
Fotó: Boda L. Gergely
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem egyfajta regisztrációs adóként fog visszatérni idén a környezetvédelmi bélyegilleték, hanem egy olyan adó formáját ölti majd, amelyet valamennyi autótulajdonosra kivetnek, összegét pedig a gépkocsi károsanyag-kibocsátása határozza meg.
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
Erről Cristian Muntean, a Független Autószervizek Szövetségének (ASSAI) elnöke beszélt – az Economica.net gazdasági hírportál által idézett nyilatkozat a legfrissebb és a legkonkrétabb a témában.
– részletezte a terveket a szakember, aki a portál szerint közel áll az új adóról szóló tárgyalásokhoz. Példaként elmondta, az Euro 1-es, illetve az Euro-szabványoknak nem megfelelő autók adója lesz a legnagyobb, évi 200 euró körüli, miközben az Euro 5-ös vagy 6-os szabványnak megfelelő személygépkocsik tulajdonosainak évi 50 euró körüli összeget kell majd fizetniük. Ahogy újabb autók jelennek meg, úgy nő a régebbiekre kivetett adó.
Muntean rámutat, a körvonalazódó új szabályozás alapján hiába sietettek tavaly az emberek a bélyegilleték felfüggesztése nyomán mielőbb forgalomba íratni külföldről behozott használt autójukat, nem fogják megúszni az adózást, s
Amint arról beszámoltunk, Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a múlt év végén, a költségvetés szakbizottsági vitáján úgy nyilatkozott, hogy valamikor március-áprilisban érkezhet a gépjárművek bejegyzésekor kért környezetvédelmi bélyegilleték új formája, arról azonban, hogyan fog kinézni az új regadó, azt mondta, még ő sem tudja.
„A Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését valamikor március-áprilisban fogadjuk el. Remélem, hogy addig meglesz a környezetvédelmi bélyegilleték helyettesítője, ami megfelel az európai irányelveknek” – idézte Gavrilescut az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt mondta, szeretnék visszaszorítani a környezetszennyezést.
– szögezte le a zöldtárca vezetője, aki szerint a kibocsátott károsanyagnak kell meghatározónak maradnia.
Mint ismeretes, a regadót Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vetették ki, az akkori kormány azt szerette volna elérni, hogy miután megnyílnak a piacok, az ország ne váljon az EU autótemetőjévé. Az Európai Bizottság azonban az adó újragondolására késztette a kabinetet, és bár azóta számtalan formában és számtalan név alatt újra és újra kivetették, a jogszabályokat Brüsszel vagy bíróságok megannyiszor elmeszelték, az államot pedig arra kényszeríttették, hogy térítse meg a befizetett összegeket.
A helyzet oda vezetett, hogy februártól teljesen felfüggesztették az adót, a kormány pedig sürgősségi kormányrendeletben írta elő, hogy az elmúlt tíz évben a regadó valamilyen formájában a lakosság által befizetett összegeket vissza kell adni.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
szóljon hozzá!