2007. március 23., 00:002007. március 23., 00:00
A főként romániaiüzletemberekből, informatikusokból állóküldöttséget Porcsalmi Bálint, a távközlésitárca államtitkára vezette. Szerinte a projektazért fontos, mert sokan nem tudják, hogy világszertehasznált romániai megoldások, szoftverekszülettek az utóbbi években. „A RomániaITtöbb mint egységes arculat, együttműködési,partnerségi keret a kormányzat és a magánszféraközött, amelyet a következő lépésbeninnovatív tartalommal kell feltölteni. A stratégiakialakítása önmagában még nem elég,azt is el kell képzelni, hogy a romániai IT-szektorhová fejlődhet a következő öt, illetve tízévben” – fejtette ki bővebben a hannoverisajtótájékoztatón a stratégialényegét, célkitűzéseit PorcsalmiBálint. Elmondta: előnyt jelent, hogy a román termékaz uniós csatlakozás folytán immáreurópai terméknek minősül, viszont szinténa csatlakozásból adódnak a hátrányokis, ugyanis az előállítás és egyébjárulékos költségek várhatóanemelkednek majd. A bérek is növekednek majd, ez pedigazzal is járhat, hogy a külföldi befektetőknek márnem lesz annyira vonzó a román munkapiac. Főleg atevékenység kihelyezésére hat ez majd ki,amely továbbra is meghatározó marad a romániaiIT életében, de másfele tolódnak majd ahangsúlyok. „A romániai IT cégeknek innovatív,sajátos, különleges megoldásokkal kell jelenlennie az európai piacon, és erre a stratégiamegfelelő keretet teremtett” – összegzett Porcsalmi.
Az információtechnológiáravonatkozó márkaexport-stratégiát a Tech21 elnevezésű csoport dolgozta ki a tavalyi év során,tagjai a Távközlési és InformatikaiMinisztérium, valamint a Gazdasági ésKereskedelmi Minisztérium, illetve az IT-vállalatokattömörítő szervezetek voltak. Winkler Gyulakülkereskedelmi ügyekkel megbízott tárcanélküli miniszter szerint a stratégia azértfontos, mivel az információtechnológia területéndolgozó vállalatok egységes elképzelésselléphetnek ki a külföldi piacra. Winkler becsléseiszerint exporttevékenységük a következőévben meghaladhatja az 1 milliárd eurót.
Az információtechnológiaaz egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, az IT-termékekés -szolgáltatások exportja évente 45–50százalékkal emelkedik. 2006-ban a romániai IT&Cszektor 4,8 milliárd eurós forgalmat könyvelhetettel, amely a bruttó hazai termék (GDP) 4,19 százaléka.A romániai szoftverek és szolgáltatásokexportjának értéke tavaly elérte a 380millió eurót; ez az ágazat 2003-ban még180 millió dollárt, 2004-ben 240 millió dollárt,2005-ben 280 millió dollárt hozott. „A romániaiIT-piac már most is a csúcson van. Az elmúltévek növekedése egyértelmű. Romániagazdasági növekedése tavaly 6,7 százalékosvolt, a IT-szektoré több mint 20 százalék.Beállhat pár éven belül stagnálás,hiszen jelenleg nagyon erőteljes a fejlődés, de reméljük,visszaesés nem következik be” – vázolta alehetséges jövőbeni történéseketPorcsalmi. „Erre a területre az állandó változásés fejlődés jellemző. Érvényes ez apiacra és a technológiára is. Ráadásulez a fejlődés kihat az élet és a gazdaságminden területére. A márkaexport-stratégiaönmagában nem elegendő arra, hogy megrajzolja a hazaiIT-piac jövőképét. Mint keret viszont lehetőségetteremt arra, hogy a szakemberekkel és az ipar képviselőivelközösen elképzeljük, mi lesz 7–10 évmúlva a romániai informatikai piaccal, és hogyanszeretnénk alakítani az ágazatot” – fejtetteki a távközlési államtitkár.
B. B. E:
Informatikai Nobel-díj aCeBIT-en
Magától lapoz, éspercenként akár 40 oldalról készítdigitális másolatot egy osztrák fejlesztésűszkenner, amely két további újításmellett elnyerte az Európai Unióinformáció-technológiai nagydíját.Az európai innovációs Nobel-díjkéntis emlegetett European ICT Grand Price-t a CeBIT-en adták át.Az egyik díjazott a ScanRobot nevű digitalizálóautomata, amelyet a bécsi műszaki egyetem kutatóibólösszeállt Treventus nevű vállalkozásfejlesztett ki. A gép emberi beavatkozás nélküllapoz, percenként akár 40 oldal feldolgozásárais képes. Kifejezetten könyvkímélőüzemmódban dolgozik, így régi, nagy értéketképviselő könyvritkaságokat is nyugodtan „rálehet bízni.” A robotgépet több nagy könyvtárbansikerrel használják Ausztriában ésNémetországban. A díjat megkapta a QuickTransitkódoptimalizáló rendszer is, a brit TransitiveCorporation munkája, amely az eltérő operációsrendszerekben a forráskód megváltoztatásanélkül teszi futtathatóvá a programokat. AzEurópai Bizottság díját a Telepo nevűsvéd vállalat Telepo Business Communication Solution3.0 elnevezésű kommunikációsrendszer-integrációsfejlesztése is megkapta. Az újítás hasznaaz, hogy a felhasználó gyorsan és mindeneddiginél olcsóbban férhet hozzá a nekiszánt szöveges és hangüzenetekhez attólfüggetlenül, hogy a világ mely pontján milyentípusú kommunikációs eszközt –telefont, mobiltelefont vagy valamely internetalapú,számítógépen működő szolgáltatást– használ. Az idén először a CeBIT-en átadott,nagy elismerést jelentő innovációs díjra450 termék pályázott.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.