2009. február 24., 09:542009. február 24., 09:54
A cseh korona, a lengyel zloty és a forint is erősödött a bejelentések hatására, 1–3 százalék körüli mértékben. A forint 3 százalékos javulását az is támogatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tegnapi kamatdöntésével változatlanul, 9,5 százalékon hagyta alapkamatát.
A Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, Mugur Isărescu tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, a jegybank készen áll közbelépni, hogy megelőzze az árfolyam esetleges destabilizáló mozgásait, ugyanis úgy látja, hogy megalapozatlan a lej utóbbi napokban tapasztalt elértéktelenedése.
„A cseh korona, a forint, a lengyel zloty és a lej jelentősen veszítettek értékükből az euróhoz képest az év elejétől” – hangsúlyozta Isărescu. Hozzátette: a jelen időszak távol áll attól, hogy természetes folyamatnak lehessen nevezni, hisz a közvetítés visszaszorult, és jóval nehezebb a finanszírozás, ebben a helyzetben pedig szükséges beavatkozni az árfolyam alakulásába. Ám ezt szerinte ésszerűen kell megtenni. Az év elejétől a lej 7,48 százalékkal gyengült az euróhoz képest a BNR által a tavaly bejelentett utolsó árfolyamhoz viszonyítva, és Isărescu szerint nem zárható ki az árfolyam újabb emelkedése sem.
Zdenek Tuma cseh jegybankelnök Prágában kijelentette, hogy a korona eddigi gyengülését nem támasztják alá a gazdasági alapok. A lengyel jegybank elnöke, Slawomir Skryzpek azt mondta, hogy a bank kész megtenni azokat a lépéseket, melyek révén megelőzhető a lengyel gazdasági helyzet további romlása. Mint elhangzott: a makrogazdasági helyzet nem indokolja a zloty árfolyamának nagy romlását.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András a bank hétfői kamatdöntése után azt mondta, hogy „a monetáris tanács ezentúl is figyelembe veszi a pénzügyi stabilitás szükségességét”. Utalt arra is, hogy a térségi központi bankok vezetői a múlt héten konzultáltak egymással, a témák közül az euróövezeti csatlakozást említette.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.