
Fotó: Boda L. Gergely
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem egyfajta regisztrációs adóként fog visszatérni idén a környezetvédelmi bélyegilleték, hanem egy olyan adó formáját ölti majd, amelyet valamennyi autótulajdonosra kivetnek, összegét pedig a gépkocsi károsanyag-kibocsátása határozza meg.
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
Erről Cristian Muntean, a Független Autószervizek Szövetségének (ASSAI) elnöke beszélt – az Economica.net gazdasági hírportál által idézett nyilatkozat a legfrissebb és a legkonkrétabb a témában.
– részletezte a terveket a szakember, aki a portál szerint közel áll az új adóról szóló tárgyalásokhoz. Példaként elmondta, az Euro 1-es, illetve az Euro-szabványoknak nem megfelelő autók adója lesz a legnagyobb, évi 200 euró körüli, miközben az Euro 5-ös vagy 6-os szabványnak megfelelő személygépkocsik tulajdonosainak évi 50 euró körüli összeget kell majd fizetniük. Ahogy újabb autók jelennek meg, úgy nő a régebbiekre kivetett adó.
Muntean rámutat, a körvonalazódó új szabályozás alapján hiába sietettek tavaly az emberek a bélyegilleték felfüggesztése nyomán mielőbb forgalomba íratni külföldről behozott használt autójukat, nem fogják megúszni az adózást, s
Amint arról beszámoltunk, Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a múlt év végén, a költségvetés szakbizottsági vitáján úgy nyilatkozott, hogy valamikor március-áprilisban érkezhet a gépjárművek bejegyzésekor kért környezetvédelmi bélyegilleték új formája, arról azonban, hogyan fog kinézni az új regadó, azt mondta, még ő sem tudja.
„A Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését valamikor március-áprilisban fogadjuk el. Remélem, hogy addig meglesz a környezetvédelmi bélyegilleték helyettesítője, ami megfelel az európai irányelveknek” – idézte Gavrilescut az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt mondta, szeretnék visszaszorítani a környezetszennyezést.
– szögezte le a zöldtárca vezetője, aki szerint a kibocsátott károsanyagnak kell meghatározónak maradnia.
Mint ismeretes, a regadót Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vetették ki, az akkori kormány azt szerette volna elérni, hogy miután megnyílnak a piacok, az ország ne váljon az EU autótemetőjévé. Az Európai Bizottság azonban az adó újragondolására késztette a kabinetet, és bár azóta számtalan formában és számtalan név alatt újra és újra kivetették, a jogszabályokat Brüsszel vagy bíróságok megannyiszor elmeszelték, az államot pedig arra kényszeríttették, hogy térítse meg a befizetett összegeket.
A helyzet oda vezetett, hogy februártól teljesen felfüggesztették az adót, a kormány pedig sürgősségi kormányrendeletben írta elő, hogy az elmúlt tíz évben a regadó valamilyen formájában a lakosság által befizetett összegeket vissza kell adni.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!