztáji disznótartásnak vége szakad. Ugyanakkor uniós pályázatból több disznófarm épül a székelyföldi megyékben, így ezek fogják átvenni a háztáji kisgazdaságok helyét” – vonja le a végkövetkeztetést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza.

Fecső Attila portálunknak elmondta, hogy prémiumtermékről van szó, ami egy viszonylag szűk körnek szól, mert a többség számára a hús ára nehezen megfizethető. Mivel az afrikai sertéspestis romániai térhódítása óta külföldre nem lehet élő sertést vagy sertéshúst szállítani, kizárólag a romániai piacra szorítkozhatnak, ahol kezd kialakulni egy tudatos vásárlóréteg, amely rendszeresen veszi a mangalicahúst.

Fecső Attila szerint az új disznótartási előírásokat a kisgazdaságban is lehetne érvényesíteni, de ha a gazda utánaszámol, hamar rájön, hogy bizonyos szint, bizonyos állatlétszám alatt nem éri meg a befektetés. Erre csak azoknak van esélyük, akik vállalkozóként tekintenek a sertéstenyésztésre.

korábban írtuk

Törvény és pénz is van a hanyatló romániai sertéságazat megmentésére

Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.

korábban írtuk

Megmarad a háztáji disznótartás, de élőállatot csak hatósági engedéllyel rendelkező gazdaságból lehet forgalmazni

Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.