
Fotó: Presidency.ro
A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András.
2018. április 26., 11:152018. április 26., 11:15
2018. április 26., 11:172018. április 26., 11:17
Folytatódott szerdán az adok-kapok a kormánypártok és Klaus Johannis között az egyre magasabbra hágó infláció témájában, miközben az államfő megkezdte a hétfőn beharangozott közvetítést a Dăncilă-kabinet és a jegybank között. A nyilatkozatok özöne azt követően indult újra be, hogy az államelnöki hivatal közölte, Johannis délre a Cotroceni-palotába várja Mugur Isărescu jegybankelnököt és első helyettesét, Florin Georgescut, péntekre pedig találkozóra hívta az éppen Izraelben tartózkodó Viorica Dăncilă kormányfőt is.
mivel az államfő által emlegetett konfliktushelyzet eltúlzott, nincsenek gondok, a miniszterelnök jövő csütörtökön ül majd tárgyalóasztalhoz Isărescuval. Ugyanakkor – tették hozzá a kormány képviselői – Johannis amúgy sem közvetíthetne, hiszen már több ízben egyértelműen a BNR mellett tette le a garast a fennálló nézeteltérések kapcsán.
Mint az államfő és a jegybankelnök találkozóját követően kiadott államfői hivatali közlemény rámutat, a tegnapi egyeztetés során Johannis az árstabilitás biztosításának fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a kormány és a BNR közötti hatékony, kiegyensúlyozott, felelős, Románia gazdasági érdekeit szem előtt tartó együttműködésre van szüksége. Leszögezte: a gazdaságpolitikai kérdések összehangolása nem jelenti azt, hogy az egyik hatóság politikáit alá kell rendelni mások célkitűzéseinek, „azonban a gazdaságpolitikák összességének biztosítania kell a makrogazdasági környezet stabilitását és kiszámíthatóságát”.
A közlemény szerint a találkozón Mugur Isărescu ismertette az áremelkedéseket okozó főbb tényezőket, és azt mondta, a jelentős hatások nem a monetáris politika irányából érkeznek.
Mindenki hibás
Erdei-Dolóczki István
Fotó: Facebook/Erdei-Dolóczki István
A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja kifejtette, a Román Nemzeti Bank „ismeretlen okokból nem támogatja a kormány gazdasági politikáját, ugyanakkor a kormány intézkedéseit a kapkodás jellemzi”. Rámutatott: a fizetésemelések automatikusan növelik az inflációt, hiszen az embereknek több pénzük van, többet költenek, a termelők, kereskedők pedig látva a növekvő keresletet, hogy „van pénz”, megemelik az árakat.
Az alapkamat módosításaival a jegybank beavatkozhat, befolyásolhatja az inflációt is, hiszen ha például csökkenti az irányadó kamatot, olcsóbbak a hitelek. „A kormánynak és a jegybanknak is megvan a felelőssége a kialakult helyzetben. Biztató jel, hogy most először a pénzügyminiszter találkozik a jegybank elnökével, ez természetes kellene hogy legyen, folyamatos kapcsolattartásra, egyeztetésre volna szükség. Hiszen a jegybank független intézmény, de mégis a romániai gazdaság élteti” – mutatott rá a szatmári képviselő. Kifejtette, az optimisták szerint az infláció stabilizálódni fog, míg az ellenzék azt mondja, a helyzet tovább romlik „itt a világvége”. Ő maga úgy látja: a kormány bérpolitikájára jellemző kapkodás bizonytalanságot szül, ilyen például az egészségügyben a pótlékok körül kialakult káosz.
A pótlékokat szabályozó törvény értelmezhető, és az már rossz üzenet, ha egy jogszabály nem egyértelmű” – véli a politikus. Szerinte természetes, hogy mindenki nagyobb fizetést, erősebb pénzt, kevesebb munkát szeretne, a jelenlegi emelkedő infláció nem jó, de abban bízik, hogy ezt sikerül időben megfékezni.
„Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte eközben az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre leszögezte, egyértelműen politikai csatározás zajlik, az infláció növekedése kapcsán egymást próbálják befeketíteni a felek, de „nem akkora a baj, mint ahogy beállítják”.
Szerinte ezek természetes folyamatok, a piacgazdaság lereagálja a történéseket, és ki fog alakulni az egyensúly, tehát nem olyan nagy a gond.
Édler András
Fotó: Kocsis B. János
Amint arról korábban beszámoltunk, hatéves csúcsra, 5 százalékra nőtt márciusban az infláció az előző év harmadik hónapjához mérten. Legutóbb 2013 júniusában regisztráltak ilyen magas inflációt, akkor 5,3 százalékos volt az értéke.
A ROBOR is egyre csak nő
Nemcsak az infláció, hanem az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) egyre nagyobb léptékű emelkedése miatt is zajlik az adok-kapok a kormánypártok és a román jegybank között. Tegnap, miután három és fél éves csúcsra, 2,42 százalékra nőtt a háromhavi ROBOR, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: „nem a kormány vagy a minisztérium hatáskörébe tartozik a ROBOR piaci szintje. A nemzeti banké”. Mint mondta, a téma a kormányfő és a jegybank vezetősége közötti jövő heti találkozón is szóba kerül.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!