Szoptató mangalicakoca. A házi disznóhúsra továbbra is nagy a kereslet
Fotó: Makkay József
Jelentős mértékben szűkíti a támogatásra jogosultak körét idén a román mezőgazdasági minisztérium sertéstenyésztőket célzó pályázati programja. Falugazdásszal és sertéstartó agrárvállalkozóval vettük számba a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely számottevő hátrányt jelent a háztáji disznótartás jövője szempontjából.
2024. március 06., 18:522024. március 06., 18:52
Idén is pályázhatnak de minimis támogatásra a báznai és mangalica sertést nevelő gazdák. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium közvitára bocsátotta a rendeletet, hamarosan sor kerül az elfogadására. Ezt követően lehet benyújtani az igényléseket a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál.
A román állami dotációt csak vállalkozói formában tevékenykedő sertéstartó gazdák, illetve olyan cégek igényelhetik, amelyek rendelkeznek a sertéstelep működtetéséhez a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal engedélyével, és egy szakegyesület tagjaként igazolni tudják a sertések törzskönyvezését. A lehívható pénzösszeg másik feltétele, hogy az állattartó gazda a program keretében minden koca után év végéig négy malacot értékesítsen.
A Fecső-család értékesítésre váró mangalicamalacai
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A támogatási lehetőséggel kapcsolatban Sinka Arnold vidékfejlesztési szakember, a három székely megyében a mangalicatenyésztő gazdák szakmai tájékoztatását felvállaló falugazdász a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a több éve működő támogatást idén nagyon kevés sertéstartó gazda igényelheti.
A sertéstartást szabályozó, 2023-ban megjelent 122-es számú törvény előírásai szerint ez azt jelenti, hogy a sertéstelep működését a hatóságok akkor engedélyezik, ha a gazdaság biobiztonsági zónával rendelkezik” – összegzi a kizáró jellegű feltételeket a szakember.
Az Udvarhelyszéken mangalicatenyésztéssel is foglalkozó Sinka Arnold jelenleg tíz kocát tart és azok szaporulatát neveli. Tapasztalata szerint a gazdák többsége nem vág bele azoknak a szigorú hatósági feltételeknek a teljesítésébe, amit az állam elvár tőlük. Az állatorvosok egyelőre elnézőek és kivárnak, de a törvény betartatására még az idén sor kerül. Sinka szerint ez azzal fog járni, hogy a legtöbb háztáji kisgazdaságban megszűnik a disznótartás, és megmaradnak az agrárvállalkozói keretben létrehozott állattelepek.
ugyanakkor kevesen akarnak mezőgazdasági tevékenység űzése érdekében vállalkozást létrehozni.
A disznótartást szabályozó törvény szerint a sertéstelepet teljesen el kell különíteni a porta többi részétől kerítéssel, ahova más állat nem juthat be. A gazdának lábfertőtlenítőt és öltözőhelyiséget kell használnia, ha viszont nagyobb számú állományban gondolkodik, fürdő, zuhanyzó is szükséges. Aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, nem értékesíthet állatot, és nem kaphat fülszámot sem a malacok számára. Ha viszont feketén vállalja az állattartást, akkor tetemes büntetést kockáztat.
„Akárhogy is nézzük, az új törvénnyel a háztáji disznótartásnak vége szakad. Ugyanakkor uniós pályázatból több disznófarm épül a székelyföldi megyékben, így ezek fogják átvenni a háztáji kisgazdaságok helyét” – vonja le a végkövetkeztetést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza.
Terülj-terülj asztalkám. A mangalicaszalonna prémium terméknek számít
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A három székelyföldi megyében egyébként mindössze 3-4 mangalicatartó gazdaság juthat kocatartási támogatáshoz, mindössze ennyien felelnek meg a szigorú követelményeknek. Közöttük van a legnagyobb Hargita megyei mangalicafarm tulajdonosa, a parajdi Fecső Attila, aki családi gazdaságában 250 állatot tart, ebből 41 koca és egy apaállat. Három éve igénylik a tenyésztésre járó támogatást, ennek köszönhetően évente sok malacot értékesítettek a környékbeli gazdák és állattelepek számára.
A 2010 óta mangalicatartással foglalkozó székelyföldi család szerint az évek során rengeteg pénzt kellett befektetni a farmba, ami az idei állategészségügyi szigorításokkal élvonalbeli farmmá emelte a gazdaságot.
Fecső Attila portálunknak elmondta, hogy prémiumtermékről van szó, ami egy viszonylag szűk körnek szól, mert a többség számára a hús ára nehezen megfizethető. Mivel az afrikai sertéspestis romániai térhódítása óta külföldre nem lehet élő sertést vagy sertéshúst szállítani, kizárólag a romániai piacra szorítkozhatnak, ahol kezd kialakulni egy tudatos vásárlóréteg, amely rendszeresen veszi a mangalicahúst.
A Fecső-telepen számos hústermék készül a disznóból
Fotó: Facebook/Fecső Attila
A különböző erdélyi versenyeken számos kitüntetést elnyert termékeik azt mutatják, hogy a mangalicahús piaca felívelőben van Romániában is. A gond csak az, hogy
Fecső Attila szerint az új disznótartási előírásokat a kisgazdaságban is lehetne érvényesíteni, de ha a gazda utánaszámol, hamar rájön, hogy bizonyos szint, bizonyos állatlétszám alatt nem éri meg a befektetés. Erre csak azoknak van esélyük, akik vállalkozóként tekintenek a sertéstenyésztésre.
Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!