Nem reális? A kormányzati alkalmazottak szakszervezete keményen bírálja a költségvetés tervezetét
Fotó: Borbély Fanni
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
2026. március 12., 11:362026. március 12., 11:36
A kormányzati alkalmazottak csütörtöki közleménye szerint a költségvetés-tervezet komoly kérdéseket vet fel a gazdasági realizmus és a jogi felelősség tekintetében.
A szakszervezet tagjai „a lakosság által fizetett számviteli optimizmusnak” tartják a tervezetet.
„A költségvetési törvény nem egy számviteli táblázat vagy imázskampány, hanem az az eszköz, amelynek segítségével az állam a gazdasági előrejelzéseket jogi kötelezettségekké alakítja a közkiadásokra vonatkozó valós korlátok között. Ezért
– állítja a SAALG.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szakszervezetek képviselői úgy vélik, hogy „a kozmetikázott statisztikák nem oldják meg a fiskális egyensúlytalanságot”, és bírálják a magánfogyasztás csökkenését és „az európai forrásoktól való függőséget”.
„Ennél is komolyabb probléma, hogy a költségvetés-tervezet nyilvánvaló belső ellentmondást tartalmaz.
A költségvetés kimondja, hogy a beruházások megmentik a gazdasági növekedést, de nem bizonyítja, hogy ezekre a beruházásokra megvan a finanszírozás, az adminisztratív kapacitás és a megvalósításukhoz szükséges reális ütemterv. Az európai forrásoktól való túlzott függőség bizonytalanságot okozhat a tervezett állami beruházások megvalósítását illetően” – állítja a SAALG.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Ugyanakkor a szakszervezetisek bírálják a kormány optimizmusát a bevételek beszedése és a „költségvetési teher elosztásának filozófiája” tekintetében.
„A tervezet elemzése azt mutatja, hogy a fiskális kiigazítás aránytalanul terheli a lakosságot, rontva a reáljövedelmeket, míg az adókedvezmények és adókiadások területét nem értékelik át ugyanolyan szigorúan.
A miniszterelnök, aki soha nem magyarázza meg, miért mond le bevételekről mentességek és ösztönzők révén, csak akkor fordul a néphez, amikor újabb áldozatot kér tőlük” – tette hozzá a SAALG.
A szakszervezetek elégedetlenek a növekvő államadóssággal és kamatköltségekkel is.
„Jelenlegi formájában a Bolojan-kormány által javasolt tervezet azt kockáztatja, hogy statisztikai optimizmuson és társadalmi megszorításokon alapuló költségvetéssé válik, amely törékeny feltételezéseken és a jövedelmük csökkenését tapasztaló lakosság áldozatain alapul” – szögezték le a SAALG képviselői.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Mint arról beszámoltunk,
A kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások – közölte a pénzügyminisztérium.
A dokumentum ugyanakkor több mint 712 milliárd lej összegű hitel felvételét is lehetővé teszi, hogy haladni tudjanak a tervezett beruházások.
Eközben szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miután – mint ismeretes – Románia technikai recesszióba süllyedt.
A költségvetés 6,5 százalékos éves inflációs rátával számol.
A nyugdíjak továbbra is befagyasztva maradnak, a nyugdíjpont 81 lej szinten marad. Az átlagos nettó havi bért eközben 5555 lejre becsülik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!