
Nem reális? A kormányzati alkalmazottak szakszervezete keményen bírálja a költségvetés tervezetét
Fotó: Borbély Fanni
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
2026. március 12., 11:362026. március 12., 11:36
A kormányzati alkalmazottak csütörtöki közleménye szerint a költségvetés-tervezet komoly kérdéseket vet fel a gazdasági realizmus és a jogi felelősség tekintetében.
A szakszervezet tagjai „a lakosság által fizetett számviteli optimizmusnak” tartják a tervezetet.
„A költségvetési törvény nem egy számviteli táblázat vagy imázskampány, hanem az az eszköz, amelynek segítségével az állam a gazdasági előrejelzéseket jogi kötelezettségekké alakítja a közkiadásokra vonatkozó valós korlátok között. Ezért
– állítja a SAALG.

A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szakszervezetek képviselői úgy vélik, hogy „a kozmetikázott statisztikák nem oldják meg a fiskális egyensúlytalanságot”, és bírálják a magánfogyasztás csökkenését és „az európai forrásoktól való függőséget”.
„Ennél is komolyabb probléma, hogy a költségvetés-tervezet nyilvánvaló belső ellentmondást tartalmaz.
A költségvetés kimondja, hogy a beruházások megmentik a gazdasági növekedést, de nem bizonyítja, hogy ezekre a beruházásokra megvan a finanszírozás, az adminisztratív kapacitás és a megvalósításukhoz szükséges reális ütemterv. Az európai forrásoktól való túlzott függőség bizonytalanságot okozhat a tervezett állami beruházások megvalósítását illetően” – állítja a SAALG.

A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Ugyanakkor a szakszervezetisek bírálják a kormány optimizmusát a bevételek beszedése és a „költségvetési teher elosztásának filozófiája” tekintetében.
„A tervezet elemzése azt mutatja, hogy a fiskális kiigazítás aránytalanul terheli a lakosságot, rontva a reáljövedelmeket, míg az adókedvezmények és adókiadások területét nem értékelik át ugyanolyan szigorúan.
A miniszterelnök, aki soha nem magyarázza meg, miért mond le bevételekről mentességek és ösztönzők révén, csak akkor fordul a néphez, amikor újabb áldozatot kér tőlük” – tette hozzá a SAALG.
A szakszervezetek elégedetlenek a növekvő államadóssággal és kamatköltségekkel is.
„Jelenlegi formájában a Bolojan-kormány által javasolt tervezet azt kockáztatja, hogy statisztikai optimizmuson és társadalmi megszorításokon alapuló költségvetéssé válik, amely törékeny feltételezéseken és a jövedelmük csökkenését tapasztaló lakosság áldozatain alapul” – szögezték le a SAALG képviselői.

A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Mint arról beszámoltunk,
A kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozásának költségei okozzák, nem az állam működésével járó kiadások – közölte a pénzügyminisztérium.
A dokumentum ugyanakkor több mint 712 milliárd lej összegű hitel felvételét is lehetővé teszi, hogy haladni tudjanak a tervezett beruházások.
Eközben szerény, alig 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, miután – mint ismeretes – Románia technikai recesszióba süllyedt.
A költségvetés 6,5 százalékos éves inflációs rátával számol.
A nyugdíjak továbbra is befagyasztva maradnak, a nyugdíjpont 81 lej szinten marad. Az átlagos nettó havi bért eközben 5555 lejre becsülik.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Az olasz Sogefi autóalkatrész-beszállító cégcsoport megkezdte más országokban folyó gyártási kapacitása egy részének a nagyváradi futóműalkatrész-gyárba történő áthelyezését – közölte a Profit.ro.
Vannak olyan új vonatszerelvények, amelyeket nem használnak, miközben az utasok rossz körülmények között utaznak – jelentette be Radu Miruță védelmi tárcavezető, aki ügyvivőként ellátja a közlekedési tárcavezetői feladatokat is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
szóljon hozzá!