
Közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatja a nemzetpolitikai államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások éve keretében – közölte Potápi Árpád János pénteken Budapesten.
2017. október 27., 13:172017. október 27., 13:17
A nemzetpolitikai államtitkár sajtótájékoztatón ismertette a külhoni magyar családi vállalkozások és fiatal vállalkozók támogatását és együttműködését célzó pályázatok eredményeit. Elmondta: az eredeti keretösszeg 830 millió forint volt, de a pályázatok nagy száma miatt ezt megemelték.
A július végi határidőig 476 kérelem érkezett családi vállalkozásoktól. Ezek közül 124 pályázatot támogatnak, több mint 665 millió forinttal. A nem mezőgazdasági tevékenységet folytatók 4-6 millió forintra, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók 4-4,5 millió forintra nyújthattak be kérelmet. A külhoni magyar induló fiatal vállalkozóktól 325 pályázatot regisztráltak, és 42 vállalkozót segítenek mintegy 122 millió forinttal. A vállalkozások 2-3 millió forintra pályázhattak.
Az együttműködést célzó felhívásra 73-an pályáztak, és 19 projekt közel 100 millió forintos kerethez juthat, nem mezőgazdasági tevékenységnél 4-6 millió forintot, mezőgazdaságinál 4-4,5 millió forintot lehetett igényelni – közölte Potápi Árpád János, aki jelezte: összességében minden ötödik pályázatot támogatják. A nyerteseket értesítették, az érintettek a szerződéskötések után még idén hozzájuthatnak a támogatásokhoz.
Kifejtette: érkeztek pályázatok a szolgáltatóipar, az állat- és növénytermesztés, feldolgozóipar, egészségügy, vendéglátás-turizmus, kutatás-fejlesztés, borászat, kereskedelem területéről egyaránt. Az elbíráláskor többek között figyelembe vették a projekt innovatív jellegét, a fejlesztés régiós hiánypótló voltát, a rövid, közép- és hosszú távú célokat, azt, hogy hozzájárulhat-e további munkaerő alkalmazásához, illetve a nemzetpolitikai célok teljesüléséhez.
Kiemelte: a külhoni magyar vállalkozók több mint 90 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. A vállalkozások mérete, a foglalkoztatottak száma régiónként eltérő, az átlag 4-5 fő, Vajdaságban ez egy kicsit magasabb. Potápi Árpád János rámutatott: ha őket támogatják, a magyar családok jövőjét is segítik. Hozzátette: a külhoni magyar területeken legkevésbé a vállalkozók gondolkodnak abban, hogy elhagyják szülőföldjüket. Támogatásukkal így a nemzet megtartó ereje is nagyobb lehet egy-egy a régiónak – hangsúlyozta. Jelezte: a pályázati nyerteseknek őszi Kárpát-medencei körúton biztosítanak – szakmai partnerük a Design Terminál segítségével – mentorálást a projektek sikeres megvalósításához.
Felvidéken november 17-én, Vajdaságban november 22-én, Kárpátalján november 30-án, Erdélyben december 6-7-én és december 13-án tartanak találkozókat.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!